Szállítmányozási tevékenységgel kapcsolatos áfakérdések


A Költségvetési Levelek 276. számában 4972. sorszámon megjelent kérdéshez a következő kiegészítést tenném. A szállítmányozási tevékenységet végző magyar cég más fuvarozó-cégeket bíz meg az importált termék USA-ból magyarországi megrendelő telephelyére juttatásával. Ezek részben külföldi (EU-s és nem EU-s), részben magyar fuvarozócégek. A külföldi cégek áfa nélkül számlázzák le az általuk elvégzett szállítási tevékenységet, jogszabályra [a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv)] hivatkozva. A konténerek hajóról történő átrakása rendszerint Hamburgban történik, és innen vasúton, illetve közúti szállítással (esetleg logisztikai központot igénybe véve) jut el az importált termék a magyarországi megrendelő telephelyére. A Hamburgból a magyarországi elosztóbázisig vasúton történő szállítást a vasúttársaságok közösségi fuvarnak minősítik, és áfát számítanak fel (nem veszik figyelembe, hogy ez a szállítás termékimporthoz kapcsolódik).
A magyarországi elosztóbázisról a megrendelő telephelyére történő szállítást némely fuvarozócég EU-n belüli szállításnak minősít, és áfát számol fel az általuk kibocsátott számlában, némely magyar fuvarozó pedig áfa felszámítása nélkül (termékimport adóalapjába beépülő járulékos költség) állítják ki számlájukat a magyar szállítmányozócég részére. A hajóraklevélen, a német vámhatározaton és egyéb, a szállítást végigkísérő okmányokon (Master "Bill of Lading") mindenütt szerepel a végső rendeltetési hely, ami az USA telephelye Magyarországon. Ismereteim szerint volt olyan alvállalkozó fuvarozócég, amely év közben változtatta meg a számlázását, ugyanazt a tevékenységet korábban áfamentesen, majd áfa felszámításával számlázza le. Tudomásom van arról is, hogy a terméket importáló magyar cég két különböző szállítmányozócéget is megbíz azonos áru USA-ból Magyarországra történő szállításával (minden körülmény ugyanaz), és az egyik cég a teljes fuvarszakaszt (közösségen kívüli és belüli szakaszt) áfa felszámításával számlázza le, míg az itt említett cég áfamentesen. Mi erről a véleményük?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. június 25-én (277. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4991

[…] szolgáltatás ellenértéke beépüljön a termék-import adóalapjába, a fuvarozó abban az esetben alkalmazhatja az adómentességet, amennyiben az általa nyújtott szolgáltatás az importált termék adóalapjába az Áfa-tv. 74. §-a és/vagy a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül, valamint a fuvarozó (alvállalkozó) rendelkezik az adómentesség igazolásához szükséges dokumentumokkal.A Héa-irányelvnek a külföldi társaságok által hivatkozott, a kérdésben is említett szabályai (44. és 196. cikkek) a teljesítés helyére és az adófizetésre kötelezett személyére vonatkozó szabályok. Ezen szabályok közül a 44. cikk [Áfa-tv. 37. § (1) bekezdés] természetesen relevanciával bír, ugyanakkor csak azt mutatja meg, hogy az ügylet hol teljesül, és ebből következően melyik ország áfaszabályait kell alkalmazni az ügyletre vonatkozóan. Tekintve, hogy a szolgáltatást igénybe vevő magyar szállítmányozócég magyarországi gazdasági célú letelepedése okán a fuvarozási szolgáltatás Magyarországon teljesül, az ügyletre az Áfa-tv.-t kell alkalmazni.Az Áfa-tv. 93. §-ának (2) bekezdése értelmében [Héa-irányelv 144. cikk: "A tagállamok mentesítik az adó alól a termékimporthoz kapcsolódó olyan szolgáltatások nyújtását, amelyek értéke a 86. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében az adóalap részét képezi."], főszabály szerint a fuvarozók szolgáltatásai adómentes ügyleteknek minősülnek, azonban az adómentesség igazolásához szükséges dokumentumokkal a fuvarozóknak rendelkezniük kell, mivel csak ezek alapján győződhet meg a fuvarozó arról, hogy az általa teljesített ügylet az Áfa-tv. 74. §-a és/vagy a 75. […]
 
Kapcsolódó címkék:      
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.