Iskola étkeztetési tevékenységének áfakötelezettsége

Kérdés: Általános iskolánkban az oktatási tevékenységen túl a tanulók és az alkalmazottak étkezése is megoldott (külsőtől rendeljük az ebédet). Úgy tudjuk, az oktatási tevékenység adómentes, az étkeztetés viszont adóköteles. Az étkeztetésből származó éves bevétel 1 000 000 forint körül van, az alanyi adómentesség felső határát évek óta nem érjük el. Adószámunk utolsó számjegyei: -1-43. Úgy tudjuk, hogy az étkeztetésre áfát nem számíthatunk fel, így a befizetések nem tartalmaznak áfát. Helyesen járunk el? Kell-e számlát kiállítani a befizetők részére?
Részlet a válaszából: […] ...segédként jelenik meg a konstrukcióban: megszervezi a rendelést, a pénzt a külső cég nevében és javára szedi be. Az étkeztetési szerződés a diákok, illetve az alkalmazottak és a külső cég között jön létre. Az iskola bevétele esetleg a külső cég által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Iskola számlaadási kötelezettsége a diákétkeztetés és fénymásolás után

Kérdés: Kell-e iskolánknak számlát adnia a tanulók részére az étkezésiköltség-térítés befizetésekor? Ha a tanulóknak pénzért (10 Ft/oldal) végzünk fénymásolást, erről kell-e számlát adni? Mi a követendő eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...az iskola ellenérték fejében kötelezettséget vállal tanulók étkeztetésére, a tanuló és az iskola között egy önálló szerződés jön létre, az iskola diákétkeztetési szolgáltatást nyújt a tanulóknak. Az Áfa-tv. 1. számú melléklet I. rész 68. pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Szemétszállítási díj számlázása

Kérdés: A polgármesteri hivatal szedi be a lakosságtól a szemétszállítási díjat, amit csekken fizetnek be. Ki kell-e állítani minden befizetés mellé számlát, vagy esetleg lehetőség van bizonyos időszakonként összesítő számla vagy számlát helyettesítő okmány kiállítására?
Részlet a válaszából: […] ...szeméttároló edények a szolgáltató tulajdonában vannak, vagy ő bérli azokat harmadik személytől, úgy a hulladékkezelés minden külön szerződéses rendelkezés nélkül is az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 23. pontja szerint folyamatosan teljesített szolgáltatásnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

A telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalom

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...beépülhet valamely másik szolgáltatás (főszolgáltatás) adóalapjába. Ha tehát az adóalany megbízójával, megrendelőjével kötött szerződésből egyértelműen kitűnik, hogy ahhoz harmadik személytől (a telefonszolgáltatótól) telefonszolgáltatást kell igénybe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Használati jog átengedése

Kérdés: Egy önkormányzat földterületre vonatkozó használati jogot enged át egy gazdasági társaság részére. A felek megállapodnak továbbá, hogy a használati jog ellenértékeként a társaság vállalja, hogy a közterületet saját költségén tereprendezi, és az így létrehozott tárgyak (közvilágítás, padok stb.) az önkormányzat tulajdonába kerülnek. Hogyan kell az áfát rendezni, kinek kell számláznia?
Részlet a válaszából: […] ...a polgári jogi teljesítési időpont az irányadó az áfa vonatkozásában is. A jogátengedés akkor tekinthető teljesítettnek, amikor a szerződés szerint a parkfenntartó társaság rendelkezhet a használati jog felett. Ebből következik, hogy ez az időpont az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.

Vagyonkezelői jog átengedésének áfakötelezettsége

Kérdés: A költségvetési szerv a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) hozzájárulásával vagyonkezelői jogot enged át. Áfaköteles-e ez, és hogyan kell bizonylatolni az aktust?
Részlet a válaszából: […] ...az Áht. 109/F és 109/G §-ának, valamint a 183/1996. Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésének, a kezelésbe adást vagyonkezelési szerződésként definiáló 7. § (3), (4) bekezdésének és 11. §-ának vizsgálatát teszi szükségessé.A "vagyonkezelői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Az áfaarányosítás tételei

Kérdés: Hogyan kell minősíteni az arányosítás módszerében (figyelembe kell-e venni a képletben, ha igen, akkor csak a nevezőben, vagy a számlálóban és a nevezőben is) a következő tételeket:- kártalanítás, lelépési díj címén kapott összeg;- előleg, foglaló, kaució;- késedelmi kamatok, kötbérek;- saját rezsis beruházás teljesítményértéke, apport, térítésmentes átadás adóalapja;- önkormányzatnál a helyi adóbevétel, központi költségvetésből leosztott szja-bevétel;- önkormányzatnál a központi költségvetésből intézményei működésének finanszírozására kapott bevétel;- pályázaton elnyert pénzösszeg, átvett pénzeszköz;- intézményfinanszírozásos támogatás?Kell-e áfát fizetni ezek után a tételek után, és hogyan kell bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...során az összeget az adómértéknek megfelelően fel kell tüntetni (csak a nevezőben vagy a számlálóban is).A lelépési díj a szerződésből való szabadulás ellenértéke. Az áfa mértéke 25% (annál, aki kapja), és nyugtát, illetve számlát kell kiállítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
3
4