12 talált cikk az adásvétel , szerződés , áfa elszámolása kifejezésre

Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
- Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
- Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
- Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
- Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?

Kérdés: Egy belföldi magánszemély 2015. szeptember 3. napján kötött adásvételi szerződéssel lakóingatlant (lakás, lomtároló és gépkocsibeálló) vásárolt egy új építésű lakóparkban. Az adásvételi szerződés értelmében a vételár megosztásra került egyrészt a lakás és a lomtároló, másrészt pedig a gépkocsibeálló tekintetében. A?lakás és lomtároló vételára áfával növelt ellenértékben (azaz bruttó árban, amely az áfát is tartalmazza) került meghatározásra. A vételár három részletben került megfizetésre, amelyből kettő részletet még 2015-ben, az utolsó vételárrészletet pedig 2016-ban fizettek ki. A birtokbaadásra 2016 tavaszán került sor. Figyelemmel arra, hogy a kérdéses ingatlan megfelel az 5 százalékos adómérték alá tartozó ingatlanokra vonatkozó kritériumoknak (Áfa-tv. 3. számú melléklet 50-51. pont), az utolsó vételárrészletet már csak 5 százalékos általános forgalmi adó terhelte. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Hány százalékos áfatartalma van a 2015-ben megkötött adásvételi szerződésben meghatározott vételárnak, ha nem került megbontásra nettó + áfa összegre?
2. A 2016-ban megfizetett vételárnak hány százalék az áfatartalma?
3. Az adómérték változása eredményez-e adóalap-növekedést az eladónál? Amennyiben igen, akkor az áfa csökkenése miatt realizálódó adóalap-növekedés (nyereség) az áfa megfizetésére kötelezett vevőt vagy az áfát a költségvetéshez továbbutaló eladót illeti meg?
4. Amennyiben az eladót visszafizetési kötelezettség terheli, akkor hogyan lehet megállapítani a visszafizetendő összeg mértékét, és milyen jogcímen követelhető az összeg?

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben adásvételi szerződést kötött az XY Zrt.-vel. Az adásvétel tárgya egy korábban ipari ingatlanként funkcionáló, 33 000 m2 összterületű, az ingatlan-nyilvántartásba telephelyként megnevezett telek volt. A felek szándéka egy olyan teljesen "üres" építési telek értékesítésére irányult, melyet az XY Zrt. a későbbiekben beépítésre szánt. Az adásvételi szerződésben önkormányzatunk vállalta, hogy a telken álló minden épület, építmény bontásáról gondoskodik a teljesítés időpontjáig, mely szerződéses kötelezettségéről önkormányzatunk jogerős bontási engedély birtokában intézkedett is, és a bontási munkálatok lefolytatására az ingatlanértékesítés időpontjáig sor is került. Az ingatlanértékesítés időpontjában a telken már csak egy áramszolgáltató berendezéseket tartalmazó transzformátorállomás, illetve egy – már korábban lebontott épület sarokrészében elhelyezkedő, a villamos berendezés működéséhez szükséges – kapcsolóház maradt (ezek lebontása szintén meg fog történni), melyek területaránya összességében a teljes telek összterületéhez képest a 0,8%-ot sem érik el. Az eset körülményeihez tartozik még, hogy a helyi építési szabályzat beépítettségi minimum-határértéket nem tartalmaz, csak maximális beépítettségi határértéket. A fenti tényállás alapján kérdésünk, hogy helyesen jártunk-e el, amikor az adott esetben az Áfa-tv. építési telek értékesítésére vonatkozó rendelkezéseit alkalmaztuk?

Kérdés: Egy önkormányzat mint eladó adásvételi szerződést kötött a városi kézilabdaklubbal mint vevővel, amelynek alapján a vevő 1/1 arányban megvásárolta az eladó kizárólagos tulajdonát képező, kivett sporttelep megnevezésű, 21 032 m2 alapterületű ingatlant, amelyen néhány kisebb építmény (öltöző, tekepálya) található. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a földhivatal a vevő 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. Egyúttal az eladó a vevőt birtokba bocsátja, aki a szerződés aláírása napjától viseli a kárveszélyt, és jogosult az ingatlan hasznait szedni. A vevő az ingatlan tulajdonjogát arra tekintettel szerezte meg, hogy annak területén egy legalább 2000 m2 alapterületű multifunkciós sportcsarnokot létesít. A vevő kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül a városi diáksportszervezetek és a városi oktatási intézmények számára ingyenes használatot biztosít akként, hogy a használatra jogosultak hetente 13 órát diák­sport keretében, 10 órát iskolai testnevelés keretében vehetik igénybe a sportcsarnok bármely funkcióját. A használatra különmegállapodást kell kötni, melynek óradíja 7500 Ft + áfa. A vevő kötelezettséget vállalt arra is, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül ingyenesen évente 3 napot biztosít az eladó számára városi rendezvények megtartására. A gazdasági esemény során tényleges pénzmozgás nem történik, az eladási ár ellentételezése a majdan megépülő sportcsarnoknak a vevő "ingyenes" rendelkezésre bocsátása, esetenként óránként 7500 Ft + áfa használati díjért, illetve ingyenes városi rendezvények 20 éven keresztül. Ilyen esetben csereügyletről beszélhetünk? Hogyan minősülnek a felek által teljesített ügyletek?
Az adóalap meghatározása

Kérdés: Egy társasház tetőterének eladásában kérem segítségüket. Jelenleg a tetőtér nem önálló ingatlan, nincs külön helyrajzi száma, az a társasház alapító okirata szerint közös tulajdonban van. A társasház magánszemély, gazdasági társaság, társadalmi szervezetek, illetőleg önkormányzatunk tulajdonában áll. A társasház nem új építésű, több tíz évvel ezelőtt épült. A beruházóval most adásvételi előszerződést kötünk (a tetőtér tulajdonjogának átruházására), és azzal egyidejűleg a társasház alapító okirata is módosul akként, hogy a tetőtér önálló ingatlan lesz (értelemszerűen nem lakáscélú ingatlanként). A beruházó a vételárat nem pénzben fizetné meg, hanem az épületet felújítaná. Az elvégzendő munkák körét a felek előre meghatároznák, már csak azért is, mert a szükséges pénzt szinte teljes egészében banki finanszírozásból szerezné a beruházó. A kialakítandó új lift és tető a társasház tulajdonába kerülne. Áfaköteles-e a tetőtér-értékesítés? Véleményünk szerint több okból sem áll fenn áfafelszámítási kötelezettség, egyrészt mert a társasház nem áfaalany, másrészt mert a vétel tárgya mentes az áfa alól. A társasház korábban a közös tulajdonból semmit nem értékesített, a tetőtér átruházását követően sem tervez további értékesítést, és nincs olyan ingatlanrésze, amit hasznosítana.

Kérdés: Fordított adózást kell-e alkalmazni az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan tűzvédelmi rendszerének alvállalkozó bevonásával történő beépítése során?

Kérdés: Egy mezőgazdasági gépekkel, terményekkel kereskedő társaság terményszárító berendezéseket adott el vevőjének. Az eladó társaság a gépek adásvételi szerződésének keretében vállalta, hogy a terményszárító összeszerelését, földhöz való rögzítését (ez egy betonalap letételével történik) is elvégzi. A földdel, ingatlannal kapcsolatos munkák ellenértéke a teljes ellenérték 4,52%-át teszi ki. A terményszárító felállításához építési hatósági engedély beszerzése szükséges, de a terményszárítót nem kell mint ingatlant bejegyeztetni a tulajdoni lapra. A terményszárító gép állagsérelem nélkül elválasztható a betonalaptól, rögzítése csak azért szükséges, hogy szilárd lábon álljon a gép. A terményszárító elszállítható és máshol újra üzembe helyezhető, maga az adásvételi szerződés is rögzíti, hogy nemfizetés esetén a terményszárító gépet az eladó jogosult szétszerelni és elvinni. Kell e alkalmazni egy ilyen ügylet során a fordított adózás szabályait?

Kérdés: 2006. évben egy ingatlanértékesítés kapcsán a számlát áfa felszámításával állították ki. Az ingatlan adatai a tulajdoni lapon a következőképpen szerepelnek: 746 m2 lakóház, udvar és iroda. Az értékbecslő felmérése szerint ebből a 746 m2-ből 446 m2 beépített, a fennmaradó rész udvar. A 446 m2 beépített részből 183 m2 lakás céljára szolgáló ingatlanként funkcionált (ami az adásvétel időpontjában lakott volt), a többi irattárként, üzlethelyiségként, tárolóként és irodaként volt hasznosítva. 2006. évi Áfa-tv. szerint a lakóingatlan-értékesítés tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenységnek számított. Helyesen járt-e el a szerv, hogy az ingatlanértékesítésről szóló számlát 20% áfa felszámításával állították ki, illetve az ügylet vizsgálata során számításba kellett-e venni azt, hogy az ingatlan teljes egészében lebontásra kerül, amit az adásvételi szerződésben rögzítettek is? Létezett-e 2006. évben olyan szabály, hogy az összevont ügyleteknél (tárgyi adómentes, adóköteles) a nagyobb arány döntötte el azt, hogy áfakötelesen vagy -mentesen kell kiállítani számlát?

Kérdés: Önkormányzatunk 2005. évben értékesített telket 25%-os áfával, azzal a feltétellel, hogy a telek meghatározott időn belül beépül, ellenkező esetben a vevő magánszemély köteles a telket az önkormányzatnak visszaadni, maga nem értékesítheti. A telek a magánszemély tulajdonába került. A magánszemély a telek beépítésétől elállt, az önkormányzattal az adásvételi szerződést felbontották. Kérdésünk, hogy ebben az esetben sztornó- vagy helyesbítő számlát kell-e kibocsátanunk? Az áfát tartalmazó vételárat kell-e a vevőnek visszafizetnünk? A felbontó szerződés elkészítésével és a földhivatali eljárással ügyvédet bízott meg az önkormányzat, amely az ügylet lebonyolítása után a telket újra értékesíteni kívánja.

Kérdés: Önkormányzatunk olyan irodaként nyilvántartott ingatlant értékesít, melynek első rendeltetésszerű használatbavételére jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között több mint 2 év telt el. A vevő 2007-ben ajánlati biztosítékot fizetett, az adásvételi szerződést még ez évben megkötöttük. A vételár maradék részét a vevő 2008-ban fizette meg. Az önkormányzat a 2008-as évre nem választott adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre.