12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása
Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
2. cikk / 12 Védőnői feladatellátás
Kérdés: Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján az önkormányzat védőnői feladatok ellátása érdekében a védőnő által használt ingatlant a kórház ingyenes használatába adja azzal, hogy a használatból eredő költségeket a kórház köteles viselni. Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a települési önkormányzat 2023. július 1. napjával biztosítja az állam számára a 2023. június 30. napján a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyonnak az ingyenes használatát. A (6) bekezdés szerint a települési önkormányzat a 2022. december 31-én a védőnői ellátásra szolgáló ingatlan és ingó vagyonát e feladattól nem vonhatja el. Használatból eredő költségek többek között a víz, a gáz, az áram, a távhő, a telefon, az internet és a hulladékszállítás. Az önkormányzat és a kórház között nem jön létre bérleti jogviszony. Nem kötnek szerződést. Tekinthető ez az eset az önkormányzat részéről ingatlan-bérbeadásnak? A megosztott költségeket ingatlan-bérbeadáshoz járulékosan kapcsolódó költségnek kell-e tekinteni, vagy továbbszámlázásnak? Véleményünk szerint a kórház a törvény erejénél fogva "saját jogán" jogosult a védőnők elhelyezését szolgáló ingatlanrész használatára, ezért a költség továbbszámlázásáról van szó, nem ingatlan-bérbeadásról.
3. cikk / 12 Önkormányzati ingatlanon végzett felújítás
Kérdés:
Önkormányzatunk üzemeltetésbe adta nemzeti vagyonba tartozó ingatlanját 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek. Ezen az ingatlanon a cég árbevételes tevékenységet folytat, ezért áfalevonásra jogosult. Elvégezhet-e az ingatlanon értéknövelő felújítást a cég, illetve élhet-e az áfalevonási jogával? Ha igen, akkor a felújítás mikor és milyen módon kerülhet az önkormányzat könyveibe és a vagyonkataszterbe? Lehetséges-e az üzemeltetési szerződés lejártakor elszámolni?
4. cikk / 12 Útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenység
Kérdés: Önkormányzatunk a közigazgatási területét érintő útvonalengedélyre kötelezett igénybe vevők és közterületek körét, és a közútkezelői/útfenntartási hozzájárulás mértékét rendeletalkotási jogkörében eljárva, önkormányzati rendeletben állapította meg. E rendelet rögzíti az útfenntartási hozzájárulás mértékét és az útvonalengedélyhez tartozó illeték díját, mely az önkormányzat illetékbevételi számlájára fizetendő. Az útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenységet az önkormányzat az áfaszabályozás szerinti közhatalmi tevékenységnek – vagyis nem gazdasági tevékenységnek – tekinti, az e tevékenységből származó bevétel után áfát nem számít fel, számlát nem bocsát ki. Helyes ez az értelmezés?
5. cikk / 12 Vagyonkezelési szerződések
Kérdés: Tankerületi központunknál az önkormányzatokkal kötött vagyonkezelési szerződések, az üzemeltetési költségek viseléséről szóló megállapodások, valamint az étkeztetési feladatok ellátásával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodások alapján az alábbi két eset áll fenn:
1. Az étkeztetésre használt helyiségeket az adott önkormányzat nem adta át részünkre.
2. Az étkeztetésre használt helyiségek a vagyonkezelésünkbe kerültek ugyan, azonban azokat az adott önkormányzat részére ingyenes használatba adja a tankerület, a bérleti díj fizetésétől eltekint, de a működtetéshez kapcsolódó üzemeltetési költségeket megállapodás szerint az önkormányzat fizeti.
Mindkét esetben közös épületekről, a közüzemi díjak szempontjából közös főmérőkről van szó. Az Áfa-tv. 15. §-áról, illetve a vagyonkezelő és a tulajdonos közötti költségmegosztásról van szó, ezért továbbszámlázott szolgáltatásként kell kezelni a közüzemi díjak önkormányzatot terhelő részének az önkormányzat felé történő számlázását. Ez igaz a második esetre is, vagy ilyenkor az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján már bérbeadásként kell kezelni (függetlenül attól, hogy a másik fél a tulajdonos), ezért a közüzemi díjak mint a bérbeadás járulékos költsége, annak megfelelően áfamentesen kerülnek kiszámlázásra? (Ebben az esetben a közüzemi díjak alapján számlázott összeg is a B402-re kerül?)
1. Az étkeztetésre használt helyiségeket az adott önkormányzat nem adta át részünkre.
2. Az étkeztetésre használt helyiségek a vagyonkezelésünkbe kerültek ugyan, azonban azokat az adott önkormányzat részére ingyenes használatba adja a tankerület, a bérleti díj fizetésétől eltekint, de a működtetéshez kapcsolódó üzemeltetési költségeket megállapodás szerint az önkormányzat fizeti.
Mindkét esetben közös épületekről, a közüzemi díjak szempontjából közös főmérőkről van szó. Az Áfa-tv. 15. §-áról, illetve a vagyonkezelő és a tulajdonos közötti költségmegosztásról van szó, ezért továbbszámlázott szolgáltatásként kell kezelni a közüzemi díjak önkormányzatot terhelő részének az önkormányzat felé történő számlázását. Ez igaz a második esetre is, vagy ilyenkor az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján már bérbeadásként kell kezelni (függetlenül attól, hogy a másik fél a tulajdonos), ezért a közüzemi díjak mint a bérbeadás járulékos költsége, annak megfelelően áfamentesen kerülnek kiszámlázásra? (Ebben az esetben a közüzemi díjak alapján számlázott összeg is a B402-re kerül?)
6. cikk / 12 Koronavírus elleni védekezés támogatásból
Kérdés: Önkormányzatunk a koronavírus elleni védekezéshez magánszemélyektől és helyi vállalkozásoktól pénzbeli támogatást kapott. Az önkormányzat és a támogató között támogatási szerződés került aláírásra, amelyben rögzítették, hogy a támogatásként felajánlott összeget a támogatott a koronavírus elleni védekezéshez használhatja fel, majd azzal elszámol a képviselő-testület felé. Az önkormányzat képviselő-testülete szeretné ezt a lakosság részére fertőtlenítőcsomagok formájában szétosztani úgy, hogy a falu minden háztartása részesüljön belőle. Kérdésünk, hogy ez után az adót meg kell fizetni, vagy adómentesen átadható, illetve az államháztartási számvitel szerint hogyan kell könyvelni? Amennyiben az ügylet adóköteles formában bonyolítható csak le, akkor ha nem kiosztásra kerülne a csomag, hanem a település területén lévő forgalmasabb helyeken (pl. posta, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, faluház területén) kerülne kihelyezésre, ahol bárki használhatja, elveheti, akkor adófizetési kötelezettséget von-e maga után?
7. cikk / 12 Tűzifa adományozása
Kérdés: Önkormányzatunk a területén található beteg, veszélyes vagy területrendezés során kivágásra kerülő fákat a rászoruló lakosság részére tűzifaként, térítésmentesen szeretné kiosztani. A területek, ahonnan a fák kivágásra kerülnek, az önkormányzat tulajdonában vannak. Az önkormányzat közterületeinek gondozását egy önkormányzati alapítású és tulajdonú cég, egy nonprofit kft. végzi közszolgáltatási szerződés alapján. A fák kivágását és tűzifává való feldolgozását is ők végzik közhasznú munkaerő igénybe-vételével. A lakosság részére történő kiosztást az önkormányzat szociális intézménye végzi. Az önkormányzat könyveibe hogyan (főkönyv), mi alapján kerül be a tűzifa (leltározási jegyzőkönyv, bekerülési érték [nonprofit kft. tűzifa-előállítási önköltség])? Hogyan adjuk át a szociális intézménynek, térítésmentesen vagy bekerülési értéken? Áfafizetési kötelezettség keletkezik? Ha igen, kinél? Mi a helyzet abban az esetben, ha a tűzifát az önkormányzat a Vöröskeresztnek adja (közcélú adomány)?
8. cikk / 12 Egyetemi pályafelújítás
Kérdés: Egy városi diáksport-egyesület (egyesület) egy – a városban telephellyel rendelkező – felsőoktatási intézmény (egyetem) vagyonkezelésében (egyébként pedig az állam tulajdonában) lévő – jelenleg az egyetem egyik kollégiuma mögötti szabadtéri füves labdarúgópályát és salakos futópályát tartalmazó – ingatlanán műanyag borítású futó- és távugrópályát szeretne kialakítani. A tervezett atlétikai beruházás részben a Magyar Atlétikai Szövetség által az egyesület részére nyújtott, másrészt a város önkormányzata által biztosított támogatásból valósulna meg. A beruházás megvalósításának és a támogatások felhasználásának előfeltétele az egyetem atlétikai beruházáshoz történő hozzájárulása, valamint az ingatlanhasználat feltételeinek megállapodásban történő rögzítése (mely még folyamatban van). Az értéknövelő beruházásként megvalósuló atlétikai pálya a magyar állam tulajdonába és az egyetem vagyonkezelésébe kerülne? Miként kell nyilvántartásba venni az egyesület, illetve az egyetem részéről a beruházást? Az egyesület által kötendő támogatási szerződés – így a támogatás nyújtásának – egyik feltétele, hogy a műanyag burkolatú atlétikai pálya használatát az egyetem – az egyetemi oktatás keretében zajló órarendi oktatáson kívüli szabad időszakokban – az egyesület részére ("térítésmentesen") 15 éven át biztosítja (nyilván egyesületi sportcélra). A fenti ingatlanberuházás és az azt követő ingatlanhasználat az Áfa-tv. szempontjából hogyan kezelendő és miként bizonylatolandó? (Az egyesület alanyi adómentes adószámmal rendelkezik, az egyetem a bérbeadást áfaköteles tevékenységként végzi.)
9. cikk / 12 Tárgyi eszköz beszerzése
Kérdés: Intézményünk nagy értékű (200 E Ft feletti), 1 éven túl használandó eszközt szerzett be. Könyvelése a klasszikus módon történt, előleget nem fizettünk:
1. Kötelezettségvállalás a költségvetési számvitel szerint
a) Nettó érték T0021 – K05642
b) Általános forgalmi adó T0021 – K05672
2. Szállítói számla a költségvetési számvitel szerint
a) Nettó érték T05642 – K0021
T0022 – K05642
b) Általános forgalmi adó T05672 – K0021
T0022 – K05672
3. Szállítói számla a pénzügyi számvitel szerint
a) Nettó összeg T11/151 – K4216
b) Levonható előzetesen felszámított áfa T36412 – K4216
4. A számla kiegyenlítése a költségvetési számvitel szerint
a) Nettó összeg T05643 – K003
b) Általános forgalmi adó T05673 – K003
5. A számla bruttó összege kiegyenlítése a pénzügyi számvitel szerint T4216 – K32/33
6. Aktiválás a használatbavételkor a pénzügyi számvitel szerint T131 – K151
Szükség van-e további könyvelési lépésekre? A beszerzésnek (vagyonnövekedésnek) meg kell jelennie a nemzeti vagyon változásai között a Forrás oldalon? Ha igen, milyen könyvelési lépéssel?
1. Kötelezettségvállalás a költségvetési számvitel szerint
a) Nettó érték T0021 – K05642
b) Általános forgalmi adó T0021 – K05672
2. Szállítói számla a költségvetési számvitel szerint
a) Nettó érték T05642 – K0021
T0022 – K05642
b) Általános forgalmi adó T05672 – K0021
T0022 – K05672
3. Szállítói számla a pénzügyi számvitel szerint
a) Nettó összeg T11/151 – K4216
b) Levonható előzetesen felszámított áfa T36412 – K4216
4. A számla kiegyenlítése a költségvetési számvitel szerint
a) Nettó összeg T05643 – K003
b) Általános forgalmi adó T05673 – K003
5. A számla bruttó összege kiegyenlítése a pénzügyi számvitel szerint T4216 – K32/33
6. Aktiválás a használatbavételkor a pénzügyi számvitel szerint T131 – K151
Szükség van-e további könyvelési lépésekre? A beszerzésnek (vagyonnövekedésnek) meg kell jelennie a nemzeti vagyon változásai között a Forrás oldalon? Ha igen, milyen könyvelési lépéssel?
10. cikk / 12 Államháztartáson belül történő térítésmentes átadás
Kérdés: Központi költségvetési szerv jogszabály szerint központi ellátó szerepet lát el, mely alapján a hadsereg más egységeinek tárgyi eszközöket (járművek, egészségügyi konténerek stb.), készleteket (egészségügyi anyagok, gyógyszerek) szerez be, és azokat térítésmentesen átadja a hadsereg más egységeinek, melyek költségvetési szervnek minősülnek, ezért ezeket a tranzakciókat ÁHT-n belüli térítésmentes átadásnak nevezik, és a 412 nemzeti vagyon változása számlával szemben könyvelik. Véleményünk szerint az Áhsz. csak nagyon korlátozott esetben engedélyezi a nemzeti vagyon változása számla használatát (költségvetési szerv megszűnése miatti feladatváltozás, vagyonkezelési jog változása stb.), ezért ezt a tranzakciót a térítésmentes átadás/átvétel szabályai szerint a 8-as, illetve a 9-es számlaosztály használatával rendkívüli ráfordításként, illetve bevételként kellene elszámolni. Jól gondolom, hogy nem helyes a fenti elszámolás?