10 talált cikk a fordított adózás , elszámolás , részlet , áfa elszámolása kifejezésre

Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
- Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
- Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
- Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
- Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?

Kérdés: Az önkormányzat elad a külterületeiből, amelyek árokként, illetve útként vannak nyilvántartva, kisebb területeket vízpótló rendszer fejlesztése érdekében. Ezt az ügyletet áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább? A köz­területből magánszemély részére eladunk telek­kiegé­szí­tésként pár m2-es területet. Ebben az esetben áfásan vagy áfamentesen kell kiállítanunk a számlát?

Kérdés: Két önkormányzat között ingatlanértékesítés történik. Az ingatlan a tulajdoni lap szerint: művelési ág (kivett megnevezés). Az eladó az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja szerint az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. A vevő az általános szabályok szerint adózik. A kérdésem, hogy az eladó ebben az esetben kiállíthat-e az Áfa-tv. 142. §-a alapján fordított áfatartalmú számlát? Abban az esetben, ha kiállíthatja, akkor a vevőnek milyen kötelezettsége és jogosultsága keletkezik?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft.-je (továbbiakban: kft.) ingatlanok adásvételével és bérbeadásával foglalkozik. A kft. megalakulásakor a­z általános szabályok szerinti adózást választotta, és ingatlanértékesítési, illetve bérbe­adási tevékenységével kapcsolatosan nem választott adófizetési kötelezettséget az Áfa-tv. 88. §-a alapján.
A kft. részt kíván venni egy felszámolás alatt lévő cég (továbbiakban: adós) tulajdonában lévő épület (jövőbeni társasház) értékesítésére kiírt pályázati eljárásban. Az adós szintén az általános szabályok szerint adózó adóalany, aki nem élt az Áfa-tv. 88. §-a szerinti választási jogával.
A társasházban a külön tulajdonba kerülő ingatlan (lakás, tároló, garázs, üzlethelyiségek) és a később közös tulajdonba kerülő helyiségek (pl. folyosó, lépcsőház), azaz az egész épület vonatkozásában ideiglenes használatbavételi engedély kiadására került sor, mely 2009 végén jogerőre emelkedett. Adós építőipari vállalkozás volt, amely főtevékenysége szerint ingatlanok adásvételével foglalkozott, azaz a tulajdonában lévő ingatlan nem minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 21. pontja szerinti tárgyi eszköznek. Kérdés, hogy a fentiek szerinti ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, vagy tekintettel arra, hogy az ingatlan 2 évnél régebben jogerőre emelkedett ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkezik, annak értékesítése adómentes lesz? Amennyiben az adott ügylet kapcsán adófizetési kötelezettség merül fel, azt az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni?

Kérdés: Intézményünk egy banktól zárt végű pénzügyi lízing keretében ingatlant vásárolt. Az ingatlant terhelő adók összegét a tulajdonos lízingbe adó átterhelte a lízingbe vevőre, azaz ránk. Jogosan járt-e el a bank, ha az ingatlanhoz kapcsolódó építmény­adóra is felszámította az áfát?

Kérdés: Kötelező-e vezetni a beérkező számlák és az előzetesen felszámított általános forgalmi adó, illetve a kimenő számlák és az általános forgalmi adó befizetési kötelezettségének nyilvántartásait, ha TATIGAZD programmal könyvelünk?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk az Áfa-tv. értelmében áfaalany, havi bevallásra kötelezett, az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ingatlan-bérbeadási tevékenységünkre áfakötelezettséget választottunk. Az ingatlanértékesítési tevékenységünkre ez idáig nem éltünk a választási jogunkkal, tehát az Áfa-tv. 86. §-ában foglaltak szerint fogunk eljárni. Városunkban az ipari park területéből már az előző években értékesítettünk (20%-os áfával), és a további területeket is szeretnénk értékesíteni munkahelyteremtő vállalkozások részére. Az idén közműberuházást tervezünk megvalósítani a park területén. Az ipari park területe a Városi Önkormányzat által elfogadott Rendezési Tervben beépítésre szánt terület és az ipari övezet előírásai szerint beépíthető. Figyelembe véve továbbá az 1997. évi LXXVIII tv. 2. § 6. pontjában foglaltakat, véleményünk szerint az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján az ipari parkot továbbra is adókötelesen kell értékesítenünk. Első kérdésünk az lenne, hogy a közműberuházás áfáját visszaigényelhetjük-e, ha igen mikor, milyen mértékben, gondolva arra, hogy a beruházás valószínűleg jóval magasabb költséggel jár, mint az értékesítésből származó adóköteles bevételünk? Továbbá kérdéses az is, hogy az értékesítés mikor valósul meg? Lehet, hogy csak néhány év múlva sikerül részben vagy egészében eladni az ipari park területét? Második kérdésünk: mi lenne a helyzet a fenti esetben, ha hivatalunk az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ingatlanértékesítési tevékenységére is választaná az adókötelezettséget? Ismereteink szerint még 2008. március 31-ig megtehetnénk. 2008. évben hivatalunknál nem történt ingatlanértékesítés. Harmadik kérdésünk: az ingatlanértékesítéseknél mely esetekben kell fordított adózással kiállítani a számlát?

Kérdés: Az új Áfa-tv. 142. §-a szerinti fordított adózás esetén a szállítói számlához kapcsolódó fizetendő áfa és levonható vagy le nem vonható áfa könyvelésére kérünk leírást. Tételesen mely főkönyvi számlákat érinti a költségvetési szerveknél?

Kérdés: 1. Európai Unión kívüli szolgáltatások számláiban (szállás, konferencia részvételi díja stb.) szereplő áfát vissza lehet-e igényelni, ha a visszaigénylés egyéb feltételei fennállnak (áfaalanyiság áfaköteles tevékenységhez stb.)? 2. Európai Unión belülről származó, már áfát tartalmazó, illetve áfát nem tartalmazó számlákon (szállás, konferencia részvételi díja stb.) szereplő áfát vissza lehet-e igényelni, ha a visszaigénylés egyéb feltételei fennállnak (áfaalanyiság áfaköteles tevékenységhez stb.)? Amennyiben igen, akkor milyen kulccsal és mely soron kell szerepeltetni az adóbevallásban?

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.