13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Önkormányzati tulajdonú nonprofit szervezet adóalanyisága
Kérdés: Önkormányzat kizárólagos (100%-os) tulajdonában lévő gazdasági társaság (nonprofit szervezet) gazdálkodói, illetve közhasznú tevékenységet is gyakorol. A társaság működése során (gazdálkodói, illetőleg közhasznú minőségében eljárva) mikor válik áfaalannyá, működése során keletkező költségeit, kiadásait az Áfa-tv. rendelkezései értelmében hogyan kezelje, elkülönített nyilvántartást vezessen a beszerzéseit terhelő és levonható forgalmi adók vonatkozásában, illetve amennyiben tevékenysége során nem lehet a költségeket elkülönítetten kezelni, akkor arányosítással kell/lehet a forgalmi adót levonásba helyezni?
2. cikk / 13 Közhatalmi arányosítás
Kérdés: Önkormányzatunk rendeltetésszerű működése során egyaránt ellát az Áfa-tv. 7. §-a alapján közhatalmi tevékenységnek minősülő tevékenységet, valamint egyéb más, az Áfa-tv. 6. §-a szerint gazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységet (pl. ingatlan-bérbeadást). Kérdésünk ezzel kapcsolatosan, hogy az önkormányzat az egyes tevékenységeihez kapcsolódóan eszközölt beszerzéseinek előzetesen felszámított adóját milyen mértékben helyezheti levonásba. Kérdés továbbá, hogy amennyiben arányosításra kerül a sor, a közhatalmi tevékenység bevételét szerepeltetnie kell-e az arányosítási képletben, és ha igen, milyen módon?
3. cikk / 13 Távhőközpont-beruházás
Kérdés: Városunk megújulóenergia-alapú energiahordozót termelő és értékesítő üzemet épít saját beruházásban, melyet üzemeltetni annak elkészülte után is ő fog. Ezen túlmenően a projekt részeként megújulóenergia-alapú energiahordozó termelését eredményező hőközpontot is létrehoz, valamint távhővezetéket is épít saját beruházásban. A megújulóenergia-alapú energiahordozó és az ennek felhasználására épülő energia termelése és szolgáltatása közszolgáltatásnak minősül-e? Visszaigényelhető-e továbbá a fenti beruházási projekt megvalósítása során az önkormányzat mint beruházó számára az általános forgalmi adó?
4. cikk / 13 Szállítói számlák áfaösszegének számviteli elszámolása
Kérdés: Kincstári körbe tartozó költségvetési szervként nincs lehetőségünk a bejövő (szállítói) számlák áfájának levonására. Helyesen tesszük-e, ha az áfa összegét az áfa főkönyvi számra könyveljük, vagy inkább a teljes bruttó összeget a költségszámlára könyveljük?
5. cikk / 13 Áfa levonási jog tárgyi feltétele
Kérdés: Önkormányzatunk gyakorlatában többször előfordul, hogy a részére kiállított számlákon az adószám utolsó három számjegyében eltérés van az APEH nyilvántartásához képest. A számlán minden más egyéb adat (az adószám első 8 jegye – törzsszám; szállító neve; címe) egyezést mutat. Kérdésünk: alkalmas-e ilyen formában a számla adóalanyiság bizonyítására valamint az általános forgalmi adó visszaigénylésére?
6. cikk / 13 Művelődési központ áfaelszámolása
Kérdés: Művelődési központ és könyvtár vagyunk, az önkormányzat önállóan gazdálkodó intézménye. Adószámmal rendelkezünk, vállalkozási tevékenységet nem folytatunk. Az intézmény alaptevékenységei: színházi előadás tartása, tanfolyamok, terem bérbeadása, könyvtári szolgáltatás, melyek áfaköteles tevékenységek. Tehát az intézmény bevételei az önkormányzati támogatás, illetve pályázaton nyert pénz kivételével mind áfát tartalmaznak, melyet be is vallunk. Kiadásaink áfájának azon részét, melyek ezen bevételeinkkel szemben merülnek fel, visszaigényeljük. Vannak olyan rendezvényeink, melyek nem bevételesek, pl. május 1-jei programok, vagy egy kiállítás rendezése. Ezeknek az áfáját nem igényeljük vissza. Tehát jól gondoljuk-e, hogy amennyiben bevételeink mind áfakötelesek, így a kiadásainknak az áfáját, melyek ezekkel kapcsolatosak, visszaigényelhetjük, és így az arányosítást nem kell alkalmaznunk?
7. cikk / 13 Ingyenes termékátadás
Kérdés: Önkormányzatunk különböző berendezési tárgyakat vásárolt, amelyeket egy magániskola tulajdonába kíván adni ingyenesen. Az önkormányzat az Áfa-tv. 4/A. §-a alapján adóalanynak minősül. Kérdés, hogy a beruházás során felmerült áfát levonásba helyezhetjük-e?
8. cikk / 13 Telefon áfájának visszaigénylése
Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv vagyunk, adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt folytatunk. A dolgozók a magán-telefonbeszélgetéseiket kóddal elválasztják a hivatalos telefonbeszélgetéseiktől, és a magán-telefonbeszélgetéseket továbbszámlázzuk a dolgozók felé (közvetített szolgáltatás), de nem minden magánbeszélgetést. Van a dolgozók magánbeszélgetésén kívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott telefondíj, pl. a büféhelyiséget bérlő telefonszámlája. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen megbontani? Pl. 100 Ft bruttó telefonszámla, 20 Ft magánbeszélgetési díj, melyből 10 Ft továbbszámlázásra kerül, 10 Ft pedig nem, és 10 Ft egyéb közvetített szolgáltatás, pl. büfé. Melyik helyes: 1. 100 Ft bruttó telefondíj: 100-20 Ft (ez egyrészt a 10 Ft továbbszámlázott dolgozói magánbeszélgetés, 10 Ft pedig az egyéb közvetített telefonszolgáltatás, pl. büfé), ez a 20 Ft-ra eső áfa levonható áfa. 80 Ft-24 Ft a 80 Ft 30 százalékának áfája, az Áfa-tv. 33. § (4) bek. alapján nem vonható le, áfamentes. Az 56 Ft-ra eső áfa arányosításba vonható áfa. 2. 100 Ft bruttó telefondíj-20 Ft (összes közvetített szolgáltatásra jutó áfa, levonható áfa), 80 Ft-10 Ft (a tovább nem számlázott dolgozói magánbeszélgetések díjára jutó áfa, le nem vonható áfa), 70 Ft-21 Ft [ez le nem vonható áfa, a 33. § (4) bek. alapján] 49 Ft-ra jutó áfa arányosításba vonható áfa.
9. cikk / 13 Adóköteles és tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódó közüzemi szolgáltatások áfája
Kérdés: Intézményünk egy iskola, amely konyhával is rendelkezik. Azért, hogy a konyhához kapcsolódó közüzemi számlákat az arányosításba ne kelljen bevonni, a konyha gáz- és villanyóráját különválasztottuk az iskoláétól. A gázóránál főmérő helyett csak almérőt rendszeresítettünk, ezért a gázszámlán a konyha gázfogyasztása nem jelenik meg külön. Megbontható-e a kapott számla, ha az almérőt a gázművek dolgozója havi rendszerességgel leolvassa és az aláírásával hitelesíti?
10. cikk / 13 Kutatási eredmények megjelenítése
Kérdés: Intézményünkben tudományos kutatások folynak (közösségi adószámmal rendelkezünk), a kutatási eredményeket cikk formájában különböző (EU-s és 3. országbeli) tudományos folyóiratokban jelentetjük meg. A szolgáltatásért a kiadók "cikk megjelentetése" címén intézményünk nevére számlát bocsátanak ki. A szolgáltatás az, hogy a kutatóink által megírt tudományos cikket közlik a folyóiratban. A kiadó felmerülő költségeinek egy részét vagy egészét hárítja át a szerzőkre. Ennek többféle formája létezik: ún. "page charge", azaz oldalankénti díj; színes fényképek vagy ábrák nyomtatásának költsége; cikkenként egy előre meghatározott összeg; "open access" modell, ahol a megjelent cikk interneten szabadon elérhető és nem – vagy nem csak – nyomtatott formában jelenik meg. Magát a folyóiratot nem kapjuk meg, csak akkor, ha arra előfizetünk. A fentiek szerint igénybe vett szolgáltatással kapcsolatban hol keletkezik áfafizetési kötelezettség? A szolgáltatás tényleges nyújtásának helyén, vagy a szolgáltatást megrendelő székhelyén, azaz Magyarországon kell a magyar áfát felszámolni és megfizetni? Van-e különbség az EU-s és a 3. országban igénybe vett szolgáltatás elbírálása között?
