Civil szervezetek önkormányzati támogatásának államháztartási és adózási vonatkozásai


Az önkormányzat milyen módon támogathatja a nem jogi személyiségű "szervezeteket"? Például olyan kertbarátkör, mely az önkormányzattal a rendezvények terén együttműködik, de nincs bejegyezve, nincs adószáma stb. Támogatásnak minősül-e vagy a dologi kiadások között kell elszámolni, mert a kertbarátkör nevére nem is kérhető számla, támogatási szerződést nem lehet vele kötni, mert nem szervezet? Ha lehet támogatni, hogyan számoltatható el? Mi a kötelezettségvállalás dokumentuma ilyen esetben?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2016. november 8-án (235. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4321

[…] tulajdonképpen magánszemélyek laza szerveződéseként, csoportjaként kezelhetők, ilyen például egy kertbarátkör is.Az Áht. 48-49/A. §-ai, valamint az Ávr. 65/A és 65/B. §-ai rendelkeznek a támogatások (idetartozik az önkormányzati alrendszerből, bármilyen formában, ellenérték nélkül nyújtott támogatás [Áht.1. § 19. pont]) nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokról, a támogatói jogviszony tartalmáról, jogokról és kötelezettségekről.Az államháztartás alrendszerei terhére támogatása) közigazgatási hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel,b) támogatói okirattal vagy támogatási szerződésseljogszabály vagy egyedi döntés (támogatási döntés) alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül nyújtható.Ezek lehetnek tehát a kötelezettségvállalás dokumentumai.Egyedi döntés alapján adott támogatások esetén a támogatási szerződés megkötése, pályázat esetén a támogató által aláírt döntési lista a támogató oldaláról kötelezettségvállalásnak tekintendő, mely az Áht. szabályai szerint fizetési kötelezettség vállalásáról szóló jognyilatkozat. Egyedi döntéssel adott támogatás esetén a támogatási szerződés megkötésével, pályázat esetén pedig már a döntési lista aláírásával a támogató kötelezettséget vállal a támogatás kifizetésére, a támogatott pedig a szerződés aláírásával a támogatási kérelmében vagy a pályázatában meghatározott tevékenység ellátására.A támogatás nem minősül egyedi döntés alapján nyújtott támogatásnak, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály (pl. önkormányzati rendelet) meghatározza, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minősül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a támogatási keret kimerüléséig a jogszabályi feltételeknek megfelelő támogatási igényeket beérkezési sorrendben teljesíti.Amennyiben a támogatást hatósági határozat vagy szerződés alapján nyújtják, akkor alkalmazni kell a Ket. előírásait is. Ekkor közigazgatási hatósági jogviszonyról van szó.Abban a tekintetben, hogy ki jogosult kötelezettséget vállalni, az Ávr.-ben, valamint a szervezet kötelezettségvállalási szabályzatában, hatósági szerződés vagy támogatás alapján nyújtott támogatások esetében pedig ezeken kívül a Ket.-ben foglaltak irányadók.Támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatási jogviszony a támogatói okirat közlésével jön létre. Támogatási igény alapján nyújtott támogatás esetén, ha a támogatói okiratban meghatározott valamely feltétel eltér a támogatási igénytől, a támogatási jogviszony létrejöttéhez a kedvezményezett elfogadó nyilatkozata is szükséges. Az Ávr. rendelkezései alapján, ha jogszabály a támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról hatósági szerződésnek nem minősülő támogatási szerződésben kell megállapodni a kedvezményezettel (az Ávr. tehát nem annak alapján rendeli el támogatási szerződés kötését, hogy a kedvezményezett milyen jogállású, jogi személyiséggel rendelkezik-e).Figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a támogatási döntés meghozatalának feltétele, hogy a támogatás nem minősül a 37/2011. Korm. rendelet 2. §-ának 1. pontja szerinti állami támogatásnak vagy a támogatás biztosítására az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokra […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.