7 talált cikk a rendelkezés , társadalombiztosítás , átlagkereset kifejezésre

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.

Kérdés: Köztisztviselőnk várhatóan 2009. április 3-án fog szülni. Dolgozónk 2009. március 13-ig szeretne dolgozni. Március 16-tól kezdi meg a szülési szabadságát. A szülési szabadság időtartama alatt milyen különjuttatások és milyen mértékben járnak neki (étkezési utalvány, ruházati költségtérítés, 13. havi illetmény)? GYES és GYED ideje alatt jár-e neki valamilyen különjuttatás?

Kérdés: Táppénzes állományban lévő köztisztviselőnél az OSZI (Orvosszakértői intézet) I. fokú orvosi bizottsága 67 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a köztisztviselő a rokkantsági nyugdíjat igénybe kívánja venni, akkor mi a teendő? A munkaviszony megszűnése felmentéssel vagy közös megegyezéssel történik? Lehetséges-e ugyanazon a munkahelyen rokkantnyugdíjasként továbbfoglalkoztatni ezt a köztisztviselőt? Ha igen, akkor ebben az esetben a munkáltató részéről milyen lépéseket kell tenni? Munkaalkalmassági vizsgálat kell-e?

Kérdés: 57 éves koromra 38 éves munkaviszonnyal rendelkezem. Köztisztviselőként igénybe kívánom venni az előrehozott öregségi nyugdíjat. Nyugdíjazásom előtt jár-e a felmentési idő, és ha igen, mennyi időre köteles a munkáltató a munkavégzés alól felmenteni (3 vagy 6 hónap)?

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?

Kérdés: A köztisztviselő 2005 májusában igényelheti a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjat, mert 57 éves lesz, és van 38 év munkaviszonya. Munkaviszonya nem szűnne meg, még két évig szeretne dolgozni. Dolgozhat-e tovább, vagy valamilyen törvény ezt tiltja? Mikor kaphatja meg a felmentési időre járó bérét? A 40 éves jubileumi jutalom meg fogja illetni a munkaviszony megszűnésekor, annak ellenére, hogy már nyugdíjban is részesül?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?