5%-os áfa alkalmazása új ingatlan értékesítése esetén – többlakásos épület lakófunkciójának elhatárolása


Önkormányzatunk városrehabilitációs programja keretében egy kivitelezőtől többlakásos épületegyüttes kivitelezését rendelte meg. Az ingatlan 48 lakásos társasház, mely 18 szociális alapú és 30 db piaci alapú önkormányzati bérlakást foglal magában. Egyetlen lakás hasznos alapterülete sem haladja meg a 150 nm-t. Az ingatlan alatt mélygarázs kerül kialakításra. Az ingatlan leg-alsó szintjén a mélygarázst és a hozzá tartozó területet nem lakófunkcióként vettük számításba. A lakások funkcionális működtetéséhez tartozó tárolók a lakófunkcióhoz tartozó helyiségként kerültek beszámításra. A földszinten helyet kap egy szociális iroda és néhány közösségi használatra kialakított helyiség, melyek területe szintén nem lakófunkcióként került beszámításra. A kivitelezői vállalkozói szerződés tervezete a pénzügyi ütemezésre az arányos előrehaladást alkalmazza. A kivitelező a teljesítési jelentések és számlázás ütemét a 25%-os, 50%-os, 75%-os és 100%-os készültségi fokok elérésekor aktiválja. Valamennyi, az előrehaladás során benyújtott számla esetében az áfa-hozzárendelést – tekintve, hogy az Áfa-tv. alapján a fordított adózás szabályai szerint önkormányzatunk állapítja meg az áfát – ezen arányok alapján kívánjuk megvalósítani. A lakófunkció és nem lakófunkció/gazdasági funkció közötti területi megoszlás alapján megállapított százalékos megosztás, illetve százalékos arány, az 5 százalékos és 27 százalékos áfa ennek megfelelő alkalmazása, valamint a készültségi fokok szerinti teljesítés és számlázás üteme megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2022. február 8-án (319. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5674

[…] minősülő helyiség (pl. garázs) értékesítésére is sor kerül, az értékesítés adóalapját meg kell osztani, a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan adóalapjára 27 százalékos mértékű áfát kell felszámítani.Az Áfa-tv. alkalmazásában új ingatlannak minősül az az ingatlan, amelynek– az első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg vagy– az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de= az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy= használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy= beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év [Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése j) pont].Az összes hasznos alapterület számításánál a mérethatárnak való megfelelés szempontjából az Áfa-tv. 259. §-ának 12. pontjában foglaltak szerinti lakóingatlan (előszoba, hálószoba, nappali, konyha, fürdőszoba, kamra, kazánhelyiség stb.) összes hasznos alapterületét kell figyelembe venni. Azaz a lakóingatlan összes hasznos alapterületébe nem számítandó bele a garázs, az üzlet és egyéb, a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség alapterülete. Az Áfa-tv. alkalmazása során az Áfa-tv. 259. §-ának 13/A. pontja értelmében az összes hasznos alapterület alatt a 253/1997. Korm. rendelet (OTÉK) 1. számú mellékletének 2016. január 1-jén hatályos 34., 46., 46a. és 88. pontjai által meghatározott alapterületet kell érteni.Az OTÉK 1. számú mellékletének 46. és 88. pontjait figyelembe véve a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészében közrefogott tér vízszintes vetületen számított területéből az minősül hasznos alapterületnek, amelyen a belmagasság eléri vagy meghaladja az 1,9 métert. Az összes hasznos alapterület számításakor az összes építményszint hasznos alapterületét figyelembe kell venni [OTÉK 1. számú melléklet 46a. pontja]. Építményszint az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs [OTÉK 1. számú melléklet 34. pontja]. Mindezek alapján az összes hasznos alapterület számítása során a tetőteret – ha annak belmagassága az 1,9 métert eléri -, továbbá a tárolóként használt pinceszintet is figyelembe kell venni, tekintettel egyrészt az OTÉK 1. mellékletének már hivatkozott pontjaira, másrészt ugyanezen melléklet 99. pontjára, amelynek értelmében a pinceszint is építményszint, harmadrészt az OTÉK 85. §-a (3) bekezdésének e) pontjára, amely szerint a tárolóhelyiségek belmagassága legalább 1,90 méter.A többlakásos lakóingatlanra vonatkozó 150 négyzetméteres értékhatárt kell figyelembe venni – többek között – akkor is, ha az új lakás létrehozása tetőtér--beépítés (lásd: OTÉK 1. számú melléklet 127. pont) révén valósul meg.A tekintetben, hogy lakóingatlan-értékesítés valósul-e meg, az Áfa-tv. termékértékesítésre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni [Áfa-tv. 9. §, 10. § a) pontja, 10. § d) pontja]. Az Áfa-tv. 9. §-a alapján termék-értékesítésnek minősülnek az úgynevezett hagyományos adásvételen alapuló lakóingatlan-értékesítések. Lakóingatlan-építés esetében a kedvezményes adómérték azon ügylet(ek)re alkalmazható, amelyek az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerint minősülnek termékértékesítésnek. Az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja kimondja, hogy termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. E tényállás lényegi eleme, hogy az ügyletet teljesítő adóalany egy másik személy megrendelésére, építési-szerelési munka révén új – ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő – ingatlant hozzon létre. Ilyen tartalmú termékértékesítésre építkezés esetében tipikusan akkor kerülhet sor, ha az építkezés generálkivitelező, illetve fővállalkozó közreműködésével valósul meg, és az őáltala teljesített ügylet tartalmában megfelel a fenti feltételeknek.A fentiek alapján, ha az önkormányzat azzal bízza meg a kivitelezőt, hogy építési-szerelési munka révén új – ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő – lakóingatlanokat hozzon létre, melyet a kivitelező az önkormányzatnak átad (a kivitelező és az önkormányzat a továbbiakban együtt: felek), az Áfa-tv. értelmében ebben az esetben is lakóingatlan-értékesítés történik a felek között, melyre, ha az egyes lakások összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, alkalmazható az 5 százalékos adómérték. A fentebb írtaknak megfelelően azonban az egyes készültségi fokoknak megfelelő ellenértéket, mint adóalapot, meg kell osztani, tekintve, hogy az ingatlan kivitelezésére irányuló ügylet keretében lakóingatlan és lakóingatlannak nem minősülő helyiség […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.