7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Vagyonkezelés
Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. A vagyonkezelésbe adó önkormányzat, illetve a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést bemutatni szíveskedjenek (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Továbbá terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó- vagy bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség? Ha igen, melyek ezek?
2. cikk / 7 Önkormányzati vagyon átadása
Kérdés: 1. A községben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágításon, vagyis a villanyoszlopokon az önkormányzat kicseréltette a lámpatesteket energiatakarékosra (a régi lámpatestek, oszlopok az áramszolgáltató tulajdonában vannak) 6 300 000 Ft + áfa áron. Ez a kiadás beruházásnak vagy karbantartásnak minősül? Ilyen esetben ezeket a lámpatesteket térítésmentesen át kell adni az áramszolgáltató részére? Hogyan kell ezeket a műveleteket lekönyvelni?
2. Óvodai étkezési díjról számlát állítunk ki 2 példányban, egyik a vevőé, másik a könyvelésé. Kell készíteni egy harmadik tőpéldányt is a bizonylatok közt?
3. Az önkormányzatnál a pénztár vezetése a könyvelési programban történik. A kiadási és bevételi pénztárbizonylatból egy példányt állítunk ki, ami a könyvelésben megtalálható. Kell-e második példányt kinyomtatni és elhelyezni a számviteli bizonylatok közt?
2. Óvodai étkezési díjról számlát állítunk ki 2 példányban, egyik a vevőé, másik a könyvelésé. Kell készíteni egy harmadik tőpéldányt is a bizonylatok közt?
3. Az önkormányzatnál a pénztár vezetése a könyvelési programban történik. A kiadási és bevételi pénztárbizonylatból egy példányt állítunk ki, ami a könyvelésben megtalálható. Kell-e második példányt kinyomtatni és elhelyezni a számviteli bizonylatok közt?
3. cikk / 7 Önkormányzat sorozatos jellegű telekértékesítései
Kérdés: Önkormányzatunk nem adóalanyként építési telkeket értékesít sorozatos jelleggel. - Hogyan vonatkozik rá az Áfa-tv.? - Ha be kell lépni az áfakörbe, az önkormányzat szolgáltatásból származó bevétele is adóköteles lesz-e? - A közműberuházás áfája levonható-e, és milyen arányban oszlik szét a telkekre? - A későbbi években értékesített telkeknél a közműberuházás áfája elszámolható-e?
4. cikk / 7 Települési víziközmű
Kérdés: Az önkormányzat víz- és csatornaszolgáltatási feladatait 100 százalékban az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság látja el. A szolgáltatást a társaság az önkormányzat által beapportált és azt követően 1995-től saját beruházásában megvalósított saját tulajdonú víziközmű-vagyona felhasználásával nyújtja. A Htv., illetve az Áht. 2005. évi XCII. módosítása alapján az önkormányzatok a tulajdonukban lévő, korlátozottan forgalomképes víziközmű-vagyont vagyonkezelésbe adhatják. A törvénymódosítás 2007. január 1-jén lép hatályba. A vagyonkezelés intézményével az önkormányzat a tulajdonjog megtartása mellett minden üzemeltetési és vagyonkezelési feladatot átadhat a vagyonkezelőnek, így az eszközökkel kapcsolatos beruházási feladatokat is. Mivel a kijelölés törvényi felhatalmazáson alapul, helyes-e az a feltételezés, hogy az ingyenesen megszerzett vagyonkezelői jog átadása, gyakorlása nem keletkeztet általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséget? Ha a vagyonkezelői jogot a vagyonkezelő ingyenesen szerzi meg, a vagyonkezelésbe adás az önkormányzat részéről gazdasági tevékenységnek minősül-e? A vagyonkezelői jog átadása közhatalmi tevékenységnek minősül-e az önkormányzat szempontjából? Amennyiben nem minősül annak, akkor az önkormányzat csak a megépült közmű ellenérték fejében történő bérbeadásával, vagy pályáztatás keretében ellenérték fejében való vagyonkezelésbe adással válik-e jogosulttá az áfa levonására?
5. cikk / 7 Szennyvíztisztító telep bérbeadásának áfája
Kérdés: Önkormányzatunk szennyvíztisztító telepét 2000. január 15-én üzemeltetésre átadta egy kft.-nek. Ezért évente eszközhasználati díjat kell számláznunk. Kell-e áfát (25%) felszámítani, ha a beruházás 1997-ben lett aktiválva? A kft. víz- és szennyvíztámogatást számláz az önkormányzatnak, mivel a lakosságot ezzel támogatjuk. Visszaigényelhető-e ez után az áfa (15%)?
6. cikk / 7 Ivóvíz- és szennyvízközmű bérbeadása utáni áfája
Kérdés: Önkormányzatunk bérleti szerződést kötött az ivóvíz- és szennyvízközművagyonunk üzemeltetésére más önkormányzati tulajdonú társasággal. (1978-ban épült vízműtelep, 2002-ben szennyvíztisztító telep, hálózat stb.) A közművekre a hatályos törvények szerint koncessziós szerződés köthető, vagy önkormányzati szervezetek lehetnek az üzemeltetők. 2004. 01. 1-jétől az ingatlan-bérbeadási tevékenységére áfán belül az általános szabályok szerinti adózási módra kaptunk engedélyt az APEH-tól. 2004. 01. 1. előtt épült közműberuházások üzemeltetésére bérleti szerződést kötöttünk. A szerződés tárgya ivóvíz-, szennyvízközmű, valamint szennyvíztisztító telep. (Az ivóvízközmű építése még 1978-ban volt.) A szennyvízberuházásaink során az államháztartástól kapott támogatások áfatartalmáról lemondtunk, mivel visszaigényelhető volt az áfa összege. Kérdésünk, hogy a fent leírt bérleti szerződés alapján a számlát az ivóvíz- és szennyvízközmű bérleti díjánál is áfával terhelten (25%) kell-e kiállítani, vagy csak a szennyvízközművel kapcsolatos bérleti díjra számítsuk fel az áfa összegét vagy esetleg egyikre sem?
7. cikk / 7 Közműberuházás áfája
Kérdés: Önkormányzat nem koncesszióban üzemelteti a közművet, hanem az üzemeltetőtől bérleti díjat szed. A közműberuházáshoz kapcsolódó áfát levonhatja-e 2004-től is? (Állami vagy önkormányzati támogatásban nem részesültünk.) Az egyéb ingatlan-bérbeadásra adókötelezettséget választottunk.