37 cikk rendezése:
21. cikk / 37 Telefonköltség továbbszámlázása
Kérdés: Kinek kell továbbszámlázni a 30 százalékot? Feltétlenül a dolgozónak kell továbbszámlázni? Mi történik, ha az adóalany megalapozott nyilvántartással bizonyítani tudja, hogy a telefonszolgáltatást teljes egészében gazdasági tevékenységhez használta fel, azaz magáncélú beszélgetés nem fordult elő? Mi történik, ha az adóalany csak 20 százalékot tudott továbbszámlázni?
22. cikk / 37 Étkezési szolgáltatás bizonylatolása
Kérdés: A menzán a következő heti menüt előre kell megfizetni, a tárgyhét előtti hét péntekén. Ilyenkor minden esetben számlát kell kibocsátani, vagy elegendő a nyugta kibocsátása? Mi a helyzet, ha étkezési utalványt is elfogadunk?
23. cikk / 37 Dolgozói telefonköltségek bizonylatolása
Kérdés: Költségvetési intézményként mobiltelefon-szolgáltatóktól rendeltünk díjcsomagot, melynek részesei az intézmény dolgozói is, mint magánszemélyek. A számla telefonszámonként az intézmény nevére és címére érkezik, a számla összegét az intézmény pénztárába történő befizetéssel térítik meg a dolgozók. Milyen bizonylatot kell kiállítani a dolgozók által befizetett összegről, elégséges-e a bevételi pénztárbizonylat a számlamásolat egyidejű átadása mellett, vagy átvételi elismervényt, nyugtát, esetleg számlát kellene adnunk?
24. cikk / 37 A 2006-os évre vonatkozó áfaszabályokról
Kérdés: Az adótörvények 2006. évi módosítása és a 25 százalékos adókulcs 20 százalékra történő csökkentése sok kérdést vetett fel, melyeket az átmeneti rendelkezések alapján nem tudtunk megnyugtatóan értelmezni. Amennyiben lehetséges, szeretnénk, ha részletesebb tájékoztatást kaphatnánk ezzel kapcsolatban.
25. cikk / 37 Gyógyszerár-támogatás áfájának elszámolása
Kérdés: Az OEP-től szerződés alapján kapott, gyógyszerek árához nyújtott, adóalapot képező támogatásoknak van-e áfatartalma, keletkezik-e adófizetési kötelezettség a támogatottnál? Mivel a támogatás nem az OEP megrendelésének ellenértéke, nem történik az Áfa-tv. hatálya alá tartozó értékesítés, szolgáltatásnyújtás.
26. cikk / 37 Önkormányzat által térítésmentesen, illetve beruházás ellenében átadott ingatlan áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Az önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú ingatlant szeretne térítésmentes használatra átadni egy gazdálkodási tevékenységet folytató társaságnak. Az ingatlannal az ingatlant kapó társaság (pl. kft.) gazdálkodási tevékenységet folytat (pl. parkolót üzemeltet). A) lehetőség: - az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy nem fizet érte térítési díjat, de/és - későbbi adóhatósági vita elkerülése érdekében, egy piaci értékre megállapított használati díj áfáját az önkormányzat befizetendő adóként kezeli, be is fizeti (azaz számszakilag 0 forint bérleti díj + piaci áron megállapított áfa) és - a befizetett áfát kiszámlázza a kft. felé. Kérdés: - A kft. az áfát visszaigényelheti-e és milyen módon? - Hogyan történik a számlázás az önkormányzat részéről? B) lehetőség: - az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy földhasználatot fizet érte, mondjuk 3 évre 6 millió forintot, - a használati jog kifizetése helyett, annak ellenértékeként a társaság vállalja, hogy saját erejéből 6 millió forint értékben létrehoz egy beruházást az ingatlanon, a beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül. Kérdés: - A beruházás kinek a könyvében szerepel, ki számolja el utána az értékcsökkenést? - Igaz-e, hogy ebben az esetben két ügylet van? Egy szolgáltatásnyújtás és egy termékértékesítés egymással szemben leszámolva, azaz két számlázás történik egymással szemben, áfa- és nyugtaadási kötelezettséggel? Az A) és B) lehetőség közül melyik működik?
27. cikk / 37 Ingatlanértékesítés adózási szabályai
Kérdés: 2003. évben, illetve az idén megkötött szerződésekkel értékesített ingatlanok esetén a 2004. január 1-jétől életbe lépő szabályok és átmeneti rendelkezések alapján milyen áfakulcsot kell alkalmaznunk, vagy az önkormányzatnak a közhatalmi tevékenység miatt már nem kell az áfára tekintettel lennie?
28. cikk / 37 Tankönyv-értékesítés
Kérdés: Szeretném tudni a tankönyv-értékesítés folyamatát, a megrendelés utáni kiszállítástól az intézményi értékesítésig. Hogyan tudok számlát adni az intézmény által értékesített tankönyvről? Milyen áfatartalommal számlázom tovább? Továbbértékesítésről van-e szó, 25%-os áfával? A szállítói számlát hogyan egyenlítem ki, hiszen nem mindenki fizet a tankönyvekért?
29. cikk / 37 Oktatási intézmény dolgozója által végzett tankönyv-értékesítés
Kérdés: A tankönyv-értékesítést olyan iskolai dolgozó végzi, akinek egyéni vállalkozói igazolványában szerepel ez a tevékenység. Az iskola által adott nyugta-, illetve számlatömbben végezheti-e az értékesítést? Ő az iskola részére a jutalékról számlát ad, amit a dologi kiadások között számolunk el.Az értékesítésből származó bevételek miatt több intézmény árbevétele meghaladja a 2 millió forintos alanyi adómentes értékhatárt, mivel a tankönyvek egy részének nem 0 az áfakulcsa. Van-e lehetőség ennek visszaigénylésére, vagy be kell fizetni a költségvetésbe (az arányosítás mértéke minimális lenne)?
30. cikk / 37 Forgalmi érték szerinti adózás
Kérdés: A melegétkeztetésben dolgozó közalkalmazottak részére 4000 Ft/hó természetbeni étkezési kedvezményt ad önkormányzatunk. Ez a kedvezmény jelentősen meghaladja a forgalmi értékhez viszonyított 50 százalékot, ezért külön áfát kell fizetni az intézményben ezen dolgozók után? A kedvezmény összege ezáltal havonta az áfával növelt érték lesz, vagy az áfa áthárítható a munkavállalóra?
