Összes tárgyszó megjelenítése

Egy Spanyolországban székhellyel rendelkező vállalat, amely Magyarországon jelenleg áfaregisztrált adóalany (társaság), a tervezett ügyletei alapján egy magyarországi vevői készletből szolgálja ki vevőjét. A termékek az Európai Unió területéről kerülnek leszállításra a magyarországi raktárba (vevői készletbe). A raktárban a termékek használatára, hasznosítására kitárolás előtt nem kerül sor. A vevő egy magyarországi adóalany társaság, amely áfakötelezettségeit az általános szabályok szerint állapítja meg. A magyarországi készletet a vevő megbízásából egy Magyarországon letelepedett logisztikai szolgáltató kezeli és tárolja. A kitárolásra a vevő utasításai alapján kerül sor. A logisztikai szolgáltató a termékeket más áruktól elkülönítetten tárolja. A termékek tulajdonjoga a tárolás alatt a társaságnál marad mindaddig, amíg a vevő le nem hívja a termékeket, és ki nem tárolja a raktárból. A termékek kezelése keretében a logisztikai szolgáltató végzi a termék betárolását, illetve kitárolását, nyilvántartását és egyéb adminisztrációját. A társaság a készletet az időpont egyeztetését követően megtekintheti a raktárban. A társaság a vevői készletből egyetlen vevőt szolgál ki. A?társaságnak nincs más ügylete, amely magyarországi áfaregisztrációt tenne szükségessé. A fent vázolt ügylettel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy a társaság alkalmazhatja-e a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítést, amennyiben a magyar áfaregisztrációját megszünteti (deregisztrál)?

A 98 százalékos különadó vonatkozik-e azokra a jövedelmekre, amelyek után "ekhózott" a munkavállaló?

Önkormányzat által fenntartott önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk (szektorazonosító: 1251). Az ASP-rendelet vonatkozik-e ránk, azaz kötelező lesz számunkra az ASP-rendszer használata?

Milyen előírások vonatkoznak az élelmezésvezetőkre szeptembertől? Mely jogszabályban találhatók meg az erre vonatkozó rendelkezések?

Pénzforgalmi ellenőrzés során derült fény arra, hogy a 2005. negyedik negyedévi bevallásunkat nem nyújtottuk be, csak a befizetést teljesítettük. Ebben az időszakban váltottunk könyvelőt, valószínűleg ez okozta a mulasztást. Mindenképpen helyre kívánjuk hozni a hibát az adóhivatal ellenőrzése előtt, de nem akarunk semmilyen pótlékot sem fizetni. Alkalmazható-e erre az esetre a 2006. december 31-éig hatályos pótlékmentes önellenőrzés?

Önkormányzatunk gazdasági tevékenységének végzése során számítógépes számlázási rendszert használ. Előfordul, hogy bizonyos esetekben előlegbekérő levelet küldünk üzleti partnerünknek. A számítógépes számlázási programmal hogyan tudjuk kiállítani az előlegbekérő levelet?

Önkormányzatunk egyik intézménye részére az MVM visszautalta az éves elszámolószámlákon szereplő túlfizetések összegét. Ezeken a számlákon az elszámolási időszak átnyúlik előző évről a tárgyévre, feltünteti a szolgáltató az elszámolási időszak teljes számlaösszegét, valamint a korábbi, 11 db részszámlában elszámolt összeget, negatív előjellel. Hogyan könyveljük helyesen ezeket a jóváírásokat, különös tekintettel az előző évet érintő, de idén kiegyenlített számlákra? (Az elszámolószámlákon a teljesítés időpontja idei, az megegyezik a számlakészítés időpontjával.)

2004-ben az energiaszolgáltatási számlák a tényleges fogyasztáson és az alapdíjon kívül energiaadót is tartalmaznak. A szolgáltató által ezen a jogcímen áthárított adónem is a megfelelő szolgáltatás díját növeli, és összegét is ugyanazon a főkönyvi számlán kell-e szerepeltetni, vagy ettől külön az Adók, díjak, egyéb befizetések sorra könyvelendő?

Intézményünk egy közalkalmazottjának megszüntette munkaviszonyát (lopás és okirat-hamisítás miatt) fegyelmi eljárás során "elbocsátás fegyelmi büntetéssel". Bűnösségét jogerős bírói végzéssel bizonyítottuk. Rendelkezhet-e erkölcsi bizonyítvánnyal a továbbiakban egy esetleges közalkalmazotti munkaviszony létesítésekor, illetve ha őt a munkaügyi bíróság visszahelyezi eredeti munkakörébe?

2006-ban úgy vásároltam meg egy részvénytársaság részvényeit, hogy azok vételárát kft. üzletrészekkel egyenlítettem ki. A részvények és a kft.-üzletrészek névértéke között jelentős különbség volt, de a részvénytársaság az átadott üzletrészeket a - jóval alacsonyabb névérték ellenére - ellenértékként elfogadta, majd később a részvényeket jóváírta az értékpapírszámlámon. Keletkezik-e adókötelezettségem a részvényvásárlás kapcsán? A részvényeket a tőzsdén értékesítem, természetesen bróker közreműködésével. Ez utóbbi milyen adókötelezettséget von maga után?

Értesítést kaptunk az adóhatóságtól, hogy a "IV. negyedévben adóellenőrzést tervez" társaságunknál. Az értesítés nem tartalmazza, hogy az adóhatóság milyen időszakot kíván vizsgálni. Az értesítést átvettük, megnyitottuk az ügyfélkapun az elektronikus dokumentumot, mostantól egyáltalán nem adhatunk be önellenőrzést?

Hogyan kell elszámolni a szoftververzió-váltás költségét?

Intézményünk központi költségvetési szerv, 2003-ban felügyeleti hozzájárulással ki tudta cserélni több mint 10 éves személyautóját. A régi gépjármű 0-ra amortizálódott, több mint százezer km-t futott, forgalmi értéke 200-300 E forint körül van. Az intézmény vezetősége a gépjármű értékesítését határozta el.1. Megteheti-e a központi költségvetési szerv, hogy a gépkocsit értékbecslés alapján saját dolgozójának adja el?2. Amennyiben a gépkocsit egyik munkatársunk akarja megvenni, az értékesítést saját hatáskörben megszervezhetjük-e, vagy azt csak autókereskedelmi cégen keresztül bonyolíthatjuk le?