Közüzemi szolgáltatások közvetítése és a szolgáltatás díjában foglalt egyes tételekre alkalmazandó adómérték
Kérdés
Központi államigazgatási szerv vagyunk. 2011. január 1-jétől a vonatkozó kormányrendelet alapján a vagyonkezelésünkben lévő ingatlanokat térítésmentesen használatba adjuk más költségvetési szervek részére, és azokat ezt követően megosztva használjuk. A közös használatról üzemeltetési megállapodásokat kötöttünk, amelyben rögzítésre került a közüzemi kiadások területalapú megosztása is. Az üzemeltető költségvetési szervek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az üzemeltetés költségeiből megelőlegezik a használatunkban maradó épületrészekre eső kiadásokat a szolgáltatóknak, majd továbbszámlázzák a részünkre. A hozzánk érkező számlák egy részében az eredeti szolgáltató számlájában szereplő áfamértéket használták a továbbszámlázó költségvetési szervek, míg máskor a "mentes" mérték szerepel a számlákon, annak ellenére, hogy a továbbszámlázó költségvetési szervek adószámának áfakódja minden esetben 2-es. Esetükben bérleti szerződésről nem beszélhetünk, hiszen az említett ingatlanok a mi vagyonkezelésünkben vannak. Milyen áfamértéket kell használni a továbbszámlázáskor? A továbbszámlázott távhőszolgáltatás esetében lehetőség van-e a kedvezményes 5%-os adómérték használatára, valamint az alanyi mentesen számlázott szolgáltatások és az áfa hatályán kívül eső tételek (pl.: elektromosáram-számlában szereplő szénipari szerkezetátalakítás díja) továbbszámlázásakor milyen áfamértéket kell szerepeltetni a számlákban?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. március 20-án (161. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3125
[…] megítélése Távhőszolgáltatás alatt fogalmilag a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Tszt.) 3. §-ának q) pontjában leírt meghatározást kell érteni, azt nem lehet a szó köznapi értelmében használni az Áfa-tv. 3/A. számú melléklete II. részének alkalmazhatóságának megítélésekor. A távhőszolgáltatás fogalmának meghatározásakor kizárólag a műszaki kritériumok figyelembevétele (annak előállítása távhőtermelő létesítmény útján történik, és csővezetéken keresztül jut el a felhasználóhoz) nem elegendő, a személyi feltételek megléte szintén vizsgálandó. Ennek megfelelően a Tszt. 3. §-ának q) pontja alapján csak az engedélyes által végzett közüzemi szolgáltatás tekinthető távhőszolgáltatásnak. Jelen esetben a közölt információk alapján a távhőszolgáltatást továbbszámlázó költségvetési szervek fogyasztók, nem pedig engedélyesek, azaz a Tszt. 3. §-ának c) pontja szerint engedélyes fogalmának nem felelnek meg. A Tszt. 3. §-ának q) pontjában írt fogalomnak így a költségvetési szervek által Önök felé számlázott (közvetített) szolgáltatás nem felel meg, ezért az általuk kiszámlázott díjnak, az Áfa-tv. 82. §-ának (1) bekezdése alapján, 27%-os áfamértéket kell tartalmaznia. Szénipari szerkezetátalakítási díj Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén az adó alapjába nem tartozik bele az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, feltéve hogy az így kapott összeget az adóalany a saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván. A szénipari szerkezetátalakítási díjjal kapcsolatosan a villamos energiáról szóló 2007. LXXXVI. törvény (továbbiakban: Vet.) 147. §-a tartalmaz rendelkezéseket. Az említett paragrafus (3) és (5) bekezdései alapján szénipari szerkezetátalakítási díj vonatkozásában az Áfa-tv. 71. § (1) bekezdése c) pontjának feltételei a villamos energiát értékesítő (szolgáltató, kereskedő, termelő) és a rendszerhasználó (jelen esetben a továbbszámlázó költségvetési szerv) relációjában megvalósulnak. A hivatkozott jogszabályhelyek értelmében ugyanis a villamos energiát értékesítő által a rendszerhasználó felé továbbhárított [Vet. 147. § (5) bekezdés] pénzeszközök (mint például a szénipari szerkezetátalakítási díj) nem minősülnek a villamos energiát értékesítő árbevételének, azok összegét a villamos energiát értékesítő saját nyilvántartásában köteles elkülönítetten, elszámolási kötelezettségként – mint az átviteli rendszerirányítónak kötelezően átutalandó pénzeszközt – kimutatni. Ezek az összegek tehát nem képeznek adóalapot az energiát értékesítőnél, azok az áfa […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. március 20-án (161. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3125
[…] megítélése Távhőszolgáltatás alatt fogalmilag a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Tszt.) 3. §-ának q) pontjában leírt meghatározást kell érteni, azt nem lehet a szó köznapi értelmében használni az Áfa-tv. 3/A. számú melléklete II. részének alkalmazhatóságának megítélésekor. A távhőszolgáltatás fogalmának meghatározásakor kizárólag a műszaki kritériumok figyelembevétele (annak előállítása távhőtermelő létesítmény útján történik, és csővezetéken keresztül jut el a felhasználóhoz) nem elegendő, a személyi feltételek megléte szintén vizsgálandó. Ennek megfelelően a Tszt. 3. §-ának q) pontja alapján csak az engedélyes által végzett közüzemi szolgáltatás tekinthető távhőszolgáltatásnak. Jelen esetben a közölt információk alapján a távhőszolgáltatást továbbszámlázó költségvetési szervek fogyasztók, nem pedig engedélyesek, azaz a Tszt. 3. §-ának c) pontja szerint engedélyes fogalmának nem felelnek meg. A Tszt. 3. §-ának q) pontjában írt fogalomnak így a költségvetési szervek által Önök felé számlázott (közvetített) szolgáltatás nem felel meg, ezért az általuk kiszámlázott díjnak, az Áfa-tv. 82. §-ának (1) bekezdése alapján, 27%-os áfamértéket kell tartalmaznia. Szénipari szerkezetátalakítási díj Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén az adó alapjába nem tartozik bele az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, feltéve hogy az így kapott összeget az adóalany a saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván. A szénipari szerkezetátalakítási díjjal kapcsolatosan a villamos energiáról szóló 2007. LXXXVI. törvény (továbbiakban: Vet.) 147. §-a tartalmaz rendelkezéseket. Az említett paragrafus (3) és (5) bekezdései alapján szénipari szerkezetátalakítási díj vonatkozásában az Áfa-tv. 71. § (1) bekezdése c) pontjának feltételei a villamos energiát értékesítő (szolgáltató, kereskedő, termelő) és a rendszerhasználó (jelen esetben a továbbszámlázó költségvetési szerv) relációjában megvalósulnak. A hivatkozott jogszabályhelyek értelmében ugyanis a villamos energiát értékesítő által a rendszerhasználó felé továbbhárított [Vet. 147. § (5) bekezdés] pénzeszközök (mint például a szénipari szerkezetátalakítási díj) nem minősülnek a villamos energiát értékesítő árbevételének, azok összegét a villamos energiát értékesítő saját nyilvántartásában köteles elkülönítetten, elszámolási kötelezettségként – mint az átviteli rendszerirányítónak kötelezően átutalandó pénzeszközt – kimutatni. Ezek az összegek tehát nem képeznek adóalapot az energiát értékesítőnél, azok az áfa […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
