Jubileumi jutalom és nyugdíjas felmentése

Kérdés: 1993. július 1-je óta közalkalmazott dolgozónk 2005. március 13-án betöltötte 60. évét, nyugellátásban részesül, de dolgozik tovább. 1993. július 1-je előtt a Megyei Vízmű Vállalat dolgozója volt. A vízművet ezen időponttól az önkormányzat üzemelteti tovább, így munkahelye nem, csak a munkaadó változott. Jubileumi jutalom számításához figyelembe vehető-e az 1993. július 1-je előtti 25 év, valamint, ha 2006-tól nem kíván tovább dolgozni, milyen juttatás jár neki?
Részlet a válaszából: […] ...a felmentési idő felére mentesíteni kell amunkavégzés alól, a munkáltató ettől a közalkalmazott javára eltérhet. Ezenidőtartamra átlagkereset illeti meg a munkavállalót. – Szabadság megváltása. Az Mt. 136. § (1) bekezdése alapján,ha a jogviszony megszűnésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Rokkantnyugdíj

Kérdés: 1979. 03. 06-ától bölcsődei dolgozó vagyok, csecsemő- és gyermekgondozó munkakörben. 2003. 12. 27-étől 2005. 01. 21-éig táppénzes állományban voltam, ezalatt az OSZI I. fokú orvosi bizottsága 67%-os munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a rokkantsági nyugdíjat igénybe veszem, milyen juttatásokra leszek jogosult? Hogyan érvényes rám a felmentési idő, ill. a végkielégítés, ha a munkaviszony megszűnésekor még nem leszek nyugdíjas, és a felmentésre egészségügyi okból kerül sor? A munkaviszony megszűnését ki kezdeményezze? A munkáltató felajánlhat-e az egészségi állapotomnak megfelelő könnyebb munkakört, és azt el kell-e fogadnom?
Részlet a válaszából: […] ...kelltekinteni, ha annak a személyi jövedelemadóval csökkentett összege legalábbhúsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a Tny.13. § (2) bekezdése szerint növelt összegénél.Vélelmezzük, hogy egy keresőképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,2. ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére amunkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér(illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt;– az előzetes letartóztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Közalkalmazott felmentése nyugdíjazás címén

Kérdés: Egy közalkalmazott öregségi nyugdíjba megy közalkalmazotti jogviszonyának változatlan fenntartása mellett. A munkáltatónak milyen fizetési kötelezettségei vannak a dolgozóval szemben most, illetve milyen fizetési kötelezettsége lesz majd, ha ez a dolgozó a közalkalmazotti jogviszonyát meg kívánja szüntetni (végkielégítés, felmentési idő stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...a felmentési idő felére mentesíteni kell a munkavégzés alól, a munkáltató ettől a közalkalmazott javára eltérhet. Ezen időtartamra átlagkereset illeti meg a munkavállalót. (A felmentés jogcíme nem változik, ha a közalkalmazott a munkavégzés alóli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.