Előzetesen felszámított adó arányosítása

Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
- a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
- a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 5. sz. melléklete szerinti bevételarányos képlet akkor alkalmazható, ha a költségvetési szerv egyaránt végez adólevonásra jogosító (pl. áfás ellenérték kiszámlázása, közösségiadó-mentes értékesítés) és áfalevonásra nem jogosító (közhatalmi, Áfa-tv. 85...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Önkormányzati tulajdonú nonprofit szervezet adóalanyisága

Kérdés: Önkormányzat kizárólagos (100%-os) tulajdonában lévő gazdasági társaság (nonprofit szervezet) gazdálkodói, illetve közhasznú tevékenységet is gyakorol. A társaság működése során (gazdálkodói, illetőleg közhasznú minőségében eljárva) mikor válik áfaalannyá, működése során keletkező költségeit, kiadásait az Áfa-tv. rendelkezései értelmében hogyan kezelje, elkülönített nyilvántartást vezessen a beszerzéseit terhelő és levonható forgalmi adók vonatkozásában, illetve amennyiben tevékenysége során nem lehet a költségeket elkülönítetten kezelni, akkor arányosítással kell/lehet a forgalmi adót levonásba helyezni?
Részlet a válaszából: […] A társadalmi szervezetek gazdálkodótevékenységéről szóló114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében a társadalmiszervezet az alapszabályában meghatározott célok szerinti tevékenységetfolytathat és vállalkozási tevékenységet is végezhet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 11.

Közhatalmi arányosítás

Kérdés: Önkormányzatunk rendeltetésszerű működése során egyaránt ellát az Áfa-tv. 7. §-a alapján közhatalmi tevékenységnek minősülő tevékenységet, valamint egyéb más, az Áfa-tv. 6. §-a szerint gazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységet (pl. ingatlan-bérbeadást). Kérdésünk ezzel kapcsolatosan, hogy az önkormányzat az egyes tevékenységeihez kapcsolódóan eszközölt beszerzéseinek előzetesen felszámított adóját milyen mértékben helyezheti levonásba. Kérdés továbbá, hogy amennyiben arányosításra kerül a sor, a közhatalmi tevékenység bevételét szerepeltetnie kell-e az arányosítási képletben, és ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdés megválaszolásakor mindenekelőtt az Áfa-tv.120. §-ának rendelkezésére kell figyelemmel lennünk, amely szerint az adóalanyabban a mértékben vonhatja le a beszerzései/igénybe vett szolgáltatásaielőzetesen felszámított adóját, amilyen mértékben az adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Művelődési központ áfaelszámolása

Kérdés: Művelődési központ és könyvtár vagyunk, az önkormányzat önállóan gazdálkodó intézménye. Adószámmal rendelkezünk, vállalkozási tevékenységet nem folytatunk. Az intézmény alaptevékenységei: színházi előadás tartása, tanfolyamok, terem bérbeadása, könyvtári szolgáltatás, melyek áfaköteles tevékenységek. Tehát az intézmény bevételei az önkormányzati támogatás, illetve pályázaton nyert pénz kivételével mind áfát tartalmaznak, melyet be is vallunk. Kiadásaink áfájának azon részét, melyek ezen bevételeinkkel szemben merülnek fel, visszaigényeljük. Vannak olyan rendezvényeink, melyek nem bevételesek, pl. május 1-jei programok, vagy egy kiállítás rendezése. Ezeknek az áfáját nem igényeljük vissza. Tehát jól gondoljuk-e, hogy amennyiben bevételeink mind áfakötelesek, így a kiadásainknak az áfáját, melyek ezekkel kapcsolatosak, visszaigényelhetjük, és így az arányosítást nem kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdésben megfogalmazottak szerint vannak olyanrendezvényeik, amelyek ellenérték nélküliek (pl. ingyenes kiállítás), ezek azellenérték-nélküliség okán megvalósítják a gazdasági tevékenységen kívülitevékenységet, amely tevékenységre az Áfa-tv. 33. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Áfa levonása

Kérdés: Önkormányzatként helyi televíziót üzemeltető kht.-t alapítottunk 2005-ben. Önkormányzati támogatásból finanszíroztuk a működését. A kht. reklámszolgáltatást is nyújtott, amelyből jövedelme származott. Kizárólagosan a reklámtevékenységgel kapcsolatos beszerzések, költségek áfája levonható-e, ha az ebből származó bevétel magasabb, mint a felszámított áfa?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartási támogatással kapcsolatos arányosításikötelezettséget 2004. január 1. és 2005. december 31-e között előíró törvényirendelkezés kötelezte az adóalanyt a tevékenységenkénti arányosításra. Azállamháztartási támogatással kapcsolatos arányosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Adóköteles és tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódó közüzemi szolgáltatások áfája

Kérdés: Intézményünk egy iskola, amely konyhával is rendelkezik. Azért, hogy a konyhához kapcsolódó közüzemi számlákat az arányosításba ne kelljen bevonni, a konyha gáz- és villanyóráját különválasztottuk az iskoláétól. A gázóránál főmérő helyett csak almérőt rendszeresítettünk, ezért a gázszámlán a konyha gázfogyasztása nem jelenik meg külön. Megbontható-e a kapott számla, ha az almérőt a gázművek dolgozója havi rendszerességgel leolvassa és az aláírásával hitelesíti?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 35. §(1) bekezdése értelmében az adólevonási jog kizárólag az előzetesenfelszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható.Ilyen dokumentumnak minősül az adóalany részére egy másik adóalany általteljesített termékértékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Kutatási eredmények megjelenítése

Kérdés: Intézményünkben tudományos kutatások folynak (közösségi adószámmal rendelkezünk), a kutatási eredményeket cikk formájában különböző (EU-s és 3. országbeli) tudományos folyóiratokban jelentetjük meg. A szolgáltatásért a kiadók "cikk megjelentetése" címén intézményünk nevére számlát bocsátanak ki. A szolgáltatás az, hogy a kutatóink által megírt tudományos cikket közlik a folyóiratban. A kiadó felmerülő költségeinek egy részét vagy egészét hárítja át a szerzőkre. Ennek többféle formája létezik: ún. "page charge", azaz oldalankénti díj; színes fényképek vagy ábrák nyomtatásának költsége; cikkenként egy előre meghatározott összeg; "open access" modell, ahol a megjelent cikk interneten szabadon elérhető és nem – vagy nem csak – nyomtatott formában jelenik meg. Magát a folyóiratot nem kapjuk meg, csak akkor, ha arra előfizetünk. A fentiek szerint igénybe vett szolgáltatással kapcsolatban hol keletkezik áfafizetési kötelezettség? A szolgáltatás tényleges nyújtásának helyén, vagy a szolgáltatást megrendelő székhelyén, azaz Magyarországon kell a magyar áfát felszámolni és megfizetni? Van-e különbség az EU-s és a 3. országban igénybe vett szolgáltatás elbírálása között?
Részlet a válaszából: […] Általánosságban azt lehet mondani, hogy az áfában azadófizetési kötelezettség ott keletkezik, ahol a szolgáltatásnyújtás teljesül.A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét az Áfa-tv. tételesen meghatározza. Aszolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Étkezés áfája

Kérdés: A költségvetési levelek 62. szám 1380-as kérdését és válaszát elolvasva sem lett sokkal világosabb az áfaarányosításból fakadó problémánk, így saját intézményünk példájával fordulnék önökhöz: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, amelynek négy részben önálló intézménye van. Az egyikük, a bölcsődék tárgyi adómentes tevékenységet (gyermekfelügyelet) és adóköteles étkeztetést végez. A bölcsődéknek saját konyhájuk van (egy főz, a többi melegít). Önkormányzati rendelet alapján a helyi lakos gyermekek ingyen étkeznek, a többi gyermek díjat fizet. A bölcsődei dolgozók is itt esznek. A működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben kapunk. Bizonylatok alapján tudom kimutatni, hogy mennyi támogatást vettem igénybe az étkeztetésnél. Az áfa arányosítása során mit kell pontosan az arányosításba bevonni, és mi kerül az Áfa-tv. 3. számú mellékletében szereplő képletbe? A támogatásból mi és hogyan szerepel a számlálóban, nevezőben?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban leszögezzük, hogy a részben önálló intézmény -amennyiben külön jogi személynek minősül – áfában külön adóalany. Az önálló ésrészben önálló intézmények esetén meg kell különböztetni a gazdasági és a jogiértelemben vett önállóságot. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Állami támogatásokból finanszírozott beszerzések áfája

Kérdés: Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként működő kutatóközpontban az intézményfinanszírozás mellett a bevételek nagy részét pályázati úton elnyert támogatási bevételek jelentik. Az alaptevékenységünk adóköteles tevékenység. Helyesen értelmezzük-e az Áfa-tv. hatályos rendelkezéseit, ha a támogatási szerződések alapján kapott állami támogatásokból finanszírozott beszerzések után az áfa összegét visszaigényeljük?
Részlet a válaszából: […] Az áfa rendszerében az adólevonási jog gyakorlásánaklényeges feltétele, hogy a tevékenység ellenében nyújtott összeg ellenértéknekminősüljön. Így adott esetben azt szükséges vizsgálni, hogy a kutatásitevékenységhez nyújtott összeg az áfa rendszerében ellenértéknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

Támogatási szerződés áfája

Kérdés: Kutatóintézetként egyedi támogatási szerződéseket kötünk egy-egy kutatási feladatra. 2006-tól az állami támogatások áfarendszerbeli elszámolásának változása – jól értem-e – azt jelenti, hogy a támogatás után nem kell áfát fizetni, és arányosítás már nem kötelező?
Részlet a válaszából: […] Ha a kapott összeg a támogatóval kötött szerződésellenértéke, azaz a kapott összeg és a támogatónak nyújtott tevékenység közöttlétezik egyenes, közvetlen és szükségszerű összefüggés, akkor a támogatás (ellenérték)fejében nyújtott tevékenység az Áfa-tv. 8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.
1
2