Képzéshez kapcsolódó juttatások nyújtása munkavállalónak EU-s pályázati forrásból
Kérdés
Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2015. november 3-án (219. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4063
[…] ellenértékének.A 7.17. pont rögzíti, hogy az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és/vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésben, illetve munkaerőpiaci képzésben részt vevő magánszemély számára jogszabály, pályázat, programterv alapján elnyert forrás felhasználására vonatkozó kötelezettségek betartása mellett nyújtott képzési támogatás (kivéve a keresetkiegészítést és a keresetpótló juttatást), felnőttképzési szolgáltatás, a képzés időszaka alatt juttatott étkezési, közlekedési és szállásköltség-térítés, megélhetési támogatás adómentesnek minősül.A leírtak alapján feltételezhető, hogy a képzéssel összefüggésben kapott, említett juttatások adómentesnek minősülnek. Amennyiben valamely juttatás egyik adómentes körbe sem fér bele, akkor az,– ha iskolarendszerű képzésről van szó, az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján, az ott megjelölt értékhatárig béren kívüli juttatásnak minősül (1,19-szerese után 16% szja-t és 14% ehót fizet a munkáltató), felette a 70. § szerinti egyes meghatározott juttatásnak (1,19-szerese után 16% szja-t és 27% ehót fizet a munkáltató);– ha a képzéshez kapcsolódó utazási és szállásköltségről beszélünk, az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének q), illetve r) pontja szerinti hivatali, üzleti utazás költségének – jövedelemnek nem számító tételnek – tekintendő (az ott meghatározott feltételek mellett),– ha a képzéshez kapcsolódó étkezést kap a munkavállaló, az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti egyes meghatározott juttatásnak számít.Felmerül még annak a lehetősége, hogy az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján a magánszemélynek nem keletkezik bevétele, mivel a képzés szakmai továbbképzés. Erről csak akkor lehet szó, ha a képzés nem iskolarendszerű, további feltétele, hogy a képzésről a számla az intézményük nevére szóljon. Ez esetben az utazás, szállás "adómentes", elszámolható dologi kiadás. Az étkezés pedig egyes meghatározott juttatás. Az ilyen képzés és hozzá kapcsolódó utazás, szállás után a kifizetőnek nem keletkezik adó- vagy más közteher-fizetési kötelezettsége.A kiadások számviteli kezelése is annak függvényében alakul, hogy melyik esetről van szó:Amennyiben az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti adómentes juttatásról van szó, vagy az Szja-tv. 4. §-ának (2a) pontja szerint elszámolható költségről, akkor azt dologi kiadásként kell elszámolni. A béren kívüli juttatást a K1107-re kell könyvelni, ha egyes meghatározott juttatásnak minősül, akkor a K1113-ra. A hivatali, üzleti utazás esetén az intézmény nevére szóló számlával megvásárolt utazási jegy ellenértékét, illetve a saját gépjárművel történő kiküldetés esetén a 9 Ft/km, továbbá az Szja-tv. rendelkezései szerinti (NAV-üzemanyagárral […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*