Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások


Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2018. március 27-én (257. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4682

[…] irányító szerv nem vonhatja el az irányított szerv jogköreit (például ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény egy jogkört az óvoda vezetőjének címez, nem mondhatja a polgármester, hogy helyette ő jogosult csak dönteni), azonban széles körű utasítási jogkörökkel rendelkezik. Az óvoda vezetője például nem hozhat olyan munkáltatói intézkedéseket az alkalmazottakra, amelyek saját mérlegelésétől függenek (tehát azt nem jogszabály írja elő), de arra kapott utasítást, hogy azok meghozatalától tartózkodjon (ha mégis megteszi, az munkajogilag érvényes lesz, azonban a vezető fegyelmi felelősségre vonhatóságát megalapozza).2. Az Áht. emellett széles jogköröket biztosít az irányító szervnek a költségvetés tervezése, az évközi átcsoportosítás, valamint a maradvány elvonása terén.A fentiek alapján tehát az önkormányzatot köti, hogy törvény szerint kötelezően milyen juttatásokat kell az intézménynek kifizetnie, így ezek fedezetét (ideértve pl. a kötelező előresorolások miatti bértöbbletet) biztosítania kell a személyi juttatások előirányzataként. A?nem kötelező juttatások esetén viszont a forrásbiztosítás opcionális. A költségvetési tervezetet az Ávr. szerint a jegyzőnek az intézményekkel egyeztetni kell, a költségvetési szervek pedig a bérfejlesztési (ideértve jutalmakat, eltérítéseket, béren kívüli juttatásokat stb.) igényeiket jelezhetik. Ha az önkormányzat ezt nem támogatja, az intézményvezető nem is hozhat ilyen döntést, bármennyire is szeretne, hiszen az elfogadott költségvetés köti (ez persze nem jelenti azt, hogy a költségvetés alakulásától függően ne terjeszthetne elő év közben is ilyen igényt, ekkor azt az önkormányzat a helyben szokásos módon vélhetően újra megvizsgálja).A fentiek alapján a kérdésben ismertetett gyakorlat alapvetően jogszabályszerűnek és célszerűnek minősíthető. A céltartalék esetén célszerű belső szabályzatban az igénylés, rendelkezésre bocsátás módját és eljárásrendjét […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.