Bevételalapú arányosítás


Társaságunk az önkormányzattal kötött szerződése alapján olyan városüzemeltetési feladatokat lát el, amelyekből nem keletkezik áfaköteles bevétele. E feladatok ellátásának pénzügyi fedezetét az önkormányzattól kapott áfaalapot nem képező forrás (kompenzáció) képezi. A társaság emellett harmadik személyek megbízása alapján is végez parkfenntartási, köztisztasági (stb.) szolgáltatásokat, mely szolgáltatások tekintetében adófizetési kötelezettség terheli. Helyesen járunk-e el, ha ezen beszerzéseink levonható és nem levonható adójának megállapítására az Áfa-tv. 5. számú mellékletét alkalmazzuk oly módon, hogy az önkormányzattól kapott forrás összegét a levonási hányados nevezőjében szerepeltetjük?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2016. november 29-én (236. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4333

[…] módon történő hasznosítás jellege folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, az adóalany a megosztást más, az (1) bekezdésben említett követelményt kielégítő szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható előzetesen felszámított adót az 5. számú mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani."Az Áfa-tv. 123. §-a alapján a levonható és a le nem vonható adó meghatározása lépcsőzetesen felépülő rendszerben történik. Az első lépés minden esetben az ún. tételes elkülönítés, vagyis azon termékbeszerzések, szolgáltatás-igénybevételek (és azok adójának) meghatározása, amelyeket az adóalany kizárólag az adólevonásra jogosító, vagy kizárólag az adólevonásra nem jogosító tevékenysége érdekében használ, hasznosít. Levonható az azon termékbeszerzéseket, szolgáltatás-igénybevételeket terhelő adó, amely termékeket, szolgáltatásokat az adóalany kizárólag az adólevonásra jogosító tevékenysége keretében hasznosít. Nem levonható az azon termékbeszerzéseket, szolgáltatás-igénybevételeket terhelő adó, amely termékeket, szolgáltatásokat az adóalany kizárólag az adólevonásra jogosító tevékenységen kívül használ, hasznosít.A második lépés a tételesen el nem különíthető termékbeszerzések, szolgáltatás-igénybevételek levonható adójának a meghatározása. Ebbe a körbe azok a termékbeszerzések, szolgáltatás-igénybevételek tartoznak, amelyeket az adóalany nem kizárólag az adólevonásra jogosító tevékenysége során használ, hasznosít. Az ezen termékbeszerzések, szolgáltatás-igénybevételek előzetesen felszámított adója levonható és nem levonható részének a meghatározására az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése szerinti megosztással kerülhet sor. Ezen megosztáshoz az adóalany meghatározhat egy olyan arányszámot, amely a valóságnak megfelelően tükrözi az adólevonásra jogosító és az adólevonásra nem jogosító tevékenységhez való hasznosítás – és így a levonható és le nem vonható áfa – arányát, vagy az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerint meghatározott arányosítási képletet alkalmazhatja.Előzőek kapcsán hangsúlyozandó, hogy – az Áfa-tv. 120. §-ában megfogalmazottakból következően – az adólevonásra nem jogosító tevékenységek körébe nemcsak az Áfa-tv. 85-86. §-aiban meghatározott (adólevonásra nem jogosító) adómentes tevékenységek tartoznak, hanem az adóalany azon "tevékenységei" is, amelyek keretében nem valósul meg Áfa-tv. hatálya alá tartozó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás.Az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad meghatározásakor – az ezen mellékletben meghatározott különös szabályok figyelembevételével – a számlálóban az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének az adó nélkül számított összegét, a nevezőben pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeget, másrészt […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.