Összes tárgyszó megjelenítése

A Költségvetési Levelek 167-es szám 3227-es kérdésével kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy a lakásépítési alapszámlán lévő havi kamatjóváírás összegét át kell utalni az előirányzat-felhasználási keretszámlára?

Utólagos elszámolásra kiadott előleg esetén, ha az elszámolás 30 napon túl történik, mely időszakra kell megfizeti a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót? Mely napon érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni? Hogyan kell számolni a jövedelmet és a fizetendő adót, ha az adott naptári évben nem kerül visszafizetésre az előleg, csak az azt követő évben?

A kapott támogatás, az átvett pénzeszközök, a banki kamatok és hasonló bevételek beérkezésekor, illetve saját kivitelezésben végzett beruházás után ki lehet-e tölteni áfás számlát belső technikai számlaként?

Központi költségvetési szerv a központosított közbeszerzés keretein belül kedvezményes mobilszolgáltatást vesz igénybe. Ezt a dolgozói részére is biztosítja oly módon, hogy a munkáltató az előfizető, a dolgozó a számlafizető. Keletkezik-e a munkáltatónak adófizetési kötelezettsége?

Cafeteria témában találtam két ellentétes magyarázatot, és szeretném megtudni, hogy melyik válasz a helyes? Mindkét felvetésben az a kérdés, hogy az illetményalap emelésével a cafeteria keretösszege is emelkedhet? (Költségvetési Levelek 256. szám, 4660. kérdés, illetve a Költségvetési Levelek 275. szám, 4954. kérdés.)

Hogyan kell elszámolni a költségvetési szerv által kifizetett késedelmi kamat összegét?

Jogszerűnek tekinthető-e, ha a rendkívüli felmondást a munkáltató írásba foglalta, a munkáltatói jogkör gyakorlója szabályszerűen aláírta, és utána a céges e-mail-címen közölték (vele párhuzamosan tértivevényes postai küldeményként lakcímre megküldve is) a dokumentumot? A munkáltatói jogkört gyakorló felhívta a munkavállalót, hogy nézze meg az e-mail-fiókját, és igazolja vissza, hogy megkapta a dokumentumot. A munkavállaló ezt meg is tette, utóbb mégis bírósághoz fordult.

Önkormányzatunk a környező településekkel csatornatársulatot hozott létre és kezességet vállalt. Minden év elején viszik a pénzünket kezesség címén. Hol tartom nyilván ezeket az összegeket: a 3912. A költségvetési szervek függő kiadásai forgalmi számlán vagy a 19. Tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) számlacsoportban?

Költségvetési intézményünk kiadványokat értékesít, amiket postán el is küld a megrendelőnek. A posta a számlát 27%-os áfával állítja ki. Mi a könyvet 5%-os áfával számlázzuk. Ilyen esetben mi a helyes számlázás a postaköltséggel kapcsolatban? Felveszi a tevékenység áfáját (ha a postaszámla nettójával számolok, akkor kevesebb lesz a bruttóm, vagy a postaszámla bruttójából számolom vissza a nettót, ami így több lesz, mint a postaszámlán), vagy 27%-os áfával kell kiszámlázni? Könyvelés szempontjából mi a helyes rovata a bevételi számlán szereplő postaköltségnek? B401, mint a kiadványértékesítésnek, vagy B403, közvetített szolgáltatás?

Önkormányzatunk terület- és településrendezés, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (útépítés) közérdekű célból ingatlanokat sajátít ki. A kisajátított ingatlanok: lakás, üzlet, műhely, udvar. A kisajátított ingatlanok után a tulajdonosoknak szakértő által megállapított és bíróság által megítélt kártalanítást fizetünk. A kártalanítási összeg két részből áll:
1. a kisajátított lebontandó ingatlanok után fizetendő és
2. a beruházás során nem kisajátított társasház feltételezett értékcsökkenése (az új út építési munkálatai, illetve a későbbiekben esetlegesen bekövetkező forgalomnövekedés miatt).
A kifizetett kártalanítási összeget és a társasház ügyvédjének munkadíját földterületként vagy (mivel ott út fog épülni) egyéb építményként vegyük nyilvántartásba?

Fogyatékosok otthonában működő saját konyha biztosítja az ellátottak étkeztetését. Emellett elhordással étkezési lehetőséget biztosít külső igénybevevők számára is. A konyhával kapcsolatos kiadások áfáját arányosítással igénylik vissza. A konyhára mezőgazdasági őstermelőtől vásárolt termékek (zöldségfélék, tojás) után felszámított kompenzációs felár teljes egészében levonásba helyezhető-e, vagy arányosítással vehető figyelembe az áfa fizetésekor?

Egy társaság új építésű társasházi lakások - kulcsrakész - kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások - jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő - kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval - esetenként hónapokkal - az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások - függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében - megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?

A 288/2010. (XII. 21.) kormányrendelet előírásai szerint 2011. január 1-jével megalakultak a kormányhivatalok, amelyek átvették a központi költségvetési szervek jogszabályban meghatározott egyes feladatait és hatásköreit. Az általunk vizsgált költségvetési szervnél a kormányrendelet 28. § (2) bekezdés alapján a központi költségvetési szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi egységei a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervévé váltak 2011. január 1-jétől. A feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében ettől kezdve a kormányhivatal tekinthető az azonos feladatot ellátó, megszűnt területi szerv jogutódjának. A kormányrendelet szerint az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz, valamint az infrastruktúra-állomány is térítésmentesen átadásra kerül a jogutód részére, a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szerveknek megállapodásban kell rögzíteni, a megállapodás megkötésére előírt határidő 2010. december 28-a volt. A rendelet 34. § (2) bekezdése szerint a jogutódlás során a vagyonállományt illetően a 2010. november 30-ai időpontot kellett figyelembe venni.
A megállapodások megkötésére egy kormányhivatallal sem került sor határidőre, ugyanakkor a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan eszközöket, immateriális javakat a kormányhivatalok használatba vették 2011. január 1-jétől. Az átadás-átvétellel kapcsolatos megállapodásokat 2011 második félévében fogják megkötni, az első aláírt szerződés 2011. június 30-i keltű. A központi költségvetési szerv a fent említett immateriális javakat és tárgyi eszközöket nem 2011. január 1-jével, hanem a megállapodások aláírásának napját követően, 2011. július 1-jével vezetné ki a könyveiből, és az értékcsökkenést is ő számolná el a megállapodás aláírásáig.
Az eszközök kivezetésének időpontja helyes-e? Az eszközöket a kormányrendelet szerinti jogutódlás napjával, azaz 2011. január 1-jével kell-e kivezetni a könyvekből, vagy arra csak a megállapodások aláírását követően kerülhet sor?

Milyen új munkajogi szabályozás várható a kormányzati igazgatásban?

Hogyan kell elszámolni a dolgozóknak nyújtott lakásépítési és -vásárlási kölcsönöket, ha a kölcsönnyújtás forrását korábban adott kölcsönök törlesztőrészletei jelentették?

A költségvetési rendelettel kapcsolatban több jogszabály is tartalmaz kötelező érvényű elő­írást. Helyesen járt-e el önkormányzatunk, ha a 2016. évi költségvetési rendeletét ezer forintban készítette el, és hagyta jóvá a képviselő-testület, ugyanakkor a KGR rendszerben az adatszolgáltatások forintban történnek? A hatályos jogszabályoknak megfelel-e, ha a rendelet módosítása során az adatokat ezer forintra kerekítve tüntetjük fel, vagy szükséges a rendelet forintra történő módosítása?

Mire lehet felhasználni a környezetvédelmi bírságot az önkormányzatnál?

Kérem tájékoztassanak, hogy az önkormányzatnak milyen főkönyvi számon és szakfeladaton kell terveznie és elszámolnia a 2009-ben hatályos szoc. tv. alapján folyósított közcélú munka és rendelkezésre állási támogatás kiadásait, járulékait!

Az 1993. évi III. tv. 34. §-ának (2) bekezdése alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult személynek, ha a felülvizsgálatot követő évben is szeretne jogosultságot szerezni FHT-ra, igazolnia kell, hogy a felülvizsgálatot megelőző egy évben az FHT-ra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban vett részt, keresőtevékenységet folytatott stb. Ha a jogosult ezt igazolni nem tudja, akkor a 30 nap számításánál a közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Önkormányzatunknál közérdekű önkéntes tevékenység végezhető, és többen is jelentkeztek, hogy a 30 napot így szeretnék megszerezni. Közérdekű önkéntes tevékenység esetén, hogyan kell számítani a napokat, naptári időtartam alapján? Például 1 hónapra kötünk szerződést önkéntes feladat elvégzésére, avagy minden egyes önkéntes munkával ledolgozott nap számít egy napnak a 30-ból, így a szerződésnek legalább 6 hétre kell szólnia?

Az alábbi problémák megoldásához kérjük segítségüket. Hová kell helyesen könyvelni az 1993. évi III. tv. 53. § (1) bekezdésében meghatározott méltányosságból kiállított közgyógyellátási igazolvány után a megyei egészségbiztosítási pénztárnak fizetett térítési díj összegét?

Egy rendelet alapján az egyéni közjegyzők nem végezhetik tovább tevékenységüket ebben a formában, csak irodaként. Mivel nem átalakulással jönnek létre, ezért nem jogfolytonos? A NAV felé a jogviszonnyal kapcsolatban mit kell jelölni a biztosítottsággal kapcsolatban, mivel más az adószám is?

A közcsatorna-hálózat az önkormányzat tulajdona. Bérleti díj ellenében üzemeltető működteti. A működési költségek az üzemeltetőt terhelik, a tulajdonos önkormányzat végzi a fejlesztő beruházásokat a saját költségén. Visszaigényelheti-e az önkormányzat a nevére szóló számlák alapján a fejlesztések áfáját? Ha az üzemeltető nem fizet bérleti díjat, akkor hogyan alakul a helyzet? Hogyan kell minősíteni az áfában, ha a bérelt hálózaton az üzemeltető végzi a beruházást?

Kórházunk az INTERREG Közösségi Kezdeményezés Programok keretei között meghirdetett pályázatot nyert, amelynek finanszírozása utólag a szerződésben meghatározott szakaszonként történik, vagyis meg kell előlegezzük a pályázatban foglaltak megvalósításához szükséges pénzeszközöket. Hogyan kell könyvelni a megtérülésig teljesített kiadásokat, és hogyan kell szerepeltetni a költségvetési beszámolóban? (A pályázat megvalósulási időtartama több év.)

Igaz-e, hogy 2003-tól a közterület parkosítása átkerült a 25 százalékos körbe?

Úgy hallottuk, hogy a 2013. január 1-jétől évi 50 ezer forintig adómentesen adható kultúra­utalványt moziban nem lehet felhasználni, illetve ha az utalvány moziban is beváltható, akkor a juttatás nem lehet adómentes. Kérdésünk továbbá, hogy a kulturális szolgáltatások körébe konkrétan milyen intézmények szolgáltatásai tartoznak?