62 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] hogy a bútorokat a gyártótól szerezték be, ezért értelmezik idegen vállalkozó által történő előállításnak.Véleményünk szerint azonban ebben az esetben is készterméket vásárolnak, csak nem a kereskedőtől, hanem közvetlenül a gyártótól, aki meghatározta a terméke vételárát, amelynek kialakításakor a termék előállításával kapcsolatos minden költséget figyelembe vett. A termék előállításának költségei a gyártónál merülnek fel, aki ezek alapján meghatározza a termék vételárát. A külön felszámított szállítási költség nem a termék vételárának része, hanem a vevőnek a vásárlással kapcsolatban jelentkező külön költsége, a vásárolt termék helyszínre szállításának a díja, mert a termék átvétele nem a gyártó telephelyén történik, hanem a megrendelőnél.Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök esetében nem késztermék vásárlása történik, ezek jellemzően az építési beruházások.A Pénzügyminisztérium a honlapján az alábbi tájékoztatást tette közzé a bekerülési értékkel kapcsolatban:"A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni.Idegen vállalkozóval történő kivitelezés esetén az előállított eszköz bekerülési értéke egy szűkített önköltség, ami szintén[…]

Részlet a válaszából: […] végkielégítésre jogosult.Másfelől a Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése értelmében a (10) bekezdést - amely meghatározza, hogy a garantált illetmény és az ágazati szakmai pótlék 2023. július 1. és december 31. között mely összegnél nem lehet kevesebb - 2023. november 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy az erről szóló kinevezésiokmány-módosítást 2023. szeptember 15-ig kellett közölni, és az emelt illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek.E szabályok együttes értelmezéséből az következik, hogy mivel a jogviszonyváltás el nem fogadásáról nyilatkozó érintett 2023. november 30-ig még jogviszonyban áll, de az illetményemelést már november 1-jétől alkalmazni kell, az őt is megilleti. A speciális, 1-3 havi végkielégítést [Púétv. 158. § (8) bekezdés] pedig szintén a 2023. november 1. napján érvényes - tehát megemelt - illetménye alapján kell számára megállapítani.A Púétv. 157. §-ának (12) bekezdése továbbá azt is rögzíti, hogy a (10) bekezdés szerint megemelt illetmény alapján a 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet a munkáltató 2023. december 10-éig fizeti ki [ugyanez vonatkozik - ha a jogosultság fennáll - a (15) bekezdés alapján az esélyteremtési illetményrészre is].Mivel a nyilatkozatot tévő személy és a munkáltató között december 10-én már nem áll fenn a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony), ez esetben[…]

Részlet a válaszából: […] nemzetiségi önkormányzat a tulajdonába, vagyonkezelésébe kapott eszközöket és az átadott kötelezettségeket a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai megnyitását követően, a folyamatos könyvelés keretében az alapítás napjával veszi fel a könyveibe.(3) Ha az alapító szerv, irányító szerv, államháztartáson belüli más szervezet az állami vagyonról szóló törvény vagy a vagyonkezelői szerződés alapján nem jogosult az általa vagyonkezelt eszközök vagyonkezelői jogának átadására, az eszközt a tulajdonos, tulajdonosi joggyakorló szervezet részére történő visszaadásként kell a könyveiből kivezetnie. Az alapítással létrejövő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat az eszközt a könyveibe azt követően veheti fel, hogy a vagyonkezelői jogot megszerezte.(4) Az (1)-(3) bekezdések szerinti esetben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket a nemzeti vagyon változásaival, az egyéb eszközöket és a kötelezettségeket az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaival szemben kell a könyvekből kivezetni, illetve azokba felvenni.A társulás és az önkormányzat közötti térítésmentes eszköz átadás-átvétel számviteli elszámolása az Áhsz. 14. §-ának (4) bekezdése alapján eredménysemlegesen történik, a 412. Nemzeti vagyon változásai könyvviteli számla közbeiktatásával.Az Áhsz. 15. §-ának (3a) bekezdése alapján az eszköz bekerülési értéke a társulásnál kimutatott bruttó érték, valamint nyilvántartásba kell venni az átadásig elszámolt értékcsökkenést is. Amennyiben az eszközhöz az Áhsz. 14. §-ának (14) bekezdése alapján időbeli elhatárolás is kapcsolódik, azt az önkormányzatnak az eszköz átadás-átvétellel egyidejűleg szintén át kell venni, a 412. Nemzeti vagyon változásai könyvviteli számla közbeiktatásával.A könyvelési lépéseket a 38/2013. NGM rendelet III. Fejezet Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások Növekedések E) pontjának 1-4. pontjai szerint kell elvégezni.A társulás önálló jogi személy, a társulás könyveiben kell a társulás vagyonát nyilvántartani. A társulás mérlegében és beszámolójában szerepel a társulási vagyon.2. A társulás önálló jogi személy, adóalany az apportba adott alapító vagyoni után nem kell áfát fizetni az Áfa-tv. 18. §-ában foglaltak szerint.3. A társulásnak tagnyilvántartást kell vezetni, amely a következőket tartalmazza:- a település megnevezését,- a település lakosságszámát,- az önkormányzat székhelyét,-[…]

Részlet a válaszából: […] foglalt, az Ákr. hatályára és a hatóság fogalmára vonatkozó rendelkezések alapján minden olyan szervet, szervezetet vagy személyt, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közigazgatási, illetve önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel, vagy jogszabály közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki;- másrészt pedig jogszabály felhatalmazása alapján a közigazgatási és önkormányzati hatósági hatáskörön kívüli, illetve az Ákr. hatálya alá tartozó hatósági hatáskörön kívüli más hatósági hatáskört gyakorló szerveket, személyeket és szervezeteket.Ahhoz, hogy egy adott szervezet az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában hatóságnak minősüljön, önmagában nem elegendő az, hogy a vonatkozó ágazati jogszabályok alapján bizonyos tevékenységek az adott szervezet (például közüzemi szolgáltató) engedélyéhez vagy az adott szervezetnél tett bejelentéshez kötöttek, hanem az adott szervezet hatóságként történő minősítésének az az elsődleges kritériuma, hogy az adott szervezet a kérdéses tevékenység engedélyezése és bejelentése tekintetében jogszabály által biztosított hatósági hatáskörben legyen jogosult, illetve kötelezett eljárni.3. Az építési-szerelési fordított adózás további finomításaként pontosításra kerül az ingatlanra vonatkozó tevékenységek köre, így a létrehozatalon, bővítésen, átalakításon túl bontással történő megszüntetés vagy rendeltetésének megváltoztatása tartozik e körbe. Az egyéb megváltoztatás fogalom kikerül a felsorolásból, lényegében ezalatt eddig is a rendeltetésmódosítási, illetve bontási tevékenység volt értendő. A másik módosítás, ami az egyes alvállalkozókra terjeszti ki a nyilatkozattételi kötelezettséget, arra vezethető vissza, hogy a 2023-tól hatályos változás értelmében előfordulhat olyan eset, hogy az alvállalkozó van azon információ birtokában, hogy az építési munkálatok valamely része hatóságibejelentés- vagy engedélyköteles.A módosítások után tehát az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, az ingatlan bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatására (ingatlanra vonatkozó tevékenység) irányul, feltéve, hogy az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás adóalany igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának azzal, hogy ha a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel az utóbbit terheli a szolgáltatás adóalany igénybe vevője felé.Az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági bejelentéshez vagy engedélyhez kötöttnek tekinthető akkor, ha a tevékenységnek vagy az azzal érintett ingatlannak az "egészére", vagy a fenti tevékenységgel érintett ingatlan valamely szerves részére, alkotórészére, vagy az azzal kapcsolatos valamely munkálatra, részmunkálatra olyan építési vagy egyéb tartalmú hatósági engedély vagy bejelentés vonatkozik, amelyet a hatályos ágazati jogszabályok alapján a kérdéses tevékenység elvégzését, illetve megkezdését megelőzően kell kiadni, illetve megtenni.Például engedélyhez kötött egy adott ingatlan létrehozatala akkor is, ha az ingatlan létrehozatalához az ingatlan egészére vonatkozó építési engedély - mint építési tartalmú engedély vagy településképi engedély, mint nem építési tartalmú engedély - szükséges, valamint akkor is, ha az ingatlan létrehozatala során elvégzendő munkálatok közül kizárólag az ingatlan alkotórészét képező, például tűzvédelmi rendszer kiépítésére irányuló munkálatokhoz szükséges engedély. Nem állapítható meg a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötöttség abban az esetben, ha az adott engedély bejelentés kiadására, illetve megtételére a vonatkozó ágazati szabályozás alapján utólagosan, az adott tevékenység, munka befejezését követően kerül sor (például használatbavételi engedély); vagy kiadása, megtétele az adott tevékenység, munkavégzés megkezdését követően felmerülő, jóhiszemű eljárás mellett előre nem látható körülmények miatt válik szükségessé (például földmunka végzése során előkerülő bomba vagy régészeti lelet); illetve az adott ingatlan létrehozatalához, bővítéséhez, átalakításához kapcsolódik, ugyanakkor nem az ingatlanra vagy nem az ingatlan szerves részeire, alkotórészeire, illetve nem ez utóbbi szerves részeket, alkotórészeket érintő munkák elvégzésére irányul, hanem egyéb tevékenységekre vagy más körülményekre, feltételekre vonatkozik (például az építési-bontási hulladék keletkezésére és tárolására vonatkozó engedélyek és bejelentések, munkavédelemre és munkakörülményekre vonatkozó engedélyek és bejelentések, szakképesítést előíró engedélyek).A fővállalkozóktól kiinduló alvállalkozói láncolatokban megvalósuló ügyletek esetében a hatósági engedélyhez és bejelentéshez való kötöttséget a módosítások fényében a következők szerint kell megállapítani. Ha a hatósági engedély, bejelentés az ingatlan létrehozatalaként, bővítéseként, átalakításaként azonosítható tevékenységnek vagy az azzal érintett ingatlannak az "egészére" vonatkozik, akkor a fővállalkozónak a munkája és valamennyi alvállalkozónak a munkája egyaránt részét képezi az engedéllyel, bejelentéssel érintett tevékenységnek, ezért a fővállalkozó által a megrendelő részére teljesített ügylet a "fordított adózás" alá tartozik, valamint a fővállalkozótól kiinduló valamennyi alvállalkozói láncolatban a fővállalkozóval szerződő alvállalkozók által a fővállalkozó részére teljesített ügyletek, valamint az egyes alvállalkozók által a láncolatokban őket megelőző alvállalkozók részére[…]

Részlet a válaszából: […] alapján, bár a védőnői feladat ellátásához szükséges ingatlanok használatának biztosítását az Eatv. ingyenesen írja elő, azonban az ingatlan vonatkozásában feltételezhetően továbbra is az önkormányzat áll szerződésben a közüzemi szolgáltatókkal, továbbá az épület fenntartásának kötelezettsége valószínűleg továbbra is az önkormányzatot terheli, ezért az ingatlan fenntartása során az önkormányzatnál felmerült költségeket a kórház számla ellenében kifizeti.Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint bérbeadás, -vétel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.E rendelkezés alapján a konkrét esetben olyan, az Áfa-tv. értelmében vett ingatlan-bérbeadás történik, amelynek ellenértékét az ingatlan használatával kapcsolatban áthárított költségek képezik. Az önkormányzat ugyanis, bár a használatért nem számít fel díjat (ebben az értelemben az Eatv. alkalmazásában beszélhetünk ingyenességről), azonban a bérbeadáshoz járulékos jelleggel kapcsolódó ügyleti elemek díja az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adó alapjába beletartozik, így - álláspontunk szerint - az ingatlan-bérbeadás nem tekinthető ingyenes ügyletnek, hanem annak ellenértékeként, így adóalapként a megtérítendő költségeket kell figyelembe venni.Az ingatlanok használatának biztosítása tehát az Áfa-tv. rendszerében adóköteles ügyletként azonosítandó, amely főszabály szerint - az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján - adómentes, azzal, hogy ha az önkormányzat élt az Áfa-tv. 88. §-ában biztosított adókötelessé tételi lehetőséggel, akkor az ügylet áfa felszámításával számlázandó.A költségeket azonban - álláspontunk szerint - meg kell osztani aszerint, hogy melyek azok, melyek az ingatlan-bérlethez köthetők (és így a bérbeadás adóalapját képezik), és melyek azok, melyek az abban folytatott tevékenységgel kapcsolatban merülnek fel (és ezért nem tartoznak bele az ingatlan-bérbe-adás adóalapjába). A klasszikus rezsielemek (víz-, gáz-, áram-, távhőköltségek) egyértelműen az ingatlan-bérlethez köthetők. A telefon és internet díjának megítélésére az alábbiakat tartjuk irányadónak:Az Európai Bíróság a C 392/11. sz. ügyben hozott ítéletében az alábbiak szerint rendelkezett:A bíróság megállapította, hogy valamely szolgáltatást egységesnek kell minősíteni, amennyiben a jogalany által nyújtott két vagy több szolgáltatási elem, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne.Ugyanez a helyzet továbbá akkor is, amennyiben egy vagy több szolgáltatási elem főszolgáltatást alkot, míg a másik vagy többi elemet úgy kell tekinteni, mint amelyek egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek. Különösen, valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a főszolgáltatáshoz képest, ha nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni.Nincs abszolút szabály a szolgáltatásnyújtás terjedelmének az áfa szempontjából történő meghatározására, és így a szolgáltatásnyújtás terjedelmét az összes körülmény figyelembevételével kell meghatározni. Minden esetben azt kell megvizsgálni, hogy a nyújtott szolgáltatások egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak-e,[…]

Részlet a válaszából: […] szerződést milyen minőségében kötötte, őstermelőként vagy adószámos magánszemélyként, illetve, hogy pontosan mi a szerződés tartama, haszonbérleti vagy faértékesítési szerződést kötöttek-e.Ha a tulajdonrésszel rendelkező magánszemély haszonbérleti szerződést kötött az önkormányzattal, és annak időtartama meghaladja az öt évet, akkor a bevétel adómentes [Szja-tv. 1 számú melléklet 9.8.1. pontja]. Az adómentesség attól függetlenül megilleti a tulajdonost, hogy a jövedelmet egyéni vállalkozóként, őstermelőként vagy adószámos magánszemélyként szerzi meg. Ilyen esetben levonás nem terheli az önkormányzatot.Ha a kivágott fa értékesítéséből származó bevételből részesül a magánszemély, akkor a kivágott fa, illetve a lábon álló fa eladásából származó bevétel tekinthető őstermelői tevékenység ellenértékének. Az Szja-tv. 6. számú mellékletének II. fejezet C) rész 1. pontja kimondja, hogy az erdőgazdálkodás és e tevékenység termékeiből származó bevétel, ideértve a lábon álló fa eladásából származó bevételt is, őstermelői tevékenység bevételének minősül.Az Szja-tv. 46. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) e jogállását igazolja; a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti az Art.-ben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő[…]

Részlet a válaszából: […] a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.A 6097. számú válasz szerint "a változatlan formában való továbbértékesítés abban az esetben minősülhet közvetített szolgáltatásnak, ha a ténylegesen mért mennyiség alapján számlázzák tovább". A válasz megfelel az Szt. és az Áhsz. előírásainak.Az Áfa-tv. nem ad definíciót a közvetített szolgáltatás fogalmára. Az Áfa-tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is. Az áfamértéket nem befolyásolja az, ha nem az eredeti szolgáltató által közölt mértékegységgel vagy árral történik a továbbszámlázás.A jelenlegi kérdés szerint az átalányban meghatározott rezsiköltség ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódik. Ilyen esetben a bérbeadás a fő szolgáltatás, és annak adómértékével kell a rezsit számlázni akkor is, ha mért fogyasztással, és akkor is, ha átalányban határozzák meg a költséget.Az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó rezsiköltségek az Áfa-tv.[…]

Részlet a válaszából: […] szolgáltatásnyújtás, így nem képez áfaalapot sem.Az Európai Unió Bírósága által meghatározott négy feltétel:1. A kedvezményezett vállalkozást szerződésben vagy jogszabályban kell feljogosítani a szolgáltatás végzésére.2. A kompenzáció alapját képező paramétereket előre, objektív és átlátható módon rögzíteni kell.3. A kompenzáció mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerült szükséges költségeket, figyelembe véve a bevételeket és az észszerű nyereséget.4. Ha a kiválasztás nem közbeszerzés alapján történik, akkor egy átlagos, jól vezetett és a szükséges eszközökkel megfelelően felszerelt vállalkozásnál felmerülhető költségek alapján kell a kompenzáció mértékét meghatározni.A fenti feltételeknek megfelelő kompenzáció áfamentes, ezért a kompenzált tevékenységből nem származik áfás bevétele a közfeladatot ellátó zrt.-nek, tehát ezen tevékenység előzetesen felszámított áfája nem vonható le.Nagyon fontos, hogy a közfeladat-ellátási szerződésben meg kell határozni pontosan az ellátandó közfeladatokat és a kompenzáció mértékét és számítási módját.A közfeladat-ellátási szerződés keretében végzett, kompenzált tevékenységet és a számlás tevékenységet élesen el kell különíteni szerződés szerint is és a könyvekben is. A közfeladat-ellátási szerződésen kívül végzett tevékenységekről külön szerződést kell kötni, és azt számlázni kell a zrt.-nek áfásan. A számlák kiegyenlítése nem kompenzáció, hanem szolgáltatásvásárlás az önkormányzat részéről. Az ilyen tevékenység vállalkozási bevétele a zrt.-nek, és mivel áfafelszámítással jár, az ehhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető.Amennyiben ugyanazokat a tevékenységeket, pl. parkfenntartás, útkarbantás egyaránt végzi áfaalapot nem képező támogatás ellenében és számlás áfás szolgáltatás ellenében is a zrt., akkor a beszerzéseket terhelő áfát el kell különíteni. Az előzetesen felszámított áfa az Áfa-tv. 120. §-a alapján olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenység érdekében merült fel. Főszabály szerint a beszerzéseket tételesen el kell különíteni levonhatóra és nem levonhatóra. Amennyiben a tételes elkülönítés nem oldható meg, mert a beszerzések egyaránt szolgálják a bevételes (számlás) és a nem bevételes (kompenzált) tevékenységet, akkor az Áfa-tv. 123. §-a szerint az előzetesen felszámított áfát meg kell osztani. A megosztást elsősorban valamilyen,[…]

Részlet a válaszából: […] pénztárbizonylat készül;- a költségszámlák, bizonylatok összege és a teljes felvett összeg közti különbség visszafizetésre kerül, ezzel megszűnik a dolgozó felé fennálló követelés;- a pénzkezelési szabályzatban kell írásban rögzíteni (program vagy nyomtatvány), hogy a házipénztár hogyan, milyen fizikai formában létezik, a pénztárból történő forgalmazásnak pedig milyen bizonylati szabályai vannak;- a kiadott összegről késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg bizonylatot kell kiállítani;- a beszerzés megtörténtével a munkavállaló a felvett összeggel elszámol. A megmaradt összeget a házipénztárba befizeti, amelyről szintén bizonylatot kap.Az Ávr. 59. §-ának (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére, a kijelölés módjára az 52. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az Ávr. 52. §-ának (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.Az Ávr. 60. §-ának (2) bekezdése szerint kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési,[…]

Részlet a válaszából: […] következő jogi megoldási lehetőségek adódnak:- a munkakör módosítása, esetleg kettős munkakörről történő megállapodás,- a munkaköri leírás kiegészítése (egyoldalú munkáltatói utasítással), vagy- e feladat ellátásának a más munkakörbe tartozó feladatként történő átmeneti elrendelése.Az utóbbi esetre az Mt. közalkalmazottakra is irányadó szabálya, az 53. § vonatkozik: a munkáltató jogosult a közalkalmazottat átmenetileg a kinevezéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni, melynek időtartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. A közalkalmazott az ilyen foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a kinevezése szerinti illetményre jogosult. Továbbá a Kjt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott a saját munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.Az Nkt. 61. §-ának (1) bekezdése értelmében nevelő-oktató munka - pl. óvodai nevelés keretében gyermekekkel való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás - kizárólag pedagógus-munkakörben, az óraadó és az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kivételével, csak közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Pedagógus-munkakör ellátására - az óraadó kivételével - más polgári jogi jogviszony nem létesíthető. Jelen esetben tehát a kérdés az, hogy az intézményvezetővel létesíthető-e óraadóként a munkaidején felül heti legfeljebb 14 további órában megbízási szerződés az SNI-s gyermekek fejlesztésére szóló feladat ellátására. Az összeférhetetlenségi[…]