14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Ingyenes rendezvények költsége
Kérdés: Önkormányzati finanszírozású kulturális központ vagyunk. Intézményünk áfa-visszaigénylési joggal rendelkezik. Fő feladataink közé tartozik a közösségi művelődési tevékenység, közösségi rendezvények lebonyolítása. Rendezvényeink nagy részét a nagyközönség számára ingyenesen biztosítjuk, mint például falunapok, nyárbúcsúztatók, irodalmi műsorok, sportrendezvények, koncertek, színházi előadások, játszóházak stb. E rendezvényeink esetén élhetünk-e áfa-visszaigénylési (áfalevonási) jogunkkal? Az ilyen rendezvényeken jellemzően előadói költségek, technikai kiszolgálási költségek, színpadfedés, biztonsági őrzés, mobil--WC, szemétszállítás, szakmai anyag költségei merülnek fel. Ha az Áfa-tv. 120. §-át kell alkalmaznunk, és nem élhetünk áfalevonási jogunkkal a rendezvény ingyenessége miatt, azt minden költségtípusra értelmezni kell, vagy csak az előadói költségekre? Ha nem élhetünk az ingyenesség miatt áfalevonási jogunkkal, megtehetjük-e, hogy egy 2-3 milliós vagy akár még nagyobb költségvetésű rendezvényünkre jelképes belépődíjat, pl. 100 forintot határozunk meg? Ebben az esetben levonásba helyezhető az áfa? Ilyen rendezvényünk például a nyugdíjasoknak tartott idősek világnapi előadásaink.
2. cikk / 14 Adólevonási jog – áfaanalitika
Kérdés: Intézményünk a költségvetésben elterjedt programot használja. A program úgy van beállítva, hogy a szállítói számlákat akkor teszi a levonható áfások közé, ha ki is egyenlítettük. Most vettük észre, hogy egy partnerünk mindig hónap 1-jei teljesítési dátummal számláz, és mi a MÁK-utalás miatt előző hónap 28-30. napok között indítjuk az utalást. Ennek következtében az utalás napjával jelenik meg az áfaanalitikában a levonható áfában, tehát pl. a július 1-jei teljesítésű számla a júniusi áfabevallásba kerül. Helyes-e ez így, ha nem, akkor mi a teendőnk?
3. cikk / 14 Változás az adólevonási jog gyakorlásában 2016. január 1-jétől
Kérdés: Önkormányzatunk több adóköteles tevékenységet is végez, havi bevallók vagyunk, és a beszerzéseket terhelő általános forgalmi adót rendszerint a beszerzés hónapját követő hónap áfabevallásában levonásba szoktuk helyezni, amennyiben a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások részben vagy egészében adóköteles tevékenységet szolgálnak. Úgy értesültünk, hogy 2016. január 1-jétől bizonyos mértékű változás következett be az adólevonási jogra vonatkozó áfaszabályokban. Valóban így van? Ha igen, akkor a változás mennyiben érinti az eddigi gyakorlatunkat?
4. cikk / 14 Áfalevonási jog gyakorlása
Kérdés: Gazdálkodásunk során időközönként előfordul, hogy az igénybe vett szolgáltatásokról kiállított számla nem érkezik meg a teljesítéssel azonos adómegállapítási időszakban. Kérdés, hogy levonási jogunkkal mikor élhetünk. Ha a számla nem áll rendelkezésünkre, de tudjuk, hogy postán érkezik, levonhatjuk-e az áfát? Ha esetleg nem, akkor önellenőriznünk kell, amikor megérkezik, vagy abban az adómegállapítási időszakban vehetjük figyelembe, amikor megérkezik?
5. cikk / 14 Lapkiadáshoz kapott vissza nem térítendő támogatás
Kérdés: Közhasznú alapítványunk egyik tevékenysége folyóirat megjelentetése. Az ebből származó bevételünk csekély, ezért annak megjelentetése csak támogatásokból lehetséges. 2007. évben is pályáztunk, és utófinanszírozás keretében támogatást szereztünk a lap megjelentetéséhez. A szerződés szerint a lap 11 számához 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk. Kérdésünk, hogy az effajta támogatás indokolja-e az arányosítási kötelezettséget, és amennyiben nem, akkor mikortól helyezhetjük levonásba az előzetesen felszámított adó összegét?
6. cikk / 14 Áfa levonási jog tárgyi feltétele
Kérdés: Önkormányzatunk gyakorlatában többször előfordul, hogy a részére kiállított számlákon az adószám utolsó három számjegyében eltérés van az APEH nyilvántartásához képest. A számlán minden más egyéb adat (az adószám első 8 jegye – törzsszám; szállító neve; címe) egyezést mutat. Kérdésünk: alkalmas-e ilyen formában a számla adóalanyiság bizonyítására valamint az általános forgalmi adó visszaigénylésére?
7. cikk / 14 Önkormányzat áfa-visszaigénylési joga
Kérdés: Önkormányzatunk 2006 szeptemberében részletvételre értékesített több tulajdonában álló ingatlant, mellyel kapcsolatosan kb. 10 millió forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett, amit meg is fizetett. 2007-ben azonban a szerződés módosult, melynek következményeként az önkormányzat tulajdonában maradt az eladásra kínált ingatlanok egy része, így számlahelyesbítésre került sor, és 2 millió forinttal csökkent a fizetendő adó összege. Az önkormányzat ezen összeget a vevő tartozásába elszámolni nem tudja, hiszen ezt az összeget az állam javára a törvényi rendelkezés alapján befizette. Ez az áfa viszont az ingatlaneladás csökkentése miatt már nem olyan befizetés, ami mögött az állam jogos követelése állhatna. Önkormányzatunk részéről ez az ingatlanértékesítés egyedi volt, és a közeljövőben (5 éven belül) a meglevő tulajdoni érték figyelembevételével hasonlóra nem lehet számítani. De csak jövőre tervezünk olyan értékesítést, melynek kapcsán a bevallásban a negatív fizetendő áfa, illetve annak alapja pozitívra változna, és azt 4 millió Ft-tal meg is haladja. Idén tehát nincs olyan tevékenységünk, melyből származó bevétel elegendő lenne ahhoz, hogy 2007-ben a visszaigénylés árbevételalapon megnyílna. Tudomásunk szerint tárgyieszköz-beszerzés alapján lehetne még az áfát visszaigényelni, de nem vagyunk tisztában azzal, hogy a fenti ügyletünk minősíthető-e annak. Hogyan kaphatjuk vissza azt az áfaösszeget, amelyre már jogszerűen nem tarthat igényt az állam?
8. cikk / 14 Lakóingatlan áfája
Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy lakóingatlant, amelyet még nem lehet tudni, hogy milyen formában fog hasznosítani. Ha a lakóingatlant eladnánk vagy bérbe adnánk, a lakóingatlan utáni áfa levonásba helyezhető-e?
9. cikk / 14 Részleges áfalevonási tilalom alóli mentesülés telefonszolgáltatás esetén
Kérdés: Mire vonatkozik az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdésben foglalt részleges levonási tilalom? Pontosan hogyan kell kiszámolni a 30 százalékot?
10. cikk / 14 Adószám felfüggesztése
Kérdés: Visszakaphatjuk-e az általános forgalmi adót, ha olyan vállalkozás állította ki a számlát, amelyiknek az adószámát az adóhatóság felfüggesztette?
