Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Összes tárgyszó megjelenítése

kamat
kamatjóváírás Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása
A Költségvetési Levelek 167-es szám 3227-es kérdésével kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy a lakásépítési alapszámlán lévő havi kamatjóváírás összegét át kell utalni az előirányzat-felhasználási keretszámlára?
Megjelent a Költségvetési Levelek 171. számában (2012. október 30.), 3303. kérdésszám alatt
kamatkedvezmény
kamatkedvezményből származó jövedelem Kamatkedvezményből származó jövedelem megállapítása
Utólagos elszámolásra kiadott előleg esetén, ha az elszámolás 30 napon túl történik, mely időszakra kell megfizeti a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót? Mely napon érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni? Hogyan kell számolni a jövedelmet és a fizetendő adót, ha az adott naptári évben nem kerül visszafizetésre az előleg, csak az azt követő évben?
Megjelent a Költségvetési Levelek 190. számában (2014. január 7.), 3600. kérdésszám alatt
kapcsolt vállalkozás
kapott támogatások Belső számla áfája
A kapott támogatás, az átvett pénzeszközök, a banki kamatok és hasonló bevételek beérkezésekor, illetve saját kivitelezésben végzett beruházás után ki lehet-e tölteni áfás számlát belső technikai számlaként?
Megjelent a Költségvetési Levelek 1. számában (2002. október 29.), 16. kérdésszám alatt
karbantartás
kártalanítás
kártérítés
kártérítés áfája
kártérítés elszámolása
kata
kaució Önkormányzati gasztronómiai rendezvény lebonyolítása, elszámolása
Az önkormányzat saját költségén beszerzett alapanyagokból pörköltet főz, és a vendégek számára értékesíti támogatói jegy vásárlásával. A rendezvény közterületen van. Az önkormányzat kerámiaedényeket, üvegpoharakat vásárolt, és ezt is értékesíti. A támogatói jegynek, a kerámiaedényeknek, üvegpoharaknak áfatartalmuk van-e, nyugta- vagy pénztárgép-kötelesek-e? Az önkormányzat az üvegpoharaknál a visszaváltás lehetőségét is biztosítani szeretné. A visszaváltásnak milyen szabályai vannak?
Megjelent a Költségvetési Levelek 217. számában (2015. szeptember 22.), 4032. kérdésszám alatt
kedvezmény
kedvezményes mobilkészülék Kedvezményes mobiltelefon-szolgáltatás áfája
A költségvetési intézmények a központosított közbeszerzéshez csatlakoztak, és kedvezményesen vásárolhattak dolgozóiknak mobiltelefon-készülékeket. A dolgozók így kedvezményes mobilszolgáltatásban részesülnek. Jogszabálysértő-e az az eljárás, ha az intézmény a szolgáltató által kiállított számla összegét a dolgozóitól összeszedi, majd közvetlenül befizeti a szolgáltató által küldött csekken?
Megjelent a Költségvetési Levelek 4. számában (2002. december 10.), 109. kérdésszám alatt
kedvezményes mobilszolgáltatás Dolgozóknak közvetített mobilszolgáltatás adókötelezettsége
Központi költségvetési szerv a központosított közbeszerzés keretein belül kedvezményes mobilszolgáltatást vesz igénybe. Ezt a dolgozói részére is biztosítja oly módon, hogy a munkáltató az előfizető, a dolgozó a számlafizető. Keletkezik-e a munkáltatónak adófizetési kötelezettsége?
Megjelent a Költségvetési Levelek 13. számában (2003. június 24.), 348. kérdésszám alatt
kényszertörlési eljárás Kényszertörlési eljárás alatt álló cég ingatlan-bérbeadása
Egy belföldön nyilvántartott adózót a cégbíróság törölt a nyilvántartásból, mert nem nyújtotta be a korábbi könyvelője a 2009. évi éves beszámolóját. Viszont a cégnek van a birtokában egy ingatlan (egy lakás), amelyet egy másik társaság bérel, és amelynek számlára van szüksége. Az ügyvéd próbálja most megmenteni a céget, és újra "üzembe helyezni", de ez még hosszú idő. Kibocsáthat-e a megszűnt cég számlákat, ha már nem létezik? Ha nem, mi a helyes megoldás a számlázásra?
Megjelent a Költségvetési Levelek 171. számában (2012. október 30.), 3289. kérdésszám alatt
képernyő előtti munkavégzés
képesítési követelmények
képviselő
képzési költség
képzési program
képzettségi pótlék
kerekítés
kereseti korlát
keresetkiegészítés
keresőképtelenség
keretösszeg Cafeteriajuttatás
Cafeteria témában találtam két ellentétes magyarázatot, és szeretném megtudni, hogy melyik válasz a helyes? Mindkét felvetésben az a kérdés, hogy az illetményalap emelésével a cafeteria keretösszege is emelkedhet? (Költségvetési Levelek 256. szám, 4660. kérdés, illetve a Költségvetési Levelek 275. szám, 4954. kérdés.)
Megjelent a Költségvetési Levelek 290. számában (2020. április 14.), 5165. kérdésszám alatt
késedelmi kamat
késedelmi kamat elszámolása Késedelmi kamat elszámolása
Hogyan kell elszámolni a költségvetési szerv által kifizetett késedelmi kamat összegét?
Megjelent a Költségvetési Levelek 4. számában (2002. december 10.), 106. kérdésszám alatt
késedelmi pótlék
készenléti díj
készlet
készpénzes fizetések
kettős adóztatás
kézbesítés Rendkívüli felmondás szabályszerűen aláírt és szkennelt változatának e-mailen történő közlése
Jogszerűnek tekinthető-e, ha a rendkívüli felmondást a munkáltató írásba foglalta, a munkáltatói jogkör gyakorlója szabályszerűen aláírta, és utána a céges e-mail-címen közölték (vele párhuzamosan tértivevényes postai küldeményként lakcímre megküldve is) a dokumentumot? A munkáltatói jogkört gyakorló felhívta a munkavállalót, hogy nézze meg az e-mail-fiókját, és igazolja vissza, hogy megkapta a dokumentumot. A munkavállaló ezt meg is tette, utóbb mégis bírósághoz fordult.
Megjelent a Költségvetési Levelek 268. számában (2018. november 27.), 4839. kérdésszám alatt
kezesség
kezességvállalás beváltása Kezességvállalás beváltásának elszámolása
Önkormányzatunk a környező településekkel csatornatársulatot hozott létre és kezességet vállalt. Minden év elején viszik a pénzünket kezesség címén. Hol tartom nyilván ezeket az összegeket: a 3912. A költségvetési szervek függő kiadásai forgalmi számlán vagy a 19. Tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) számlacsoportban?
Megjelent a Költségvetési Levelek 5. számában (2003. január 14.), 133. kérdésszám alatt
kiadáscsökkentő tétel Visszatérített közüzemidíj-túlfizetés
Hogyan kell elszámolni a közüzemi díjaknál a visszatérített túlfizetést?
Megjelent a Költségvetési Levelek 2. számában (2002. november 12.), 54. kérdésszám alatt
kiadások
kiadások elszámolása Üdülőhelyi feladatok támogatása
Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 3. mellékletének 15. pontja alapján "üdülőhelyi feladatok támogatása" jogcímen állami támogatásban részesülünk a beszedett idegenforgalmi adó után (minden adóforint után 1,5 forint), amely idegenforgalmi célú kiadásokra használható fel. Konkrétan milyen kiadásokat számolhat el önkormányzatunk idegenforgalmi célú kiadások jogcímén, illetve mely jogszabályok adnak egyértelmű tájékoztatást erre vonatkozóan?
Megjelent a Költségvetési Levelek 190. számában (2014. január 7.), 3607. kérdésszám alatt
kiadványértékesítés Kiadványértékesítés postai szolgáltatással
Költségvetési intézményünk kiadványokat értékesít, amiket postán el is küld a megrendelőnek. A posta a számlát 27%-os áfával állítja ki. Mi a könyvet 5%-os áfával számlázzuk. Ilyen esetben mi a helyes számlázás a postaköltséggel kapcsolatban? Felveszi a tevékenység áfáját (ha a postaszámla nettójával számolok, akkor kevesebb lesz a bruttóm, vagy a postaszámla bruttójából számolom vissza a nettót, ami így több lesz, mint a postaszámlán), vagy 27%-os áfával kell kiszámlázni? Könyvelés szempontjából mi a helyes rovata a bevételi számlán szereplő postaköltségnek? B401, mint a kiadványértékesítésnek, vagy B403, közvetített szolgáltatás?
Megjelent a Költségvetési Levelek 216. számában (2015. szeptember 1.), 4029. kérdésszám alatt
kiegészítő nyugdíj Kiegészítő nyugdíj
Az iskolában foglalkoztatott nyugdíjas pedagógus egy önkéntes nyugdíjpénztárnak a tagja. Az első vagy az utolsó befizetéstől számított 3 év után veheti fel adómentesen a befizetett tagdíjat, valamint a hozzá kapcsolódó adójóváírást?
Megjelent a Költségvetési Levelek 63. számában (2006. június 6.), 1402. kérdésszám alatt
kifizetői igazolás
kiküldetés
kiküldetési díj
kiküldetési rendelvény
kincstári számla
kis értékű ajándék
kis értékű tárgyi eszköz
kisadózó vállalkozás
kisajátítás Kisajátítás miatti kártalanítás
Önkormányzatunk terület- és településrendezés, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (útépítés) közérdekű célból ingatlanokat sajátít ki. A kisajátított ingatlanok: lakás, üzlet, műhely, udvar. A kisajátított ingatlanok után a tulajdonosoknak szakértő által megállapított és bíróság által megítélt kártalanítást fizetünk. A kártalanítási összeg két részből áll:
1. a kisajátított lebontandó ingatlanok után fizetendő és
2. a beruházás során nem kisajátított társasház feltételezett értékcsökkenése (az új út építési munkálatai, illetve a későbbiekben esetlegesen bekövetkező forgalomnövekedés miatt).
A kifizetett kártalanítási összeget és a társasház ügyvédjének munkadíját földterületként vagy (mivel ott út fog épülni) egyéb építményként vegyük nyilvántartásba?
Megjelent a Költségvetési Levelek 154. számában (2011. október 11.), 3000. kérdésszám alatt
kisebbségi önkormányzat
kistérségi társulások
kollégiumi étkeztetés Kollégiumi étkezés áfakötelezettsége
Iskolai kollégiumunkban csak az étkezésért szedünk térítést. Hogyan alakul az áfakötelezettség? Kell-e arányosítanunk?
Megjelent a Költségvetési Levelek 5. számában (2003. január 14.), 152. kérdésszám alatt
kompenzációs felár Kompenzációs felár elszámolása
Fogyatékosok otthonában működő saját konyha biztosítja az ellátottak étkeztetését. Emellett elhordással étkezési lehetőséget biztosít külső igénybevevők számára is. A konyhával kapcsolatos kiadások áfáját arányosítással igénylik vissza. A konyhára mezőgazdasági őstermelőtől vásárolt termékek (zöldségfélék, tojás) után felszámított kompenzációs felár teljes egészében levonásba helyezhető-e, vagy arányosítással vehető figyelembe az áfa fizetésekor?
Megjelent a Költségvetési Levelek 208. számában (2015. február 24.), 3902. kérdésszám alatt
kompenzálás
komplex szolgáltatás Komplex szolgáltatások megítélése
Egy társaság új építésű társasházi lakások - kulcsrakész - kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások - jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő - kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval - esetenként hónapokkal - az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások - függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében - megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?
Megjelent a Költségvetési Levelek 298. számában (2020. október 13.), 5302. kérdésszám alatt
koncepció Koncepciókészítési kötelezettség
A 2014. évi XXXIX. törvény 62-64. §-ai értelmében az Áht. is módosításra került. A 2014. évi XXXIX. törvény 64. §-ának (1) bekezdése értelmében ezentúl az önkormányzatoknak nem szükséges elkészíteniük a következő évre szóló koncepciót? Emellett ugyanitt az Áht. 87. §-át is hatályon kívül helyezték, amiből következik a kérdésem, hogy az önkormányzat féléves és háromnegyed éves helyzetéről sem kell beszámolót készíteni?
Megjelent a Költségvetési Levelek 204. számában (2014. november 25.), 3841. kérdésszám alatt
koncesszió
korengedményes nyugdíj
korhatár előtti ellátás
korkedvezmény
kormányhivatal Kormányhivatalok vagyonátvétele
A 288/2010. (XII. 21.) kormányrendelet előírásai szerint 2011. január 1-jével megalakultak a kormányhivatalok, amelyek átvették a központi költségvetési szervek jogszabályban meghatározott egyes feladatait és hatásköreit. Az általunk vizsgált költségvetési szervnél a kormányrendelet 28. § (2) bekezdés alapján a központi költségvetési szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi egységei a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervévé váltak 2011. január 1-jétől. A feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében ettől kezdve a kormányhivatal tekinthető az azonos feladatot ellátó, megszűnt területi szerv jogutódjának. A kormányrendelet szerint az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz, valamint az infrastruktúra-állomány is térítésmentesen átadásra kerül a jogutód részére, a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szerveknek megállapodásban kell rögzíteni, a megállapodás megkötésére előírt határidő 2010. december 28-a volt. A rendelet 34. § (2) bekezdése szerint a jogutódlás során a vagyonállományt illetően a 2010. november 30-ai időpontot kellett figyelembe venni.
A megállapodások megkötésére egy kormányhivatallal sem került sor határidőre, ugyanakkor a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan eszközöket, immateriális javakat a kormányhivatalok használatba vették 2011. január 1-jétől. Az átadás-átvétellel kapcsolatos megállapodásokat 2011 második félévében fogják megkötni, az első aláírt szerződés 2011. június 30-i keltű. A központi költségvetési szerv a fent említett immateriális javakat és tárgyi eszközöket nem 2011. január 1-jével, hanem a megállapodások aláírásának napját követően, 2011. július 1-jével vezetné ki a könyveiből, és az értékcsökkenést is ő számolná el a megállapodás aláírásáig.
Az eszközök kivezetésének időpontja helyes-e? Az eszközöket a kormányrendelet szerinti jogutódlás napjával, azaz 2011. január 1-jével kell-e kivezetni a könyvekből, vagy arra csak a megállapodások aláírását követően kerülhet sor?
Megjelent a Költségvetési Levelek 154. számában (2011. október 11.), 3003. kérdésszám alatt
kormánytisztviselő
kormányzati igazgatás Kormányzati igazgatási tisztviselőkre vonatkozó törvényjavaslat
Milyen új munkajogi szabályozás várható a kormányzati igazgatásban?
Megjelent a Költségvetési Levelek 269. számában (2018. december 18.), 4855. kérdésszám alatt
koronavírus
koronavírus-járvány
korszerűsítés
kölcsön
kölcsönnyújtás elszámolása Dolgozóknak nyújtott lakásépítési és -vásárlási kölcsönök elszámolása
Hogyan kell elszámolni a dolgozóknak nyújtott lakásépítési és -vásárlási kölcsönöket, ha a kölcsönnyújtás forrását korábban adott kölcsönök törlesztőrészletei jelentették?
Megjelent a Költségvetési Levelek 2. számában (2002. november 12.), 46. kérdésszám alatt
kölcsöntörlesztés elszámolása Dolgozóknak nyújtott lakásépítési és -vásárlási kölcsönök elszámolása
Hogyan kell elszámolni a dolgozóknak nyújtott lakásépítési és -vásárlási kölcsönöket, ha a kölcsönnyújtás forrását korábban adott kölcsönök törlesztőrészletei jelentették?
Megjelent a Költségvetési Levelek 2. számában (2002. november 12.), 46. kérdésszám alatt
költség
költségátalány
költségmegosztás Közüzemiköltség-megosztás módozatai
Ha egy épületen belül pl. óvoda és konyha működik, az áfaelszámolás szempontjából a felmerült általános költségeket (pl. villany, gáz, víz) mi alapján lehet megosztani, és milyen arányban lehet figyelembe venni a költséglevonásnál?
Megjelent a Költségvetési Levelek 4. számában (2002. december 10.), 101. kérdésszám alatt
költségtérítés
költségvetés
költségvetési rendelet Költségvetési rendelet
A költségvetési rendelettel kapcsolatban több jogszabály is tartalmaz kötelező érvényű elő­írást. Helyesen járt-e el önkormányzatunk, ha a 2016. évi költségvetési rendeletét ezer forintban készítette el, és hagyta jóvá a képviselő-testület, ugyanakkor a KGR rendszerben az adatszolgáltatások forintban történnek? A hatályos jogszabályoknak megfelel-e, ha a rendelet módosítása során az adatokat ezer forintra kerekítve tüntetjük fel, vagy szükséges a rendelet forintra történő módosítása?
Megjelent a Költségvetési Levelek 227. számában (2016. május 3.), 4196. kérdésszám alatt
költségvetési szerv
könyvjutalom
könyvkiadás
könyvvásárlási utalvány
könyvvezetés
könyvvizsgálat
körjegyzőség
környezetvédelmi bírság Környezetvédelmi bírság felhasználása
Mire lehet felhasználni a környezetvédelmi bírságot az önkormányzatnál?
Megjelent a Költségvetési Levelek 208. számában (2015. február 24.), 3904. kérdésszám alatt
kötelezettségek
kötelezettségvállalás
kötelező étkezés
kötelező óraszám
kötvényvásárlás Forgatási célú kötvényvásárlás elszámolása
Önkormányzatunk a kibocsátott kötvény értékét lekötötte, ez a 29. számlán van. A lekötés végén a virtuális számláról rávezették a költségvetési számlánkra. Újból lekötöttük, de kisebb értékben, így csökken az állománya is. A számlák közötti átvezetést átfutó számlán (39.) könyveljük. Az eredeti és az új lekötés közötti különbözet az átfutó számlán marad. Hogyan kell ezt a tranzakciót helyesen könyvelni?
Megjelent a Költségvetési Levelek 148. számában (2011. június 7.), 2914. kérdésszám alatt
követelés
közalapítvány Közalapítvány fenntartása
A 2006. évi LXV. törvény 1. § (3) bekezdésében szereplő önkormányzati rendeletnek mi legyen a tartalma, ha a közalapítványnál az államháztartáson kívüli bevétel 80% alatti, de a képviselő-testület meg akarja tartani a közalapítványt?
Megjelent a Költségvetési Levelek 124. számában (2010. január 12.), 2562. kérdésszám alatt
közalkalmazott
közalkalmazott besorolása
közalkalmazotti jogviszony
közbeszerzés
közbeszerzési díj
közcélú adományok
közcélú munka Közcélú munkához folyósított rendelkezésre állási támogatás elszámolása
Kérem tájékoztassanak, hogy az önkormányzatnak milyen főkönyvi számon és szakfeladaton kell terveznie és elszámolnia a 2009-ben hatályos szoc. tv. alapján folyósított közcélú munka és rendelkezésre állási támogatás kiadásait, járulékait!
Megjelent a Költségvetési Levelek 115. számában (2009. június 30.), 2408. kérdésszám alatt
közérdekű kötelezettségvállalás
közérdekű önkéntes tevékenység Közérdekű önkéntes munka időtartamának meghatározása
Az 1993. évi III. tv. 34. §-ának (2) bekezdése alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult személynek, ha a felülvizsgálatot követő évben is szeretne jogosultságot szerezni FHT-ra, igazolnia kell, hogy a felülvizsgálatot megelőző egy évben az FHT-ra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban vett részt, keresőtevékenységet folytatott stb. Ha a jogosult ezt igazolni nem tudja, akkor a 30 nap számításánál a közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Önkormányzatunknál közérdekű önkéntes tevékenység végezhető, és többen is jelentkeztek, hogy a 30 napot így szeretnék megszerezni. Közérdekű önkéntes tevékenység esetén, hogyan kell számítani a napokat, naptári időtartam alapján? Például 1 hónapra kötünk szerződést önkéntes feladat elvégzésére, avagy minden egyes önkéntes munkával ledolgozott nap számít egy napnak a 30-ból, így a szerződésnek legalább 6 hétre kell szólnia?
Megjelent a Költségvetési Levelek 163. számában (2012. május 2.), 3163. kérdésszám alatt
közétkeztetés
közfeladat ellátása
közfoglalkoztatás
közgyógyellátási igazolvány Közgyógyellátási igazolvány utáni térítési díj
Az alábbi problémák megoldásához kérjük segítségüket. Hová kell helyesen könyvelni az 1993. évi III. tv. 53. § (1) bekezdésében meghatározott méltányosságból kiállított közgyógyellátási igazolvány után a megyei egészségbiztosítási pénztárnak fizetett térítési díj összegét?
Megjelent a Költségvetési Levelek 73. számában (2007. január 16.), 1592. kérdésszám alatt
közhatalmi díj
közhatalmi tevékenység
közigazgatási bírság
közigazgatási szakvizsga
közigazgatási versenyvizsga Közigazgatási versenyvizsga
Ügyintéző II. besorolású köztisztviselő kolléganőnk nemsokára megszerzi a diplomáját, és a Ktv. alapján átsorolnánk ügyintéző I.-be. Úgy gondoljuk, hogy nem kell közigazgatási versenyvizsgát tennie, mivel már több mint öt éve dolgozik nálunk, azonban ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények a hivatalunkban. Kell-e a kolléganőnknek versenyvizsgát tennie?
Megjelent a Költségvetési Levelek 127. számában (2010. március 16.), 2601. kérdésszám alatt
közjegyző Közjegyzői tevékenység folytatása
Egy rendelet alapján az egyéni közjegyzők nem végezhetik tovább tevékenységüket ebben a formában, csak irodaként. Mivel nem átalakulással jönnek létre, ezért nem jogfolytonos? A NAV felé a jogviszonnyal kapcsolatban mit kell jelölni a biztosítottsággal kapcsolatban, mivel más az adószám is?
Megjelent a Költségvetési Levelek 305. számában (2021. március 30.), 5425. kérdésszám alatt
közmunkaprogram
közmű értékesítése
közmű-üzemeltetés
közműberuházás áfája
közműfejlesztési hozzájárulás Közműfejlesztési hozzájárulások
Újonnan épített labor- és irodaépülethez az építés során befizetett villany-, gáz- és vízműfejlesztési hozzájárulás összegét rá kell-e aktiválni az új épületre, vagy pedig külön kell nyilvántartani, mint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot?
Megjelent a Költségvetési Levelek 9. számában (2003. április 1.), 233. kérdésszám alatt
közműhálózat felújítása Közműhálózat felújítási költségének áfája
A közcsatorna-hálózat az önkormányzat tulajdona. Bérleti díj ellenében üzemeltető működteti. A működési költségek az üzemeltetőt terhelik, a tulajdonos önkormányzat végzi a fejlesztő beruházásokat a saját költségén. Visszaigényelheti-e az önkormányzat a nevére szóló számlák alapján a fejlesztések áfáját? Ha az üzemeltető nem fizet bérleti díjat, akkor hogyan alakul a helyzet? Hogyan kell minősíteni az áfában, ha a bérelt hálózaton az üzemeltető végzi a beruházást?
Megjelent a Költségvetési Levelek 2. számában (2002. november 12.), 32. kérdésszám alatt
közoktatás
közoktatási intézmény
közös költség Lakásszövetkezet nem tag tulajdonosaként fizetett költségek (felújítási hozzájárulás, közös költség)
Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?
Megjelent a Költségvetési Levelek 144. számában (2011. március 16.), 2856. kérdésszám alatt
közösségi adószám
közösségi szolgáltatás
közösségi támogatás Utólag finanszírozott INTERREG-pályázat kiadásainak elszámolása
Kórházunk az INTERREG Közösségi Kezdeményezés Programok keretei között meghirdetett pályázatot nyert, amelynek finanszírozása utólag a szerződésben meghatározott szakaszonként történik, vagyis meg kell előlegezzük a pályázatban foglaltak megvalósításához szükséges pénzeszközöket. Hogyan kell könyvelni a megtérülésig teljesített kiadásokat, és hogyan kell szerepeltetni a költségvetési beszámolóban? (A pályázat megvalósulási időtartama több év.)
Megjelent a Költségvetési Levelek 72. számában (2006. december 19.), 1569. kérdésszám alatt
közösségi ügyletek
közszolgálati járadék
közszolgálati jogviszony
közszolgálati tisztviselő
közszolgáltatás
köztartozás
közteher
közterület parkosítása Közterület-parkosítás áfakulcsa
Igaz-e, hogy 2003-tól a közterület parkosítása átkerült a 25 százalékos körbe?
Megjelent a Költségvetési Levelek 13. számában (2003. június 24.), 337. kérdésszám alatt
közterület-foglalási díj
köztisztviselő
köztisztviselő besorolása
köztisztviselői jogviszony
közüzemi díj
közvetített szolgáltatás
közzététel Köztulajdonban álló gazdasági társaságok
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerint a gazdasági társaságoknak közzé kellett tenniük honlapjukon a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottsági tagokra, a vezető állású munkavállalókra, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalókra és a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozó adatokat. A Korm. rendeletet a 337/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. 01. 01-től. Mi a javasolt eljárás, a korábbi adatok fennmaradjanak-e frissítés nélkül, vagy már ne is legyenek a honlapon?
Megjelent a Költségvetési Levelek 135. számában (2010. augusztus 31.), 2724. kérdésszám alatt
kultúrautalvány Adómentes kulturális szolgáltatás
Úgy hallottuk, hogy a 2013. január 1-jétől évi 50 ezer forintig adómentesen adható kultúra­utalványt moziban nem lehet felhasználni, illetve ha az utalvány moziban is beváltható, akkor a juttatás nem lehet adómentes. Kérdésünk továbbá, hogy a kulturális szolgáltatások körébe konkrétan milyen intézmények szolgáltatásai tartoznak?
Megjelent a Költségvetési Levelek 179. számában (2013. április 30.), 3422. kérdésszám alatt
külföldi adóalany
külföldi kiküldetés
külföldi munkavállaló
külföldi munkaviszony
külföldi szolgáltatás
különadó
különbözet szerinti adózás
különjuttatás
külszolgálat Külföldi kiküldetés és külszolgálat adózási szabályai
Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szja-tv. alkalmazásában a külföldi kiküldetésre és a külszolgálatra ugyanazon szabályokat kell-e alkalmaznunk, vagy ez a két fogalom eltérő. Kérdésünk az, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségekre, valamint a külföldön történő tartózkodás tartamának számítására mely szabályokat kell alkalmaznunk.
Megjelent a Költségvetési Levelek 34. számában (2004. szeptember 21.), 854. kérdésszám alatt