Beruházás önkormányzati intézményen


Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2022. március 29-én (321. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5691

[…] mutathatja ki az intézmény a könyveiben, így az intézményi könyvekből az ingatlant ki kell vezetni, és az önkormányzati könyvekben nyilvántartásba kell venni. Ha az intézmény a használatba kapott ingatlanon beruházást, felújítást hajt végre, azt mint idegen eszközön végzett beruházást kimutathatja, ha nem kell a beruházást átadni az önkormányzatnak. Válasz a kérdés közbeszerzést érintő részére: A közbeszerzési eljárást főszabályként ajánlatkérőként az a jogi személy írhatja ki, akinek a költségvetésében szerepel a forrás, vagy aki a forrásra esetleg pályázott, amennyiben nem áll a forrás rendelkezésre. Más nevében is van lehetőség közbeszerzési eljárást lefolytatni, ez attól függ, hogy egy adott ajánlatkérő tulajdonosa például helyette és nevében kíván közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy esetleg több ajánlat-kérő együttműködése során kijelölnek egy ajánlatkérőt, aki lefolytatja a többiek nevében az eljárást. Több ajánlatkérő közösen is lefolytathatja az eljárást. Mind meghatalmazás, mind közös ajánlatkérés esetében a felelősség közös lesz.A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény az alábbiak szerint szabályozza a közös ajánlatkérés vagy meghatalmazás lehetőségét az eljárás lefolytatása vonatkozásában:"29. § (1) Az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében közbeszerzési eljárást folytasson le. Ez azonban nem eredményezheti a meghatalmazást adó ajánlatkérőre e törvény alapján alkalmazandó szabályok megkerülését.(2) Több ajánlatkérő közösen is megvalósíthat egy közbeszerzést olyan módon, hogy egy maguk közül kiválasztott ajánlatkérőt meghatalmaznak a közbeszerzési eljárás lefolytatásával.(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.