Műemlék épületen végzett restaurálás


A műemlék épületen végzett restaurálási munkavégzés az Áfa-tv. 142. §-a szerinti fordított adózás alá esik, vagy egyenes adózás alkalmazandó a következő esetben? A kérdéses szolgáltatás olyan ingatlanon történik, melynek tulajdoni lapján "műemlék" került bejegyzésre, országosan védett műemléki épületről van szó. A munka a 312/2012. Korm. rendelet 17. §-a alapján nem építésiengedély-köteles, de a műemléki besorolás miatt örökségvédelmi engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység. A Kormányhivatal Örökségvédelmi Osztálya a bejelentés alapján várhatóan örökségvédelmi engedélyt fog kiállítani a restaurálási munkák elvégzéséhez való hozzájárulásról a 68/2018. Korm. rendelet 63. §-a (3) bekezdésének b)-c) pontjai alapján. A szerződéses partnerek eltérően ítélik meg, hogy egyenes vagy fordított adózás az alkalmazandó ebben a konkrét esetben, ezért kérjük a szakértői állásfoglalást az ügyben. Áfaalany helyi önkormányzat megrendelőről van szó, így az elvi lehetősége megvan a fordított áfának is.


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2021. június 8-án (308. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5478

[…] kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának.Tehát a fordított adózás az építésihatóságiengedély-köteles eljárásokon kívül az építési hatósági tudomásulvételi eljárásra és az egyszerű bejelentésre vonatkozhat, amely eljárásokat az 1997. évi LXXVIII. törvény és a 312/2012. Korm. rendelet szabályozza.A 2001. évi LXIV. törvény és a 68/2018. Korm. rendelet szerint a műemléki épületeken végzett munkálatok sokkal szélesebb köréhez (pl. esztétikai beavatkozások, festés, klíma felszerelés stb. is) kell engedélyt kérni az Örökségvédelmi Hivataltól, mint amihez építéshatósági engedély szükséges.Az Áfa-tv. az építéshatósági engedélyhez kötött munkák esetében írja elő a fordított adózást, ezért, ha építéshatósági engedély nem szükséges a munkákhoz, csak örökségvédelmi engedély, akkor nem esik fordított adózás alá az ügylet.Az építésügyi hatósági eljárásokban első fokon a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője jár el, a jogszabályban meghatározott kiemelt építésügyi hatósági ügyekben pedig a járási építésügyi hivatal, illetve […]
 
Kapcsolódó címkék:    
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.