Maradványelszámolás


A költségvetési szerveknek a maradvány elszámolása során a költségvetési számvitelben a maradvány összegével azonos összegű kiadási előirányzatot kell képezni. Önkormányzatunknál a 2017. évi maradvány megállapításakor a finanszírozási bevétel közel 400 millió Ft nagyságrendben tartalmaz lekötött betét megszüntetését. Betétbontáskor az önkormányzatnál nem keletkezik ténylegesen bevétel, a B817 rovatra könyvelt finanszírozási bevétel egy korábban keletkezett bevétel fizetési számlára történő újbóli átvezetése. Mivel a maradványkimutatás nem a költségvetési év során keletkezett bevételek és kiadások különbözetét mutatja a betételhelyezés és betétbontás miatt, ezért a beszámolás évét követő évben – 2018. év – a költségvetési maradvány igénybevételekor nem a költségvetési évben ténylegesen keletkezett bevételi többlet igénybevételére lesz lehetőség. A betétbontás miatt a maradvány összege nagyobb, mint az önkormányzat tényleges pénzeszköze, ezért 2018. évben a maradvány elszámolása során olyan kiadási előirányzat képzésére kerülhetne sor, melynek pénzügyi teljesítésére tényleges forrás nem áll rendelkezésre, álláspontom szerint kötelezettség nem vállalható rá. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy milyen kiadási jogcím képzése javasolt? És a képviselő-testület részére hogyan vezessük le, hogy bár jelentős összegű a maradvány, de az nem osztható fel tényleges kiadási előirányzatra? Ha K513 Tartalékok rovaton szerepel, a képviselő-testület az év során fel szeretné osztani más kiadási rovatokra, azonban a kiadások teljesítésére nem lenne lehetőség, ezért erre az előirányzatra kötelezettséget sem lehetne vállalni. Ha K916 Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése rovaton képzünk előirányzatot, az év során itt sem lenne pénzügyi teljesítés.


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2018. május 8-án (259. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4712

[…] vélelmezhető, hogy évekkel visszamenőleg a maradvány összegét nem jól állapították meg, vagy a rendező tételt nem a jogszabály szerint könyvelték le. Amennyiben akkor nem a fentebb említett rendelet szerint került megállapításra a maradvány-igénybevétel összege, hanem a 2013. évi beszámolóban meghatározott összeget könyvelték le, és ez nem került rendezésre, akkor a maradványelszámolás éveken keresztül helytelen elszámolást eredményezhetett. Ezáltal a helytelenül, rosszul könyvelt maradvány több éven át, jelen évig is azt eredményezte (eredményezhette), hogy nem létező, nem felhasználható, igénybe nem vehető összeget mutattak (mutathattak) ki a maradványelszámolásnál. Vagy esetleg nincs fedezete az elszámolandó kiadási tételekre.A jogalkotó szándéka a maradványmegállapítás módjának […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.