Kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulása

Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugellátás mellett folytatott foglalkoztatásból eredő kereset összege szolgálati időként, illetve a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megállapításánál nem vehető figyelembe.(Kéziratzárás: 2020. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Szabadságra jogosító idő meghatározása

Kérdés: A közalkalmazott a "nők 40 éves öregségi nyugdíj"-át igényli 2013. december 1-jétől. 2013. április 1-jétől kezdi meg a felmentését. 2013. augusztus 1-jétől munkavégzés alól mentesül. Erre az utolsó négy hónapra is jár-e a szabadság? A Kjt. 115. §-ának g) pontja szerint a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. §-a (1) bekezdésének b)-k) pontjában meghatározott tartam is munka­viszonynak számít, és jár rá szabadság. De mit jelent az 55. § k) pontja ebben az esetben (munka­viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartam)? A korábbi Munka Törvénykönyvében átlagkereset időszakára járt, ezt a részt most teljesen kivették a törvényből.
Részlet a válaszából: […] A Munka Törvénykönyve 115. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A (2) bekezdés felsorolja, hogy mely időtartamok minősülnek munkában töltött időnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő felmondási időre). Ezekben azesetekben természetesen a munkáltatót az Mt. alapján nem terheli felmondásiidőre járó átlagkereset, végkielégítés-fizetési kötelezettség. Olyan kötelezettségetsem ír elő jogszabály, miszerint a kérdéses esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Felmentési idő alatti munkavégzés

Kérdés: Felmentési idejét töltő dolgozó munkájára szükség van a felmentési idő alatt. Milyen módon lehet munkáját kifizetni? Hogyan kell alkalmazását legálisan rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...ezen megállapítást az Mt. 93. § (3) bekezdéseis, mely szerint a munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalótátlagkeresete illeti meg. Amíg tehát a felmentési idő első felében dolgozik amunkavállaló, addig illetményre jogosult, ezzel szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Jogviszony megszüntetése nyugdíjazáskor

Kérdés: 2007. évben 57 éves leszek, és 39 évnyi munkaviszonnyal rendelkezem. Köztisztviselőként az előrehozott öregségi nyugdíjat igénybe kívánom venni. A munkáltatóm felmentési időt nem akar adni a nyugellátás megállapítása után, mert a vezetés úgy határozott, hogy nyugdíjazás miatt adjam be én a felmondásomat, és így neki nem kell felmentési időre járó átlagkeresetet fizetnie. Szeretném tudni, hogy a munkáltatóm helyesen jár-e el, amikor nem akar felmentési időt és a felmentési időre járó átlagkeresetet adni.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a köztisztviselő 57 éves korában igénybe veszi azelőrehozott öregségi nyugdíjat, és ténylegesen már nyugellátásban részesül,akkor is fennáll a jogviszony megszüntetésének 3 legáltalánosabb módja: a közösmegegyezés, a köztisztviselő lemondása, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén járó kártérítés adókötelezettsége

Kérdés: Egy volt munkatársunk munkaviszonyának felmondása miatt bírósághoz fordult. A bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetését állapította meg, és visszamenőlegesen az elmaradt munkabér, továbbá kéthavi átlagkereset megfizetésére kötelezte a hivatalt. Értelmezésünk szerint ez a kéthavi átlagkereset is bérjövedelem, amelyből le kell vonnunk az adóelőleget.
Részlet a válaszából: […] ...különösen a jogsértés és annakkövetkezményei súlyának mérlegelésével – a munkavállaló legalább két-,legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésérekötelezi. A Ktv. 60. § (4) bekezdése, valamint a Kjt. 34. § (4) bekezdése is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Vezető felmentése

Kérdés: 1988. december 1. óta mint gazdasági vezető dolgozom. Fúzió miatt 2004. augusztus 31-ével munkaköröm megszűnt, de mert 2004. július 28-a óta táppénzes állományban vagyok, ezért 2004. szeptember 1-jei hatállyal, áthelyezéssel az iskola állományba vett, és ezzel vezetői pótlékomat megszüntették. a) Jogos-e a pótlék elvonása táppénzes állomány esetén? b) Mikortól és mennyi időtartamra jár a felmentés és végkielégítés? c) A felmentési időből mennyit kötelező ledolgozni? d) A ki nem vett időarányos szabadságot melyik bérrel kell kifizetni? e) A táppénz időtartamára jár-e szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...töltött időtől függ, legalább háromévi jogviszony után egyhavi,majd folyamatosan növekedve, húsz év jogviszony után már nyolchaviátlagkeresetnek megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke – az általánosanmeghatározotthoz képest – négyhavi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Rekreációs szabadság és nyugdíjas köztisztviselő felmentése

Kérdés: Igénybe veheti-e az a köztisztviselő a rekreációs szabadságot, akinek jogviszonya folyamatos (20 éve), de 2 éve nyugdíjas lett, miközben aktív dolgozó? Ha végleg nyugdíjba vonul és felmondanak neki, jár-e a felmondási idő és a felmentés a munkavégzés alól?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamának legalább a felére – de nem kizárt a teljes időtartam – a munkavégzés alól mentesíteni kell, s erre az időtartamra átlagkereset illeti meg.Lényeges szabály, hogy a fenti jogcímen felmentett köztisztviselő nem jogosult végkielégítésre, de meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.