Nemzetiségi önkormányzatok illetékmentessége
Kérdés
Városi önkormányzat mint tulajdonjog-átruházó 2022. 07. 06-án ingyenesen átruházott a nemzetiségi önkormányzatára mint tulajdonba vevőre egy 1/1 arányú tulajdonát képező kivett beépítetlen terület besorolású ingatlant. A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiségi általános iskola (köznevelési intézmény) fenntartója, és a szerződéssel ingyenesen átruházott ingatlant jelenleg az iskola használja. A tulajdonjog-átruházásról szóló szerződésben a felek rögzítették, hogy a szerződés tárgyát képező vagyon-átadás a Nektv. alapján, köznevelési intézmény nevelési, oktatási feladatainak ellátásának biztosítása érdekében történik, azzal a feltétellel, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
b) a köznevelési intézmény megszűnik,
c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy
d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.
A szerződés értelmében a tulajdonjog-átruházó ingyenesen átruházta, a tulajdonba vevő pedig ingyenesen tulajdonba vette a szerződésben körülírt ingatlant.
Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot személyes illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni? Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot az adott ügyben tárgyi illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2022. október 18-án (330. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5858
[…] hozzanak létre.A Nektv. 50. §-a szerint az egyes nemzetiségek közvetlen választássala) a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a megyében területi (a továbbiakban együtt: helyi), valamintb) országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre.Az előzőek alapján az Alaptörvény és a nemzetiségek jogairól szóló törvény a nemzetiségek jogállásáról szóló törvény is alkalmazza a "helyi önkormányzat" kifejezést a nemzetiségi önkormányzatra. Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése azonban külön említi a helyi és a nemzetiségi önkormányzatot.A nemzetiségi önkormányzatok a helyi nemzetiségek vonatkozásában ugyanazt a szerepet töltik be, mint a helyi önkormányzat, ezért adó-, illetékjogi megkülönböztetésük nem indokolható. De nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az illetékről szóló törvény kifejezetten a helyi önkormányzatot nevesíti. Az Itv. nem határozza meg a helyi önkormányzat fogalmát, valamint nem állapít meg a helyi önkormányzatokra, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó eljárási szabályokat.Az adóhatóság […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2022. október 18-án (330. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5858
[…] hozzanak létre.A Nektv. 50. §-a szerint az egyes nemzetiségek közvetlen választássala) a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a megyében területi (a továbbiakban együtt: helyi), valamintb) országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre.Az előzőek alapján az Alaptörvény és a nemzetiségek jogairól szóló törvény a nemzetiségek jogállásáról szóló törvény is alkalmazza a "helyi önkormányzat" kifejezést a nemzetiségi önkormányzatra. Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése azonban külön említi a helyi és a nemzetiségi önkormányzatot.A nemzetiségi önkormányzatok a helyi nemzetiségek vonatkozásában ugyanazt a szerepet töltik be, mint a helyi önkormányzat, ezért adó-, illetékjogi megkülönböztetésük nem indokolható. De nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az illetékről szóló törvény kifejezetten a helyi önkormányzatot nevesíti. Az Itv. nem határozza meg a helyi önkormányzat fogalmát, valamint nem állapít meg a helyi önkormányzatokra, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó eljárási szabályokat.Az adóhatóság […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
