Online nyereményjáték

Kérdés: Intézményünk szeretne online nyereményjátékot indítani, melynek keretében marketingeszközöket vagy az intézményünknél felhasználható fürdőbelépőjegyet lehetne nyerni. Az így kiadott ajándékokkal milyen módon lehet elszámolni? Adózás tekintetében a marketingeszközök beszerzési árával, valamint a belépőjegy-árusításban szereplő összeggel számolva a reprezentáció-hoz hasonló módon egyes meghatározott juttatásként személyijövedelemadó- és szochoköteles?
Részlet a válaszából: […] ...nincs szükség.Ajándéksorsolást engedély nélkül bonyolíthat le olyan adóalany, aki rendszeresen, saját nevében áruk és szolgáltatások értékesítését végzi. Az ajándéksorsolásnak vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötöttnek kell lennie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Cégértékelés

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. törzstőkéjét megemelte a kft. eredménytartalékából. A részesedés növekedését hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?
Részlet a válaszából: […] ...a sajáttőke-alapú cégértékelés.A sajáttőke-alapú cégértékelés azt mutatja, ha a cég befejezné a tevékenységét, akkor eszközeinek értékesítése és a kötelezettségek visszafizetése után mennyi jövedelemhez jutnának a tulajdonosok. A sajáttőke-alapú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...módszere, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;b) viszonteladási árak módszere, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Apport áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy belföldön nyilvántartásba vett, adóalanynak minősülő társaság (a továbbiakban: Társaság) egy ingatlanbefektetési alap (a továbbiakban: Alap) létrehozását tervezi, mely Alap megalapítására a Társaság tulajdonában álló ingatlannak az Alap részére történő rendelkezésre bocsátásával kerülne sor. A Társaság az ingatlannak az Alap részére történő rendelkezésre bocsátásáért cserébe lejegyezné a megalakuló Alap által kibocsátott, az ingatlan ellenértékeként meghatározott befektetési jegyeket. A Társasághoz hasonlóan az Alap is belföldön nyilvántartásba vett, áfa szempontjából adóalanynak minősül majd. A?2014. évi XVI. törvény 3. sz melléklete I. Fejezetének 25. 9. pontja és II. Fejezet 36. 9. pontja a kezelési szabályzat kapcsán előírja az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatását. Az Alap kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlan megszerzéséhez és az ingatlanhoz fűződő, az Áfa-tv.-ben szabályozott jogok és kötelezettségek az ingatlan megszerzésétől kezdődően őt illetik és terhelik a Társaság jogutódjaként, továbbá sem az ingatlan megszerzésekor, sem pedig azt követően nem lesz olyan, az Áfa-tv.-ben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a 18. § (1) bekezdése b) pontjában említett kötelezettségek?teljesítésével,?vagy?annak?csorbítására?lenne alkalmas. Kérdésünk, hogy az ingatlan Társaság általi apportálása megfelel-e az Áfa-tv. 17-18. §-iban foglaltaknak, s ezáltal az Áfa-tv. hatályán kívül kezelendő ügyletnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 17. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany a terméket, vagyoni értékű jogot nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként (a továbbiakban együtt: apport)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Víziközmű-társulat végelszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?
Részlet a válaszából: […] ...ideje alatt felmerült költségek, ráfordítások T51-56,8 – K1,2,3,45. Kötelezettségek pénzügyi teljesítése T43-47 – K3846. Eszközök értékesítése– kiszámlázott érték T31 – K91-96, 467– könyv szerinti értéken kivezetés T58,81-86 – K1,27....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Működési bevételeknek fedezniük kell a működési kiadásokat

Kérdés: Hol található az a jogszabályi hivatkozás, hogy a működési bevételeknek fedezniük kell a működési kiadásokat?
Részlet a válaszából: […] ...kiadásokból származnak.Az Áht. 6. §-a (3) bekezdésének c) pontja a működési bevételek, amelyek a készletek és szolgáltatások értékesítésekor kapott ellenértékből, a tulajdonosi bevételekből, a kapott kamatokból és más hasonló, a működés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Lakásszövetkezet nem tag tulajdonosaként fizetett költségek (felújítási hozzájárulás, közös költség)

Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?
Részlet a válaszából: […] ...vagy azteredményezi, és annak végzése független formában történik. A gazdaságitevékenység tehát egy olyan tevékenységet (termékértékesítés,szolgáltatásnyújtás) feltételez, amelynek célja (vagy eredménye) bevételrealizálása – nyereségességre tekintet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Vagyonkezelői jog átengedésének áfakötelezettsége

Kérdés: A költségvetési szerv a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) hozzájárulásával vagyonkezelői jogot enged át. Áfaköteles-e ez, és hogyan kell bizonylatolni az aktust?
Részlet a válaszából: […] ...– alább ismertetendő – kivételt. Az Áfa-tv. 9/A. §-a alapján a vagyoni értékű jogok átruházása nem minősül termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak, ha a költségvetési szerv adóalany a gazdasági tevékenysége körében használt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.