Késedelmi kamat


A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. január 15-én (270. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4866

[…] fel, hanem számlatartozás esetén is, de ugyanúgy viselkedik és ugyanúgy könyvelendő, mint a kölcsön késedelmi kamata.Az Áhsz. 15. számú mellékletének, az „I. Egységes rovatrend a költségvetési és finanszírozási bevételekhez, kiadásokhoz” cím alatt található meghatározása szerint:B411. Egyéb működési bevételek rovaton kell elszámolni a más rovaton nem szerepeltethető működési jellegű bevételeket, így különösena)a Kincstárnál az általa vezetett fizetési számlák után felszámított díjakat, ideértve a rendelkezésre tartási díjat is,b)a visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök és a vállalt kezességek, garanciák díjait,c)az Európai Unió költségvetéséből teljesített költség-visszatérítéseket, így különösen a Tanács üléseire kiutazó delegációk utazási költségeinek visszatérítését, a vámbeszedési költségek megtérítését, a cukorágazati hozzájárulás beszedési költségének megtérítését, valamint az uniós támogatások utólagos megtérítését,d)a közbeszerzésről szóló törvény szerinti ajánlati biztosítékot, pályázati díjat,e)a nyelvvizsga-kötelezettségi biztosítékot,f)az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtási költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését,g)a foglalkoztatottak, ellátottak által fizetett kártérítéseket,h)a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételeket (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért, jog-alap nélküli gazdagodásért kapott összegeket,i)az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésért kapott ellenértéket,j)az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történő kivonása miatti kerekítési különbözetet, ha a készpénzes kiadások teljesítésekor, bevételek beszedéskor nem határozható meg egyértelműen, hogy az mely rovathoz kapcsolódik, mivel a készpénzmozgás egynél több kiadási, illetve bevételi rovatot érintett, ésk)a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások, valamint a beruházások és a felújítások esetén a kiadás elszámolását követő években történő visszatérítései, a pénztártöbblet.A K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell elszámolnia)a behajthatatlan adott előlegeket,b)a működési bevételek között elszámolt bevételek bármely okból, a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését,c)az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történő kivonása miatti kerekítési különbözetet, ha a készpénzes kiadások teljesítésekor, bevételek beszedésekor nem határozható meg egyértelműen, hogy az mely rovathoz kapcsolódik, mivel a készpénzmozgás egynél több kiadási, illetve bevételi rovatot érintett,d)a tevékenység ellátásával kapcsolatban felmerülő adó-, vám-, illeték- és más adójellegű befizetések, hozzájárulások teljesítését, ha azokat nem más rovaton kell elszámolni,e)a tevékenység ellátásával kapcsolatban felmerülő kötelező jellegű díjakat, így különösen a díjköteles utak használata ellenében fizetett használati díjat, pótdíjat, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.