6 talált cikk az arányosítás , költség , jogviszony , értékesítés kifejezésre

Kérdés: A kórházunk területére személygépkocsival történő behajtás díjfizetés ellenében történik. A vizsgálatra érkező személyek, illetve látogatók részére napi behajtási díj került megállapításra (750 Ft), a kórházban dolgozók pedig éves behajtási bérlet megvásárlásával (12.000 Ft) hajthatnak a kórház területére, továbbá a külső partnerek is vásárolhatnak éves behajtási engedélyt (40.000 Ft). Felmerült az igény, hogy a tartós, hosszú távú kezelésre szoruló betegek a kezelőorvos igazolása mellett a kezelések időtartama alatt térítésmentesen vagy egy kedvezményes összegű, időszakos behajtási engedéllyel hajtsanak be a kórház területére. A kedvezmény az éves dolgozói behajtási díj arányosított részének felelne meg, például, ha a beteg két hétig jár kezelésre mindennap, akkor a két hét időtartamra arányosított díjat szükséges fizetnie. A fenti eljárás bevezetéséhez kapcsolódóan az alábbi kérdéseink vannak: Az Áfa-tv., illetve az Szja-tv. ad-e lehetőséget ilyen esetben az "adómentességre"? Amennyiben nem, az adózásnál melyik értéket kell figyelembe venni abban az esetben, ha a csökkentett összegű díj beszedése történik meg: a napi behajtási díjhoz szükséges számítani az adott kedvezményt, a dolgozói éves bérlethez, vagy a külsős éves bérlethez? Mi számít piaci árnak a kórház behajtási díjának megállapításakor? A dolgozói éves bérlet is kedvezménynek minősül-e, terheli-e a kórházat áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Rendelkezünk saját konyhával. A lakóinknak napi ötszöri étkezést, munkavállalóinknak munkahelyi étkezést biztosítunk. A bejövő nyers- és alapanyagszámlák áfatartalmát az áfatörvény szerinti arányosítási módszerrel igényeljük vissza, tekintettel a munkahelyi étkeztetésre, amelyet 27% áfával számlázunk. Dolgozóink önköltség alatti áron vehetik meg az ebédet, ez számlázásra kerül, és az ellenértéket levonjuk a munkabérből. Az önköltségi bruttó ár és a dolgozói bruttó ár különbözetét jövedelemként számfejtjük, figyelembe véve az Szja-tv. 5. §-ának (4) bekezdése és a 7. § (1) bekezdése w) pontjának előírásait. A szokásos piaci ár alatt adjuk az étkezést, az ebéd előállítási (önköltségi) árát csak részben téríti meg a dolgozó, így jövedelemként az önköltségből meg nem térített részt számoljuk el. Szükséges a jövedelemként elszámolt összeg áfatartalmának bevallása és megfizetése? Jelen esetben kell-e, és ha igen, akkor hogyan kell alkalmazni az Áfa-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szokásos piaci árra vonatkozó részt?

Kérdés: Saját előállítású tárgyi eszköz után az önkormányzatnak mikor kell áfát bevallani, megfizetni? Mikor lehet ennek kapcsán áfát visszaigényelni? Illetve belterületi (önkormányzati) utak saját kivitelezésű beruházása esetén keletkezik-e bevallási, áfafizetési kötelezettsége, illetve levonási joga, ha korábban nem volt ezzel összefüggésben áfalevonási joga?

Kérdés: Önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló egészségügyi központ néhány szolgáltatására vonatkozik a kérdésem. Az egészségügyi centrumban számos szolgáltatás vehető igénybe, e szolgáltatások többsége elsődlegesen humán gyógyászati célú.
1. Az egészségügyi központ által nyújtott gyógyfürdő- és kádfürdő-szolgáltatás, valamint a kismama- és a nyugdíjas-vízitorna, az aerobiktorna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning az Áfa-tv. alapján adóköteles vagy adómentes szolgáltatásnak minősül. Amennyiben az adómentesség felmerül, akkor mely rendelkezés alapján? Az árlista szerint a gyógyvizes gyógymedence és a gyógyvizes kádfürdő szolgáltatás OEP-támogatással, kizárólag vénnyel és kezelőlappal vehető igénybe.
2. A kismama- és a nyugdíjas-vízitorna, az akva­aerobik torna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning minősülhet-e az Áfa-tv. 85. §-ának m) pontja alapján adómentes szolgáltatásnak, vagy az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásként adóköteles ügyletként kell kezelni?
3. Az OEP által nyújtott támogatást mint árat közvetlenül befolyásoló támogatást fel kell tüntetni az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányados számlálójában? Az egészségügyi központ jelenleg nem kap OEP-támogatást, azonban kap önkormányzati támogatást, amely az OEP-támogatást kiváltja. Ezt az önkormányzati támogatást az 5. sz. melléklet szerint az arányosítás során hogyan kell figyelembe venni?

Kérdés: Y Kft. éves szinten 58 millió forint árbevételt ér el független felek részére történő jegyeladásokból, 23 millió forint árbevételt pedig a városi önkormányzat által igénybe vett szolgáltatásokból. Az önkormányzat által igénybe vett szolgáltatások a tanulók által "ingyenesen" igénybe vett tanórákra vetített uszodahasználatból, illetve a sportrendezvények uszodahasználatából tevődik össze. Az önkormányzat mint kapcsolt vállalkozás a kft. transzfer­ár-nyilvántartása alapján – összehasonlító árak módszerével – kialakított transzferárszabályzatban kimutatott áfával növelt árat fizet meg a tanulók és a sportolók uszodahasználata után, amely árak a konkurens uszodák áraihoz igazodnak. Az önkormányzat az uszoda működési költségeinek fedezetére 70 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a kft. részére. A társaság eredménye kevéssel a nulla fölött realizálódik. Az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése szerinti a működési költségekre jutó levonható áfa összegét úgy arányosítjuk, hogy az 5. számú melléklet 2. pontja szerint a levonási hányad nevezőjében a működési költségekre kapott támogatás összegét szerepeltetjük, tehát a működési költségek levonható áfaösszegét csak a támogatási összeg figyelembevételével [(58+23)/(58+23+70)], 53,64% arányban vonjuk le. A fenti eljárásunk az Áfa-tv. szerint szabályos-e?

Kérdés: Önkormányzat kizárólagos (100%-os) tulajdonában lévő gazdasági társaság (nonprofit szervezet) gazdálkodói, illetve közhasznú tevékenységet is gyakorol. A társaság működése során (gazdálkodói, illetőleg közhasznú minőségében eljárva) mikor válik áfaalannyá, működése során keletkező költségeit, kiadásait az Áfa-tv. rendelkezései értelmében hogyan kezelje, elkülönített nyilvántartást vezessen a beszerzéseit terhelő és levonható forgalmi adók vonatkozásában, illetve amennyiben tevékenysége során nem lehet a költségeket elkülönítetten kezelni, akkor arányosítással kell/lehet a forgalmi adót levonásba helyezni?