Adóbírság kiszabása


Az adóhatósági ellenőrzés adóhiányt és adóbírságot állapított meg a vállalkozásunk ellenőrzésekor. A határozatban megállapított adóbírság mértéke a törvényben meghatározott 50% alatt maradt. Ha lemondanánk a fellebbezési jogról, akkor a bírság felét elengedné az adóhatóság. Ekkor azonban később semmiféle jogorvoslati kérelmet nem tudunk benyújtani. Nincs más lehetőség az adóbírság csökkentésére?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2021. augusztus 31-én (312. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5547

[…] "körülmények" lehetővé teszik a mérséklést, adott esetben a kiszabás mellőzését. Ezeket a körülményeket az Art. fel is sorolja: "Az adóbírság mérséklésénél vagy a kiszabás mellőzésénél az ügy összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, illetve azt, hogy a körülményekből megállapíthatóan az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el."Az eredményes hivatkozáshoz további segítséget kaphatunk a NAV honlapján megtalálható Bírságolási útmutatóból.2. A kérdés is kitér a feltételes adóbírság kedvezményére. Ennek alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti (csak az adókülönbözetet, az adóbírság megfizetését nem várja el a jogalkotó!). Ez esetben az adóbírság ötven százalékának megfizetése alól – minden további kérelem vagy eljárás nélkül – mentesül az adózó. Ha nem kívánjuk vitatni a határozat rendelkezéseit, akkor a (határidőben benyújtott!) fellebbezésről lemondással, illetve az adókülönbözet megfizetésével megfelezzük a kiszabott bírságot! A fellebbezésről történő lemondás azonban valamennyi további jogorvoslati lehetőségtől is (bírói út, felügyeleti intézkedés iránti kérelem) megfoszt bennünket.3. A bírság kiszabásával kapcsolatban fontos figyelnünk az Alkotmánybíróság néhány éve hozott döntésére, az 5/2017. (III. 10.) AB határozatra, amely szerint az Alaptörvény XXIV. cikkének (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció.Az érintett rendelkezést az adózásra vetítve, a Kúria eljutott odáig, hogy (a Kúria Kfv. I.35.142/2019. számon hozott határozata) a "régi Art. 128. §-ának (1) bekezdésében nevesített határidő elteltét követően az adóhatóságnak nincs lehetősége adóbírság szankciót alkalmazni. A tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogbiztonsághoz való jog sérelme következik be, ha a törvényben biztosított határidő-hosszabbítást az adóhatóság negligálja".A régi Art. 128. §-ának (1) bekezdése alapján az adóhatóságnak "A határozat meghozatalára nyitva álló határidő utólagos adómegállapítás esetén 60 nap, a hatósági eljárás kezdő […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.