Tanulmányi támogatás, védőszemüvegnek nem minősülő támogatás


2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. március 26-án (273. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4915

[…] közterheket, a munkáltatónak az Szja-tv. rendelkezései szerint kell eljárni, azaz az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is megállapítja, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség. Ha a magánszemély vele munkaviszonyban áll, illetve részére bért is fizet, a munkáltató a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi.A munkáltató a követelését beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe azzal, hogy a magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál. Ez tehát azt jelenti, hogy a munkavállaló részére kifizetendő bérből levonhatja a magánszeméllyel szemben fennálló – az adó- és járulékteherből eredő – követelés összegét.Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a magánszemélynek ne keletkezzen közteherfizetési kötelezettsége, megteheti, hogy átvállalja tőle azokat. Ekkor a képzési tandíj összegére rá kell számítani az átvállalt egyéni közterhek összegét (33,5%), továbbá erre még az átvállalt összeg (tehát a 33,5%) 33,5%-át (azaz összesen 44,72%), és ez után megfizetni a magánszemély helyett a személyi jövedelemadót és a járulékokat. Tehát például ha 100 ezer forint a tandíj, és azt szeretné […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.