Adólevonási jog gyakorlása ingyenes rendezvény esetén, valamint reklámtevékenység megítélése


Egy 100 százalékban önkormányzati tulajdonú társaság a nagyközönség számára ingyenesen látogatható kulturális vagy sportrendezvényeket szervez. Az ingyenes rendezvényekkel kapcsolatban közvetlenül felmerült költségek áfatartalma levonásba helyezhető-e akkor, ha a társaságnak a rendezvénnyel összefüggésben kizárólag a szponzori díjakból van áfaköteles bevétele?
A társaság önállóan vagy a tulajdonos önkormányzat által szervezett kulturális, illetve sportrendezvény társszervezőjeként rendezett eseményeken értékes tombolanyeremények sorsolását tervezi. A?nyereménytárgyak egyedi értéke esetenként elérheti, fődíj esetén pedig meghaladja a 70?000-80?000 forintot. A tombolatárgyakat vállalkozások ajánlják fel. A tombola darabját 500-800 forintért fogják árulni. A sorsoláson elhangzik a vállalkozás neve, illetve a rendezvényen a vállalkozások elhelyezhetik szóróanyagaikat, reklámtáblájukat. A felajánló nevének említése a sorsoláson, illetve a szórólapok, reklámtáblák elhelyezésének engedélyezése reklámszolgáltatásnak minősül? Ha igen, akkor társszervezés esetén mind a társaságnak, mind az önkormányzatnak számlakibocsátási kötelezettsége keletkezik. A feleknek ebben az esetben milyen értékben kell számlázni, illetve tombolatárgyak átadása tekinthető-e a reklámszolgáltatás ellentételezésének? Ha a reklámszolgáltatást a piaci értéken kell kiszámlázni, akkor a nyereménytárgyakat átadók is piaci értéken fogják kiszámlázni, tekintettel az Áfa-tv. 66. §-ának rendelkezésére?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2018. május 8-án (259. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4717

[…] vállal kötelezettséget, az adóköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül, ebből következően a reklámtevékenységhez közvetlenül kapcsolódó beszerzések áfája levonásba helyezhető.II. A Reklámtv. 3. §-ának d) pontja határozza meg a gazdasági reklám fogalmát. E rendelkezés szerint "gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám)".A törvény indokolása rögzíti, "hogy a tájékoztatás lehetséges céljai (áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítása; a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítése; áru vagy árujelző ismertségének növelése) a fogalomnak vagylagos elemei, tehát ha bármelyik cél önmagában kimutatható, a tájékoztatás, közlés, megjelenítési mód reklámnak minősül. Mindazonáltal egy vállalkozásnak vagy annak tevékenységének bemutatása csak azáltal válik reklámmá, ha ez közvetlenül összefügg a vállalkozás árui értékesítésének előmozdításával, a vállalkozás nem ilyen célú megnyilvánulásairól (így pl. társadalmi kötelezettségvállalásáról, jótékonysági akcióiról) vagy pusztán a létezéséről való híradás nem tekinthető gazdasági reklámnak. Ugyanígy, egy áruról való tényszerű tájékoztatás sem feltétlenül reklám, amennyiben annak közvetlen kapcsolata az értékesítés előmozdítására irányuló szándékkal nem mutatható ki".A fentiek alapján álláspontunk szerint önmagában az, hogy a vállalkozás neve elhangzik a rendezvényen a sorsolás során – feltéve, hogy ez a támogató, felajánló, illetve tevékenysége reklámozására alkalmatlan -, nem tekinthető reklámtevékenységnek a társaság részéről. A szórólapok, reklámtáblák elhelyezésének engedélyezése véleményünk szerint attól függően minősül a Reklámtv. 3. §-ának d) pontja szerinti reklámnak, hogy a szponzor, támogató megrendelésére, a definícióban említett céllal – azaz termék vagy szolgáltatás értékesítésének vagy más módon történő igénybevétele előmozdításának céljával – történik-e a szórólapok, reklámtáblák kihelyezése. Az, hogy a konkrét esetben nyújt-e reklámtevékenységet a szervező, véleményünk szerint a felek szándéka, az elérni kívánt cél, valamint az eset összes körülménye alapján dönthető el.Amennyiben a felek úgy állapodnak meg, hogy a tombolatárgyak átadását tekintik a reklámszolgáltatás ellentételezésének (feltéve, hogy a szervező nyújt reklámszolgáltatást), akkor az Áfa-tv. 66. §-a alapján kell eljárni, és mindkét ügyletről számlát kell kiállítani. Az Áfa-tv. 66. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, […]
 
Kapcsolódó címkék:    
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.