Láncügylet, visszamenőleges bejelentkezés adóalanyként

Kérdés: Ügyfelünk az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett adóalany, aki magyar áfaregisztrációval nem rendelkezik. Az egyik értékesítési konstrukcióban egy magyarországi székhelyű, termékkereskedelemmel foglalkozó kft. ("A" társaság) termékeket ad el ügyfelünknek, azaz az Európai Unió másik tagállamában letelepedett adóalanynak ("B" társaság). "B" társaság a megvásárolt terméket továbbértékesíti egy harmadik államban letelepedett gazdasági társaság részére ("C" társaság). "C" társaság Magyarországon nem adóalany. Az értékesített termékek "A" társaság belföldi telephelyéről közvetlenül "C" társaság részére kerültek elszállításra harmadik országba szárazföldi fuvareszközzel. A termékek Közösség területéről történő kivitele érdekében a vámeljárást minden esetben "B" társaság kezdeményezte, így a kiviteli vámokmányokon exportőrként is ez a társaság szerepelt. A fuvarozást a legtöbb esetben "A" társaság, néhány esetben pedig "C" társaság szervezte. "B" társaságnak azonban csak utólag, több évvel később jutott tudomására, hogy voltak olyan ügyletek is, amelyek esetében "C" társaság járt el fuvarozóként. Az említett termékértékesítéseket illetően minden esetben teljeskörűen fennálltak az Áfa-tv. 98. §-ában foglalt jogszabályi feltételek, miszerint a termékek a Közösség területét a teljesítés napját követő 90 napon belül elhagyták, és ennek tényét a termékeket a Közösség területéről kiléptető hatóság is igazolta. Az értékesített termékek átalakítás nélkül, változatlan formában kerültek értékesítésre a társaságok között, azokat rendeltetésszerűen egyik társaság sem használta, egyéb módon nem hasznosította.
1.1. Alkalmazott eljárás
"A" társaság minden esetben áfa felszámítása nélkül állított ki számlákat "B" társaság részére az ismertetett ügyletek kapcsán az Áfa-tv. 26-27. §-ai és 98. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. "B" társaság ezt követően a harmadik ország előírásai szerinti hozzáadottérték-adóval megnövelten bocsátott ki számlát "C" társaság részére, függetlenül attól, hogy a vámokmányok szerinti exportőr "B" társaság volt.
1.2. Az alkalmazandó eljárás
Álláspontunk szerint az 1.1. pontban ismertetett eljárás azokban az esetekben megfelelő, amikor a fuvarozást az "A" társaság szervezi. Abban a néhány esetben azonban, amikor "C" társaság szervezte a termékek fuvarozását, az 1.1. pontban ismertetett eljárástól eltérően "A" társaságnak az Áfa-tv. előírásai értelmében magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania a számlát "B" társaság részére, amelyet követően "B" társaságnak kellett volna áfa felszámítása nélkül számlát kiállítania "C" társaság részére az Áfa-tv. 98. §-ának megfelelően.
A fenti ügylettel kapcsolatos kérdések:
1. Helyesen jártak-e el a társaságok az 1.1. pontban ismertetettek szerint azokban az esetekben, amikor a fuvarozást "A" társaság szervezte?
2. Helyes-e a feltételezésünk, miszerint az 1.2. pontban ismertetettek szerint kellett volna eljárni a társaságoknak akkor, amikor a fuvarozást a "C" társaság szervezte?
3. Amennyiben a 2. kérdésünk kapcsán feltételeink helytállóak, és a számlákat "A" társaságnak a magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania "B" társaság részére, akkor:
a) Az áfa visszaigénylése érdekében utólag regisztrálhat-e áfa szempontjából "B" társaság visszamenőlegesen, 3-4 évvel korábbi dátummal?
b) Ha igen, a hiteles, "A" társaság által korrigált számlák birtokában a magyar áfaregisztrációt követő 15. napig benyújthatja-e áfabevallásait több évre visszamenőleg "B" társaság, az áfa visszaigénylése érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a kérdéses esetben láncügyletről van szó, a teljesítés helyét az Áfa-tv. 26-27. §-ai alapján kell meghatározni. (Láncügyletről abban az esetben beszélünk, ha ugyanazon terméket egymást követően egynél többször értékesítik úgy, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Evás adóalany halála miatti korrekciós kötelezettség

Kérdés: Városunk egyik lakója az alábbi kérdéssel fordult önkormányzatunkhoz. Az adózó az édesapjával vásárolt 1999-ben egy ingatlant a hozzá kapcsolódó telekkel 1/3-2/3 arányban úgy, hogy a rájuk áthárított forgalmi adót mindketten levonásba helyezték. 2005-ben az adózó és édesapja a tulajdoni hányaduk arányában beruházást hajtottak végre, melynek eredményeként emeletráépítés történt az ingatlanon. A ráépítés során felmerült áfa 1/3-át az adózó levonásba helyezte, míg édesapja levonási jogot nem gyakorolt, tekintettel arra, hogy időközben bejelentkezett az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá. 2011-ben az édesapa elhunyt, és a tulajdonát képező ingatlan 2/3 részét megörökölte az adózó úgy, hogy nyilatkozott az édesapja vállalkozásának folytatásáról. Az ingatlan 1999 óta bérbeadás keretében került hasznosításra. Az ingatlan adómentes értékesítése esetén az Áfa-tv. rendelkezései és az Eva-tv. szabályai alapján, hogyan alakul az adózó esetleges áfakorrekciója az ingatlan 2/3-os tulajdoni hányada tekintetében az adómentes értékesítés okán?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő ingatlan figyelési időszakára vonatkozóan még a régi Áfa-tv. szabályai alkalmazandók, feltéve hogy az adózó és édesapja nem éltek az Áfa-tv. 269. §-ának (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel. A régi Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Elévült időszakot érintő érvénytelen számla

Kérdés: Önkormányzatunk 2008-ban kiszámlázott egy teljesítést (jogot biztosított) egy vállalkozónak. A számla értékét a vállalkozó megfizette. A felek a mai napig folyamatosan vitatták az ügyletet, majd megegyezés született arról, hogy az önkormányzat elismeri teljesítésének hiányát. A számlát szükséges érvényteleníteni. Kérdésünk, hogy az érvénytelenített számla adókövetkezményét melyik időszakban kell elszámolnunk? Ha alkalmazni kell az Áfa-tv. 153/B. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat [mely szerint a 153/B. § az Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdése szerinti számla érvénytelenítésre nem alkalmazható], akkor a 2008-ban megfizetett áfát "elbukják", hiszen 2008-ra önrevíziót már nem lehet benyújtani. Ha a hivatkozott szakasz (1) bekezdése alkalmazandó, akkor lehetőségük van a módosítás hatását elszámolni, függetlenül attól, hogy az elévülési időn túli számlát érvénytelenítik?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéssel kapcsolatban az Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható, tekintve hogy az e bekezdésben található szabály egy szankciós adófizetési kötelezettséget ír elő a fiktív számlakibocsátás esetére, s jelen esetben – a rendelkezésre álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Kegytárgyak értékesítése

Kérdés: Az egyházakról szóló törvény a kegytárgyak értékesítését nem tekinti gazdasági tevékenységnek. Az egyház kegytárgyakat értékesít. Véleményünk szerint ez nem minősül gazdasági tevékenységnek, így nem kell adóalanynak bejelentkeznie. Helyes-e a vélekedésünk?
Részlet a válaszából: […] ...a hitélethez szükségeskiadványok, kegytárgyak előállítása és értékesítése nem minősülgazdasági-vállalkozási tevékenységnek. Az Áfa-tv. szempontjából a gazdasági tevékenység fogalmaettől némileg eltér. Az Áfa-tv. 5. § (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Közhatalmi tevékenységet végző szerv áfaalanyisága I.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású kórház vagyunk. 2003-ban az adóköteles bevételünk 4 millió forint alatt maradt. Az Áfa-tv. 2004. január 1-jétől hatályos 4/A. §-a alapján az idén már adóalanyok vagyunk-e? [Az Áfa-tv. 4/A. § (1) bekezdésében az önkormányzati fenntartású intézmények nevesítve vannak mint nem adóalanyok.]
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 2004. január 1-jétől hatályos 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában valóban szerepelnek nevesítetten az önkormányzati fenntartású intézmények, azonban csak akkor vonatkozik e szervekre is (a többi nevesített intézményhez hasonlóan) az új szabály, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.

Költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben

Kérdés: Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 2004-től hatályos 4/A. §-a szerint a minisztériumok, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű szervek és más fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek; a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.