26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Rendezvényen felmerülő előzetesen felszámított áfa levonhatósága
Kérdés: Zenés rendezvényen karszalagos beléptetés lesz, fogjuk tudni mérni az ingyenes, illetve a tiszteletjegyes belépők számát. Jól gondolom, hogy ha ezen létszámra vonatkozóan megfizetjük, bevalljuk a fizetendő áfát, mintha jegyet vagy bérletet vettek volna, akkor a rendezvény teljes szervezésével kapcsolatban felmerült előzetesen felszámított áfa – többek között színpad, hangtechnika, sátrak, mobil vécé, kordon bérlése, biztonsági szolgálat díja, fellépők díjazása, egyéb felmerülő anyag és szolgáltatás – teljes egészében levonható, függetlenül attól, hogy az elért jegybevétel nem fogja fedezni a rendezvény teljes költségét, és ebből kifolyólag a levonható áfa is több lesz, mint a fizetendő?
2. cikk / 26 Személyszállító társaságnak nyújtott önkormányzati támogatás áfája
Kérdés: Egy gazdasági társaság (társaság) városunkban végez menetrend szerinti személyszállítást közszolgáltatási szerződés keretében. A társaság e tevékenységet a saját nevében végzi, az utasok által megfizetett jegy árbevétele a társaságot illeti. Önkormányzatunk 2 millió forint támogatást nyújt havonta a társaság részére a közfeladat ellátása érdekében, mely kompenzációt nyújt a társaságnak e szolgáltatással összefüggésben keletkezett bevételeivel nem fedezett kiadásaira. A kiszervezett személyszállítási közfeladat fentiek szerinti finanszírozása adóköteles tevékenység ellenértéke, vagy önkormányzatunk áfamentesen, működési támogatás formájában biztosíthatja a társaság részére a közfeladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet?
3. cikk / 26 Ellenérték vagy szokásos piaci ár?
Kérdés: Az Áfa-tv. 67. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában tekinthetjük-e független félnek a helyi önkormányzatot és az általa – az Áht. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján – alapított költségvetési szervet? Kérdésünk arra az esetre vonatkozik, amikor a helyi önkormányzat látja el az Áht. 9. §-ában írt irányítói feladatokat is.
4. cikk / 26 Víziközművel kapcsolatos elszámolások
Kérdés: A víziközművel kapcsolatos önkormányzati feladatokra bérleti szerződésünk van a regionális víziközmű-társasággal. Mi kiszámlázzuk a bérleti díjat, amire megfizetjük a fizetendő áfát a NAV felé, a társaság által felénk kiállított számlákra (amik az éves gördülő tervben szerepelnek) pedig visszaigényeljük az áfát. Ha kevesebb feladatról állít ki számlát, mint a bérleti díj, akkor év végén elszámolás keretében megfizeti a különbözetet. Más szennyvízzel kapcsolatos feladatra is (ami nem szerepel a gördülő tervben, tehát nem a bérleti díjjal szemben kerül elszámolásra) visszaigényelhetjük az áfát, vagy csak a bérleti díjjal szemben beállított feladatokra lehet?
5. cikk / 26 Gyermekszállítás áfája
Kérdés: A településünkre vidékről bejáró általános iskolások szállítására az önkormányzat szerződést kötött egy buszos szállítócéggel. A cég havonta számlázza a szállítási díjat az önkormányzatunk felé. A számlában a cég 27%-os áfát számol fel. A képviselő-testület döntése értelmében az idei tanévtől a buszos szállításért az önkormányzatunk költségtérítést kér a szülőktől a szállítási költségek ellentételezéseként. A szülők felé az önkormányzatnak milyen bizonylatot kell kiállítani a beszedett díjakról? A költségtérítés szolgáltatásnak minősül, ezért számlát kell esetleg kiállítani? Ez esetben a fizetendő áfa összegéből le lehet vonni a buszos cég által kiszámlázott fizetendő áfa összegét? Mivel a beszedett díjak biztosan nem fedezik a buszos cég felé fizetendő díjakat, mekkora összegben lehet levonni az áfát? Esetleg a teljes összeg vissza-igényelhető?
6. cikk / 26 Csoportos taoalanyiság önkormányzati gazdasági társaságnál
Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?
7. cikk / 26 Promóciós tárgyak értékesítése
Kérdés: Intézményünk önálló költségvetési szerv (könyvtár), a jövőben szeretne promóciós tárgyakat értékesíteni (emblémázott pólók, könyvjelzők, táska). Előző számaikban olvastam az alábbi "lehetőséget": "A kiadványok, tájékoztató füzetek, hűtőmágnesek értékesítése lehet akár alaptevékenység is, ha annak célja nem a haszonszerzés, hanem a szakmai alapfeladatok ellátásának elősegítése, így például PR-, marketing-, ismeretterjesztő jellegű tevékenység". A miáltalunk forgalmazni kívánt termékek is beleférnének-e ebbe a kategóriába?
8. cikk / 26 Határon átnyúló ügyletek áfája
Kérdés: Alanyi adómentes intézmény vagyunk. Megrendeltünk Norvégiából egy adatbázis-elő-fizetési szolgáltatást. Kérte a partner a közösségi adószámunkat, de nekünk nincs olyan. Mi a teendőnk ilyen esetben?
9. cikk / 26 Viszonteladóra vonatkozó szabályok értelmezése
Kérdés: Társaságunk egy gépjármű-márkakereskedés, amely elsősorban új autókat értékesít, de a legtöbb esetben ehhez hozzátartozik a régi autó beszámítása is. Egyes esetekben előfordul, hogy olyan használt autót számítunk be, ahol a forgalomba helyezés régebbi, mint hat hónap, de az autó 6000 km-nél kevesebbet futott. Az esetek 90 százalékában nem áfaalanytól vagy áfamentesen számlázó vállalkozástól vesszük meg az autókat. Az értékesítések tekintetében évekkel ezelőtt bejelentettük az adóhatóságnál a különbözeti adózás alkalmazását. Két járművel kapcsolatban merült fel, hogy azok az Áfa-tv. 259. §-ának 25. pontja alapján új közlekedési eszköznek minősülnek, ezért az értékesítésükkor 27 százalék általános forgalmi adót kell felszámítani.
Az első személygépkocsit új autóként értékesítettük, a forgalomba helyezés is megtörtént. Öt hónap múlva adásvételi szerződéssel visszavásároltuk a magánszemély vevőtől az autót (anyagi nehézségek miatt meg kellett válnia a gépjárműtől), és eladtuk egy másik vevőnek, már használt autóként. Veszteségünk keletkezett rajta, mert az előző évben kapott rendszámot az autó (kilométeróra állása: 2540 km).
A második esetben egy áfaalany vállalkozástól vettük meg az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjára hivatkozással adómentesen számlázott járművet, és ezt követően értékesítettük a viszonteladóra vonatkozó szabályozás szerint (kilométeróra állása: 3000 km).
Mindkét gépjárművet belföldi vevőnek adtuk el. A fenti személygépkocsikkal kapcsolatban felmerülhet-e az új közlekedési eszközök értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása, illetve helyesen jártunk-e el, amikor a különbözeti adózás alkalmazásával értékesítettük a személygépkocsikat?
Az első személygépkocsit új autóként értékesítettük, a forgalomba helyezés is megtörtént. Öt hónap múlva adásvételi szerződéssel visszavásároltuk a magánszemély vevőtől az autót (anyagi nehézségek miatt meg kellett válnia a gépjárműtől), és eladtuk egy másik vevőnek, már használt autóként. Veszteségünk keletkezett rajta, mert az előző évben kapott rendszámot az autó (kilométeróra állása: 2540 km).
A második esetben egy áfaalany vállalkozástól vettük meg az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjára hivatkozással adómentesen számlázott járművet, és ezt követően értékesítettük a viszonteladóra vonatkozó szabályozás szerint (kilométeróra állása: 3000 km).
Mindkét gépjárművet belföldi vevőnek adtuk el. A fenti személygépkocsikkal kapcsolatban felmerülhet-e az új közlekedési eszközök értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása, illetve helyesen jártunk-e el, amikor a különbözeti adózás alkalmazásával értékesítettük a személygépkocsikat?
10. cikk / 26 Védőital-felhasználás
Kérdés: Hogyan tudjuk bizonyítani, hogy az intézményünknél vásárolt ásványvíz védőitalként került felhasználásra? Kizárólag adóköteles tevékenységünk van. A védőital áfáját levonhatjuk?