Szolgálati lakás közös költsége

Kérdés: Költségvetési szervünk rendelkezik szolgálati lakás vagyonkezelői jogával. Ezen szolgálati lakás egy többlakásos társasházban található, melyet egy lakásszövetkezet kezel. Évekig sem értesítést, sem számlát, sem fizetési felszólítást nem kaptunk a fizetendő díjakról. Tavaly a lakásszövetkezet három évre visszamenőleg szóló értesítést küldött az elmaradt közös költségről (mely felújítási, üzemeltetési és ingatlankezelési díjakból tevődik össze havonta).
Kértük, hogy állítsanak ki számlát a költségvetési szervünk nevére, címére, adószámára a pénzügyi rendezés érdekében, azonban csak egy újabb értesítést kaptunk a fennálló tartozásról. Közölte a lakásszövetkezet főkönyvelője, hogy számla kiállítására nincs lehetőségük, de nem indokolta az okát. Működő, adószámmal rendelkező lakásszövetkezetről van szó. Köteles-e kérésre a lakásszövetkezet számlát vagy legalább számviteli bizonylatot kiállítani a fennálló közös költségről? Van-e mentessége valamilyen oknál fogva, amire hivatkozással ezt megtagadhatja?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonostársak közötti megosztása miatt. A társasház nem bocsát ki számlát a ház tulajdonosai felé, és a társasház nem számít fel áfát ezek után a költségek után a tulajdonos felé. A közös költség könyvelési bizonylatául az Szt. 166. §-a szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Üzletág-átruházás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett, belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett társaság, amelynek fő tevékenységi köre a nehéziparban használatos gépek és berendezések, valamint ezek tartozékainak az értékesítése, a tevékenységi körének bővítése céljából üzletág-átruházási szerződést kötött az egyik partnerével (a továbbiakban: átadó), melynek keretében megszerezte az átadó alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásával kapcsolatos üzletágát (a továbbiakban: üzletág), amely magában foglalja az alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásához szükséges berendezéseket, egyéb eszközöket, készleteket. Az átruházás részeként a társaság átvette az átadónak az üzletághoz kapcsolódó összes vevői, szállítói és egyéb szerződésben fennálló szerződéses pozícióját (a továbbiakban: szerződések) az abban foglalt jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A fentieken túl a társaság megszerezte az üzletághoz kapcsolódó szellemi alkotásokat, know-how-t, üzleti titkot, technológiát és adatbázist is. A társaság átvette az üzletághoz kötődő és az átadó által harmadik személyektől az üzletág-átruházási szerződés megkötését megelőzően történt termékbeszerzésekkel vagy más ügyletekkel kapcsolatos és az üzletág-átruházási szerződésben felsorolt fizetési kötelezettségeket is (a továbbiakban: tartozások). Bizonyos vagyonelemek azonban nem kerültek átadásra, ahogy az üzletág működtetésében részt vevő négy munkavállaló közül is csak két munkavállalót vett át a társaság. A fenti tényállással kapcsolatosak az alábbi kérdéseink:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a tranzakció keretében átruházásra került vagyonelemek összessége az Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontjában meghatározott üzletágnak minősül, mely minősítést nem befolyásolja, ha bizonyos – az üzletág további működtetéséhez nem szükséges – vagyon-elemek nem kerültek átadásra?
2. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a fenti esetben teljesülnek az Áfa-tv. 17. §-ának (4) és 18. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek, ezért a tranzakció az áfa hatályán kívüli üzletág-átruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban az átadónak nem merül fel számlakibocsátási kötelezettsége, és elegendő az ügylet elszámolásához számviteli bizonylatot kiállítania?
3. Helyes-e az a megítélés, mely szerint, amennyiben az átadó áfás számlát bocsátott ki az áfa hatálya alá nem tartozó üzletág-átruházásról, akkor az átadónak gondoskodnia kell a kiállított áfás számla érvénytelenítéséről és ezzel egyidejűleg egy számviteli bizonylat kiállításáról?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdése értelmében nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás az adóalany általi üzletág-átruházás esetében, feltéve, hogy az a 18. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Utalványok beváltásának bizonylata

Kérdés: Önkormányzatunk szociális rászorultsági alapon, települési támogatás keretében élelmiszer-, gyógyszer- és tüzelőutalványokat ad a rászoruló helyi lakosoknak. Az utalványokat önkormányzatunk bocsátja ki, azok szigorú számadású nyomtatványok. Az utalványok beváltására megállapodásokat kötöttünk helyi élelmiszerüzletekkel, gyógyszertárakkal és Tüzépekkel. Rendszeres elszámolás alapján átutalással fizetjük ki nekik a náluk beváltott utalványok ellenértékét. A beváltóhelyek közül van, aki a beváltott utalványok ellenértékéről áfakörön kívüli számlát ad az önkormányzatunk részére, élelmiszer-utalvány beváltásáról. Van, aki ahhoz ragaszkodik, hogy nem tud erről számlát adni, mert duplán lenne neki bevétel, és áfa szempontjából sem jó. Kell-e a beváltóhelyeknek számlát kiállítaniuk az utalványok beváltásáról, vagy elegendő számviteli bizonylat? Mit fogadhat el önkormányzatunk, hogy helyesen járjon el?
Részlet a válaszából: […] ...történő kiegyenlítésnek tekintendő, amelyről az eladó nyugtát vagy készpénzszámlát állíthat ki az értékesítéssel egyidejűleg.Az Áfa-tv. értelmező rendelkezései szerint az utalvány pénzhelyettesítő fizetési eszköznek minősül, ezáltal ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Késedelmi kamat elszámolása

Kérdés: A szállítónak jogos késedelmikamat-követelése van a költségvetési szerv felé. A kifizetést csak a szállító késedelmi kamatról kiállított számlája alapján lehet teljesíteni, vagy abban az esetben is, ha késedelmi kamatot közlő levelet/értesítőt küld?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. vagy a felek megállapodása szerinti kamat.A késedelmi kamat nem termékértékesítés és nem szolgáltatás, ezért nem tartozik az áfa hatálya alá. Az Áfa-tv. 159. §-a alapján termékértékesítéséről, szolgáltatás nyújtásáról kötelező számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Gyógyszerár-támogatás áfájának elszámolása

Kérdés: Az OEP-től szerződés alapján kapott, gyógyszerek árához nyújtott, adóalapot képező támogatásoknak van-e áfatartalma, keletkezik-e adófizetési kötelezettség a támogatottnál? Mivel a támogatás nem az OEP megrendelésének ellenértéke, nem történik az Áfa-tv. hatálya alá tartozó értékesítés, szolgáltatásnyújtás.
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében az adóalapjául szolgáló ellenértékbe beletartozik minden, amit a termékértékesítés ésszolgáltatásnyújtás teljesítésére kötelezett adóalany akár a megrendelőtől,akár egy harmadik személytől kap vagy kapnia kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Emelt szintű áramszolgáltatás áfája

Kérdés: Cégünk közvilágítási berendezések beruházásait bonyolítja le és finanszírozza, illetve az elkészült korszerűsített közvilágítással emelt szintű szolgáltatást nyújt az önkormányzatok részére. A beruházás során részben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágítási berendezések lecserélésére és korszerűsítésére kerül sor, másrészt új technikai eszközök és eljárások épülnek be a magasabb szolgáltatási színvonal elérése céljából. Az eddig az áramszolgáltató tulajdonában volt világítótestek helyett térítésmentesen beépítenek eszközöket, melyek az áramszolgáltató tulajdonába kerülnek, míg az egyéb berendezések a cég tulajdonában maradnak. Az emelt szintű áramszolgáltatást később a cégünk közvetített szolgáltatásként [Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése] az önkormányzatnak számlázza tovább.A kérdésünk arra irányul, hogy a cégünk által megvásárolt és az áramszolgáltató tulajdonába térítésmentesen átadott világítótestek előzetesen felszámított adója levonható-e?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 33. § (1) bekezdése a) pontja értelmében nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket részben vagy egészben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel, hasznosítja. Amennyiben az Ön cége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Csereügylet áfája

Kérdés: Bérleti szerződés kiegyenlítésétől eltekintünk. Ezzel egy időben megállapodunk ugyanolyan nagyságrendben vásárolt eszközök beszerzésére a bérbeadó részére. Szabályosan jártunk-e el? (Gondolok itt az áfára.)
Részlet a válaszából: […] ...arra vállal kötelezettséget, hogy a részére megvásárolt eszközök fejében elengedi a bérleti díjat. A bérbeadó részéről az Áfa-tv. 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtás történik.Annak ellenére, hogy a szóban forgó esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Adó visszaigénylése tárgyi eszköz beszerzése esetén

Kérdés: Intézményünk részletfizetési konstrukcióban vásárolt nagy értékű tárgyi eszközt. Az első részszámlával átutaltuk az áfa teljes összegét is. Az eszköz teljes értékét állományba vettük. A tárgyévre fennmaradt 3 részletet hol lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 48. § (4) bekezdése b) pontja értelmében tárgyi eszköz beszerzése címén az adót akkor lehet visszaigényelni, ha a tárgyi eszközre jutó levonható, korábban vissza nem igényelt adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Vámtarifaszám használata

Kérdés: Kötelező-e a számlákon a vámtarifaszám feltüntetése? Van olyan számlakibocsátó, aki nem írja rá azzal, hogy a 25 százalékos áfás termékek értékesítése esetén nem kötelező.
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. – hasonlóan a többi adótörvényhez – a termékazonosításra az Európai Unióban kialakított Harmonizált Rendszeren (HR) alapuló vámtarifaszámot (Vtsz.-t) alkalmazza. A Vtsz. az építményen kívüli termékek azonosítására szolgál. Ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.