Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése


Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2016. március 22-én (225. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4156

[…] eredményezne. Ezen tartozásokról az adóhatóság külön nyilvántartást vezet.A Kúria Kfv.V. 35.594/2013/5. számú döntésében kiemelte, hogy az Art. a behajthatatlan követelés fogalmát kifejezetten nem definiálja, ugyanakkor az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmaz a behajthatatlanságra nézve definíciót. E rendelkezések értelmében "behajthatatlan követelés az a követelés, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető). Behajthatatlan továbbá az a követelés is, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél fizetési meghagyással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével. Ez alapján tehát azt mondhatjuk, hogy az Szt., illetve az Áhsz. rendelkezései irányadók a behajthatatlanság meghatározása során. Ugyanakkor – véleményünk szerint – az Art. 162. §-ának (3) bekezdése mint különös szabály "felülírja" az Áht. 97. §-ának (3) bekezdésében foglalt azon szabályt, miszerint a kis összegű, 100 ezer forintot el nem érő követelést behajtásra előírni nem kell. Az Art. ezt csak a 10 ezer forintot meg nem haladó tartozásokra nézve engedi meg, amelyeket az adóhatóság akkor is nyilvántarthat behajthatatlanként, ha a behajtás a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne.El kell különíteni a behajthatatlan követeléseket az elévült követelésektől. Előbbieket a végrehajtási jog elévüléséig továbbra is nyilván kell tartani, és adott esetben végrehajtási cselekményt is foganatosítani lehet azokra nézve, míg az elévült követeléseket törölni kell.Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adó megállapításához való jog el­évülése 12 hónappal meghosszabbodik, egy alkalommal, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV-ot irányító miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre […]
 
Kapcsolódó címkék:    
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.