Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2014. április 29-én (195. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3695

[…] teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni. Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a személyijövedelem­adó-előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.Amennyiben tehát Ön a megbízási szerződés alapján fennálló jogviszonya szerint biztosítottnak minősül, a kifizető levonja a 16% személyi jövedelemadót, 10% nyugdíjjárulékot, 3% pénzbeli és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint megfizeti a 27% szociális hozzájárulási adót. Ebben az esetben Ön jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra, tehát nyugdíjra jogosító szolgálati időt is szerez. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy ha a megbízási szerződés alapján fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében elért, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.Ha a megbízási joviszonya alapján Ön nem válik biztosítottá, a kifizető Öntől csak személyi jövedelemadót von. Ez utóbbi esetben Ön – ha csak […]