Kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulása

Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugellátás mellett folytatott foglalkoztatásból eredő kereset összege szolgálati időként, illetve a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megállapításánál nem vehető figyelembe.(Kéziratzárás: 2020. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Közalkalmazott korhatár előtti ellátás igénybevétele 2012-ben

Kérdés: 1953. 02. 27-én született tanító vagyok. 2011 novemberében írásban jeleztem igazgatómnak, hogy idén nyugdíjba szeretnék menni. Milyen juttatásokra vagyok jogosult (végkielégítés stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony közös megegyezéssel vagylemondással történő megszüntetése esetén nem jár sem felmentési idő, illetvearra járó átlagkereset, sem végkielégítés. Jubileumi jutalom akkor járhat, hamég a jogviszony fennállása alatt bekövetkezik annak esedékessége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Felmentési idő és végkielégítés számítása ismételt felmentés esetén

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!
Részlet a válaszából: […] ...öt év: kéthavi,c) nyolc év: háromhavi,d) tíz év: négyhavi,e) tizenhárom év: öthavi,f) tizenhat év: hathavi,g) húsz év: nyolchaviátlagkeresetének megfelelő összeg.A (7) bekezdés alapján pedig a végkielégítés (6) bekezdésbenmeghatározott mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Emelt összegű végkielégítés

Kérdés: Jár-e emelt összegű végkielégítés közalkalmazott dolgozónknak felmentése esetén, ha nem rendelkezik még három év közalkalmazotti jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...A 37. § (6) bekezdése szerint a végkielégítés mértéke, ha aközalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább három év, egyhaviátlagkeresetnek megfelelő összeg, mely a közalkalmazotti jogviszonybaneltöltött évek számának növekedésével legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Rendkívüli szabadság

Kérdés: Közalkalmazottaknak közeli hozzátartozó (szülő) elhalálozása esetén jár-e, illetve adható-e rendkívüli szabadság? Ha igen, akkor hány nap?
Részlet a válaszából: […] ...részére távolléti díj jár a 107.§ b) pontjában meghatározott esetben két munkanapra.A távolléti díj ugyanis, hasonlóan az átlagkeresethez,általában azt a célt szolgálja, hogy amennyiben a munkavállaló – rajta kívülálló okból – nem végez munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.