Önkormányzati szennyvízberuházás


Önkormányzatunknál 2011-ben szennyvízberuházás indult, melynek lakossági önrésze is volt, ezért megalakult a víziközmű-társulás, amely keretén belül megkötésre kerültek az LTP-szerződések, 6 éves futamidőre (a lakos a megtakarítását engedményezte a társulásra). A tervek szerint ez a megtakarítás lett volna a fedezete a víziközmű-társulás által felvett hitelnek, amely a beruházás önrészére eső kiadásokat fedezte volna. A lakosság részéről a megtakarítási aktivitás rossz minősítést kapott, a pénzintézet nem fogadta el fedezetként, ezért a víziközmű-társulás hitelt nem tudott felvenni. A beruházás önrészét az önkormányzat így másképp finanszírozta. A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű-társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen módon. Az LTP-szerződés nagy része nem teljesült. Időközben a beruházás megvalósult és lezárult. Az önkormányzat a lakossági önrészt más forrásból biztosította, ezért a befizetett megtakarításokat az eredeti célra felhasználni nem lehetett (a megtakarítás okafogyottá vált). Az önkormányzat képviselő-testülete törvény alapján vagy helyi rendeletben szabályozott módon mondhat le. A kérdés, hogy erről a követelésről (lakossági megtakarításról) lemondhat-e, ha helyi rendeletbe foglalja? Ha igen, milyen jogszabály-hivatkozással? Vagy milyen módon adhatja vissza a megtakarítást a lakosság azon részének, akik a befizetést teljesítették? Az LTP-szerződések 2016 novemberében lejárnak, ezzel kapcsolatban milyen számviteli teendője lesz az önkormányzatnak? A víziközmű-társulás megszűnésekor az önkormányzat mérlegében ki kell mutatni? Ha igen, hogyan könyvelendő? Mérlegkészítéskor milyen adatok alapján értékeljük ezt a követelést az értékvesztés elszámolásakor?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2016. december 13-án (237. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4360

[…] ingatlantulajdonosok belépési szándéknyilatkozattal elismerték, hogy a beruházást akarják, és fizetni fogják a hozzájárulást az előírt módon és határidőre. A társulás szervezésekor, megalakulásakor az érdekelteknek nyilatkozni kellett arról is, hogy amikor a hozzájárulást megfizetik, akkor azt milyen formában teszik.A társulás létrejöttétől kezdve a beruházásban érintett minden tulajdonosra érvényesek ezek a kötelezettségek. A többi ingatlantulajdonos, aki nem tett szándéknyilatkozatot, de érintett a beruházásban, az is automatikusan taggá vált. Ezt követelésként kellett volna előírni az önkormányzatnál is.Amennyiben az érintettek nem fizetik a vállalt kötelezettséget a befizetési határidő alatt, akkor az közadók módjára behajtható, mivel ez a hozzájárulás adók módjára behajtható tartozásnak minősül a jogszabályok alapján. Ezek továbbra is fennálló követelések, hiszen a beruházás elkészült, és a társulás annak idején az érintettek szándéknyilatkozatával jött létre. Ez a követelés továbbra […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.