Konyha működtetése – számlázási kérdések


2017. január 1-jétől a polgármesteri hivatal átvette a konyhák működését az önkormányzattól, ami felvet néhány kérdést. A szociális étkeztetés maradt önkormányzati feladat, az intézményi és szünidei gyermekétkeztetés, valamint a munkahelyi és vendégétkeztetés azonban hivatali feladat lett. Korábbi években minden költséget az intézményi gyermekétkeztetésen számoltunk el, majd negyedévet követően a lefőzött adagszám alapján lett felosztva az egyes étkezési típusok között, és átkönyveléssel került a megfelelő kormányzati funkcióra és részgazdára (típus szerinti elkülönítés a könyvelőprogram szerint). A helyzetet nehezíti, hogy az iskola és a konyha közös óráról működik, így egy korábban kikalkulált adagszámra jutó rezsiösszeggel számolunk. Január-ban az iskolát átvette a KLIK, így 3. félként bejön a számlázásba. Mi a véleményük a következőkről?
1. A KLIK-nek 2 számlát kell kiállítani, egyet az önkormányzatnak a szociális étkezési adagok után fizetendő rezsiről, egy másikat a hivatalnak a gyermek-, munkahelyi és vendégétkezők adagja után fizetendő rezsiről.
2. A hivatal számlát állít ki az önkormányzatnak a szociális étkezők adagjára jutó bér-, járulék- és felhasznált nyersanyag után, mindhárom költség-elem után fel kell számolni a 27% áfát. Az önkormányzatnál pedig vásárolt szolgáltatásként lesz lekönyvelve. Annyiban növeli meg a költségeket, hogy a bér és járulék után is kell áfát fizetni. Így az egyik intézmény áfabefizető lesz, a másik áfa-visszaigénylő. És csak összességében, konszolidáltan nem lesz több az áfafizetési kötelezettség. A korábbi átkönyvelés megtörténhet-e az intézmények között, hogy ne kelljen számlát kiállítani?
3. Ha az előző számlában tételesen van kimutatva a bér, a járulék és a nyersanyag, akkor az önkormányzatnak a bért és járulékot közvetített szolgáltatásként kell könyvelnie a K335-re, illetve a nyersanyagot a K332-re? De ha nincs részletesen kimutatva, csak egyösszegű számla kerül kiállításra? Esetleg továbbszámlázott tételként kezelhető-e?
A következő probléma a kötelezettségvállalással kapcsolatban merült fel:
4. A hivatal közbeszerzés keretében kötött szerződést a nyersanyag-beszállítókkal. Ez egy keretszerződés, mely meghatározott egységárra vonatkozik, meghatározott mennyiség rendelése esetén. A szerződés szerinti összegnél azonban kevesebbet és többet is rendelhet a hivatal meghatározott százalékkal. Így a közbeszerzési szerződéssel lekötött összeg előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. A végleges kötelezettségvállalás akkor keletkezik, amikor az élelmezésvezető megrendeli az adott árut. Mivel kötelezettséget előzetes pénzügyi ellenjegyzés után lehet vállalni, mindkét dokumentum (közbeszerzési szerződés és a megrendelő is) pénzügyileg ellenjegyzésre kerül. Abban az esetben nincs probléma, ha a megrendelő nagyobb összegre szól, mert a vállalt végleges kötelezettség pénzügyi teljesítése kisebb. Viszont ha nagyobb összegről szól a számla, akkor a különbségre nem történt végleges kötelezettségvállalás. Ez hogyan küszöbölhető ki?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2018. január 16-án (254. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4632

[…] levonásba helyezni. Az értékesített étel után az önkormányzatnak is és a KLIK-nek is keletkezik felszámított és levonható áfája is. A bevallásban elszámolt egyenlegtől függ, hogy befizetendő áfa keletkezik-e.Az iskola közüzemidíj-fogyasztása független az étkeztetésről. Azt külön kell számlázni a megállapodás szerinti áron 27%-os áfával. Az iskola rezsiköltségét a K335-re közvetített szolgáltatásként kell könyvelni.A feltett kérdésekre azok sorrendjében az alábbi válaszokat adjuk. Önálló adóalany intézmények között szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés esetén számlát kell kiállítani. Átkönyvelés csak ugyanazon intézmény egyes szakfeladatai között értelmezhető, adóalanyok között nem.Az étel önköltségi összetevőit képező bért és járulékot az étel áraként kell értelmezni, és vásárolt élelmezésként a K332-re könyvelni a hivatal által számlázott áron. A nyersanyagot ki kell mutatni a számlában, enélkül nem tudják a Gyvt. árképzési előírásait betartani. Ha külső szolgáltatótól vásárolnák az ételt, akkor is meg kell követelni, hogy a nyersanyag árát külön szerepeltessék a számlán. Továbbszámlázás csak az iskola működéséhez szükséges rezsiköltségek tekintetében értelmezhető, az étel önköltségébe beszámító rezsi az étel árába épül bele.A kötelezettségvállalással kapcsolatos kérdéseire a válasz:Az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján a Kbt. szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás a Kbt. 53. §-ának (5) és (6) bekezdése alapján megindított közbeszerzési eljárás, valamint a Kbt. 104. §-a alapján megindított olyan közbeszerzési eljárás, amelyben a keretmegállapodás önmagában fizetési kötelezettséget nem keletkeztet, nem tekintendő kötelezettségvállalásnak.Ha a keretmegállapodás alapján tényleges fizetési kötelezettsége nem keletkezik a hivatalnak, akkor annak alapján nem lehet előzetes kötelezettségvállalást tenni. A megrendelőket, ha a 100 000, illetve 2017. augusztus 12-e után a 200 000 Ft-ot elérik, akkor pénzügyileg ellenjegyeztetni kell, és a megrendelőket előzetes kötelezettségvállalásba kell venni.Az Áht. 53/A. §-ának (1) bekezdése szerint a pénzügyi ellenjegyzőnek az Áht. 37. §-ának (1) bekezdése szerinti pénzügyi fedezet vizsgálata során arról kell meggyőződnie, hogy a tervezett kifizetési időpontokban megfelelő mennyiségű pénzeszköz (likvid fedezet) áll rendelkezésére.A végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség az a pénzértékben kifejezett, jogszabályból, jogerős bírói ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből – ideértve az átvállalt kötelezettségeket is – jogszerűen eredő elismert tartozás, amely kifizetésének feltételeit a másik fél már teljesítette. Ilyennek […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.