Vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés alkalmazhatósága


Egy Spanyolországban székhellyel rendelkező vállalat, amely Magyarországon jelenleg áfaregisztrált adóalany (társaság), a tervezett ügyletei alapján egy magyarországi vevői készletből szolgálja ki vevőjét. A termékek az Európai Unió területéről kerülnek leszállításra a magyarországi raktárba (vevői készletbe). A raktárban a termékek használatára, hasznosítására kitárolás előtt nem kerül sor. A vevő egy magyarországi adóalany társaság, amely áfakötelezettségeit az általános szabályok szerint állapítja meg. A magyarországi készletet a vevő megbízásából egy Magyarországon letelepedett logisztikai szolgáltató kezeli és tárolja. A kitárolásra a vevő utasításai alapján kerül sor. A logisztikai szolgáltató a termékeket más áruktól elkülönítetten tárolja. A termékek tulajdonjoga a tárolás alatt a társaságnál marad mindaddig, amíg a vevő le nem hívja a termékeket, és ki nem tárolja a raktárból. A termékek kezelése keretében a logisztikai szolgáltató végzi a termék betárolását, illetve kitárolását, nyilvántartását és egyéb adminisztrációját. A társaság a készletet az időpont egyeztetését követően megtekintheti a raktárban. A társaság a vevői készletből egyetlen vevőt szolgál ki. A?társaságnak nincs más ügylete, amely magyarországi áfaregisztrációt tenne szükségessé. A fent vázolt ügylettel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy a társaság alkalmazhatja-e a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítést, amennyiben a magyar áfaregisztrációját megszünteti (deregisztrál)?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2018. május 29-én (260. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4721

[…] hogy amennyiben az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany a terméket belföldön fenntartott vevői készlete céljára továbbítja, a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdéshez fűződő joghatás akkor nem áll be, ha a termék továbbítóját ezzel összefüggésben belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba, valamint a vevői készletből terméket beszerző olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. A 22. § (5) bekezdése rögzíti, hogy a (3) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdéshez fűződő joghatás a vevői készletből terméket beszerzőre áll be.A vevői készletre vonatkozó egyszerűsítő szabály alkalmazhatóságának egyik feltétele az Áfa-tv. 22. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében, hogy a terméknek a Közösség valamely más tagállamában nyilvántartásba vett értékesítője a vevői készletből történő értékesítéssel kapcsolatban ne minősüljön Magyarországon nyilvántartásba vett adóalanynak. E?feltételnek megfelel az a más tagállami adóalany, akit valamely Magyarországon teljesített ügyletével kapcsolatban – legyen az akár szolgáltatásnyújtás, akár termékértékesítés – korábban belföldön adóalanyként nyilvántartásba vettek.Amennyiben tehát a társaságot nem a vevői készletből történő értékesítéssel összefüggésben vették nyilvántartásba korábban, a beadványban leírtak alapján, álláspontunk szerint, a társaság abban az esetben is megfelel az Áfa-tv. 22. §-a (3) bekezdésének a) pontjában írtaknak, ha nem törölteti a magyar adóregisztrációját.A vevői készlet fogalmi meghatározása az Áfa-tv. 259. §-ának 26. pontjában található. A 259. § 26/a) pontja kimondja, hogy vevői készlet "a belföldön a termék leendő beszerzőjének saját raktárába vagy általa bérelt raktárba készletezésre fizikailag betárolt olyan terméket jelenti, amely a tárolás tartama alatt a termék leendő értékesítőjének tulajdonosi rendelkezése alatt áll, anélkül, hogy ez idő alatt a termék használatára, […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.