Ingatlan-bérbeadás


Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk – humán-egészségügyi szolgáltatás – tekintetében áfamentes tevékenységet végzünk, van néhány olyan, nem vállalkozási tevékenységünk, amelyben az áfát visszaigényeljük. Átmenetileg szabad ingatlanrészeinket bérbeadás útján hasznosítjuk. Az ingatlan bérleti díja tekintetében az áfamentességet választottuk. A következő kérdésben kérjük álláspontjukat:
Intézményünk olyan szolgáltatásokat is nyújt a bérlőknek, melyek szerves, illetve nem szerves részei a bérleti díjnak. Az alábbi szolgáltatások esetében melyek azok, melyek áfamentesek, és számlázás során az áfával növelt érték mint nettó értéken kerüljön kiszámlázásra, illetve melyek azok, amiket nettó + áfa módon szükséges továbbszámlázni? Intézményünk értelmezése szerint:
1. Bérleti díjhoz szervesen kapcsolódó, így áfamentesen (nettó értéke tartalmazza már az áfát kiszámlázáskor):
– villamos energia továbbszámlázása
– víz- és csatornadíj továbbszámlázása
– fűtési díj továbbszámlázása
– kommunális hulladék szállítási díjának továbbszámlázása
– tűzjelző automata központi karbantartása
2. Bérleti díjhoz nem kapcsolódó szolgáltatások (nettó + áfa értékben):
– vezetékes telefon előfizetésének továbbszámlázása
– vezetékes telefon forgalmi díjának (beszélgetés) továbbszámlázása
– telefonalközpont karbantartási díjának továbbszámlázása
– textília mosatási költségének továbbszámlázása
– veszélyes hulladék díjának továbbszámlázása
– üzemeltetési költségek továbbszámlázása
3. Intézményünk partnereink egy részének a bérleti díjat és a hozzá kapcsolódó rezsiköltséget, míg másik részének csak az ingatlanhoz kapcsolódó rezsiköltséget számlázza tovább bérleti díj nélkül. Ebben az esetben az 1. pontban meghatározott tevékenységek mindkét esetre egyként értelmezhetők (áfát is tartalmazó nettó érték), vagy ha bérleti díjat nem számlázunk, csak rezsiköltséget, akkor ott az 1. pontban hivatkozott tételek nettó + áfa, vagy nettó = bruttó értékben kerüljenek kiszámlázásra? Amennyiben az általunk jelzett 1. és 2. számú csoportosításban állásfoglalásuk szerint valamelyik tétel nem jó helyen szerepel, kérem, jelezzék.


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2017. december 12-én (253. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4619

[…] esetben az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti járulékos költség, és mint ilyen, osztja a főszolgáltatás, azaz a bérbeadás áfarendszerbeli megítélését, függetlenül attól, hogy a közüzemi költségek összegének meghatározása elkülönített mérőóra segítségével vagy pedig vetítési alappal került meghatározásra.A bérbeadás során felmerült közüzemi szolgáltatások ugyanis nem önmagukban, önállóan minősülnek, hanem a bérbeadáshoz szorosan kapcsolódnak, a bérbeadás teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek, hiszen amennyiben a bérlő nem veszi bérbe az ingatlant, rá áthárítható közüzemi költség föl sem merül. Ebből következően akár van elkülönített mérésre lehetőség, akár nincsen, a közüzemi költségek a bérbeadás adóalapjának részét képezik, ezért nem számlázhatók önálló szolgáltatásként még akkor sem, ha a szolgáltatás mérése az adott bérleményben elkülönített mérőórával történik.A másik figyelembe vehető szempont a kérdés megválaszolásához, hogy mit kell alapügylethez kapcsolódó járulékos szolgáltatásnak tekinteni. Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű be-fizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybe vevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.Ezzel kapcsolatban több európai bírósági állásfoglalás is megerősítette, hogy azokat a szolgáltatásokat kell járulékos szolgáltatásnak értelmezni, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az alapügylet megvalósulásához, ezáltal egységes, egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, vagy a főszolgáltatáshoz képest "járulékosak". E tekintetben az EB megállapította, hogy valamely szolgáltatást egységesnek kell minősíteni, amennyiben a jogalany által nyújtott két vagy több szolgáltatási elem, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne.Különösen, valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a főszolgáltatáshoz képest, ha nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Ez vonatkozik a kérdésükben említett közüzemi díjakra, vezetékes telefon használatára és üzemeltetési költségekre, tűzjelző karbantartására is.A kapcsolódó járulékos, illetve fő- és mellékszolgáltatás értelmezésének fontosabb szempontjait -?az EB-ítéletek alapján – az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: – alap- és járulékos szolgáltatás között olyan szoros kapcsolatnak kell lenni, amely nélkül az alapügylet nem tud megvalósulni, – a járulékos szolgáltatás a fő szolgáltatás meg-valósulását segíti elő, vagy annak során szokásosan előfordul, – a megrendelőnek nem a járulékos szolgáltatás igénybevétele a fő célja, – a fő szolgáltatás igénybevétele nélkül nem merülnének fel a járulékos […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.