8 talált cikk a letét , jogosultság , értékesítés kifejezésre

Kérdés: Két magyar, mezőgazdasági gépek és a gépekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó társaság (társaság 1 és társaság 2) – mindkettő belföldön letelepedett adóalany – német anyavállalatuk (gazdasági céllal Németországban letelepedett társaság; megrendelő) szerződéses gyártójaként működnek. A társaságok ennek megfelelően bérgyártási szolgáltatási szerződést kötöttek a megrendelővel, amelynek értelmében a társaságok különböző bérgyártással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak a megrendelő részére: gyártás, összeszerelés, logisztikai szolgáltatások, javítás, befejező műveletek, csomagolás, raktározás, forgalmazás, adminisztratív és egyéb kapcsolódó szolgáltatások. A bérgyártási szolgáltatások nyújtása során felhasznált alapanyagokat, alkatrészeket, részegységeket (alapanyagok) a megrendelő biztosítja a társaságok részére. Az alapanyagokat a megrendelő nem értékesíti a társaságok részére, azok a gyártási folyamat egésze alatt a megrendelő tulajdonában maradnak mindaddig, amíg az előállított végtermék elkészül. A társaságok a bérgyártási folyamat során használt tárgyi eszközök felett rendelkeznek tulajdonjoggal. Társaság 1: Amennyiben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság 1 telephelyére, akkor ezeknek az alapanyagoknak a szabad forgalomba bocsátását a társaság 1 végzi Magyarországon. A társaság 1 rendelkezik önadózói engedéllyel, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát maga állapítja meg, és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. Társaság 2: Amennyiben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság 2 telephelyére, akkor – tekintettel arra, hogy a társaság 2 nem rendelkezik önadózói engedéllyel – ezeknek a szabad forgalomba bocsátását a társaság 2 közvetett vámjogi képviselője végzi el. A társaság 2 az önadózói engedéllyel rendelkező, közvetett vámjogi képviseletet ellátó szolgáltatóra engedményezi az importáfára vonatkozó levonási jogát, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát a társaság 2 közvetett vámjogi képviselője állapítja meg, és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. A fenti tényállással kapcsolatban jól gondoljuk, hogy a társaság 1, illetve a társaság 2 (engedményezés útján a közvetett vámjogi képviselő) is jogosult az importáfa levonására, függetlenül attól, hogy az alapanyagok nem kerülnek a társaságok tulajdonába, továbbá jól gondoljuk, hogy az importáfa levonásának jogát már akkor gyakorolhatják, amikor az importáfa fizetendő adóként megállapításra kerül?

Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett, flottakezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó társaság szolgáltatási szerződés keretében kezeli a jellemzően szállítmányozással foglalkozó ügyfelek flottáit.
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?

Kérdés: Egy nonprofit kft. sportcsarnokot üzemeltet. A nem lakóingatlanok bérbeadására áfakötelezettséget választott. Az alábbi hasznosítási esetek fordulnak elő:
1. Magánemberek részére sportolás céljára sportpályát, termet adnak ki (például baráti társaság kibérli futballozni a sportcsarnok nagytermét). Ez bérbeadás és/vagy sportolási szolgáltatás?
2. Jóga-, torna- vagy táncoktató kibérli a sportcsarnok egyik kistermét, ahol magánembereknek tart foglalkozásokat, akik ezért díjat fizetnek az oktatónak.
3. Az iskolák és/vagy az óvodák fenntartói kibérlik a sportcsarnok egyik termét az iskolák, óvodák számára, tornaórák tartása érdekében.
4. Helyi sportegyesület egyik szakosztálya (például kosárlabda) számára kibérli a sportcsarnok egyik termét edzések megtartására.
5. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a szervezőknek fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik a bérlő, használó részéről.
6. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a sportcsarnok üzemeltetőjének fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik sportcsarnok üzemeltetője részéről.
7. A sportcsarnokot kibérlik koncert, táncverseny, szalagavató megtartása, előadás, egyéb, például vállalati rendezvény céljára.
Az 1-6. pont alá tartozó eseteknél a sportolók részére jellemzően öltözőhasználatot, zuhanyozási lehetőséget és sporteszközöket is biztosít a sportcsarnok. A használat szólhat néhány órára, vagy heti több alkalomra, illetve 1-2 hétre is, például edzőtábort tart a sportegyesület, illetve kiterjedhet a teljes sportcsarnokra vagy annak egy pályájára, termére. A sportcsarnok üzemeltetését a nonprofit kft. saját alkalmazottaival látja el (karbantartás, takarítás stb.).
A vázolt tényállással kapcsolatban felmerült kérdések:
- Hogyan kell értelmezni Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontjában foglalt szabályokat?
- A fenti esetek közül melyik szolgáltatás minősül bérbeadásnak és melyik sportolási szolgáltatásnyújtásnak?
- Milyen tartalmú szerződést kell kötni az egyes jogcímen használókkal annak érdekében, hogy az áfaminősítés egyértelmű legyen?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott el egy társaság részére. A szerződés szerint a társaság egy összeget fizetett az ingatlan átvételekor, majd a vételár maradék részét a társaság által építendő mélygarázsból, az önkormányzat részére parkolóhely átadásával volt köteles teljesíteni. Az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogunkat fenntartottuk a parkolóhelyek átadásáig. Azonban a társaság a mélygarázs megépítésére nem kapott engedélyt, így a kötelezettségét pénzben szeretné teljesíteni, amibe mi beleegyeztünk. Időközben a társaság az ingatlant parkolóként hasznosította. Áfa szempontjából mi a helyes eljárás?

Kérdés: Önkormányzatunk 2006. december 1-jéig közhatalmi besorolású volt. 2006 májusában értékesítettünk egy ingatlant, melynek megnevezése "művelési ág alól kivett beépített terület", amelyen lakóingatlan áll. A lakóingatlant az állam (mint akkori tulajdonos) engedélyével építették. 1969-ben földhasználati jogot jegyeztek be rá a mostani vásárló javára – az 1965. évi árrész utáni ún. "C" akció keretében az ártéren lévő telep felszámolása keretében. 1992-ben átszállással lett önkormányzatunk tulajdona a terület, melyen már állt a lakóingatlan. A lakás tulajdonosa most megvásárolta a hozzá tartozó területet. A szerződésben részletfizetési kedvezményben állapodtak meg a felek a következőképpen. Az első vételárrészt követően a vevő 60 hónapon át, minden hó 15. napjáig 5000 Ft-ot fizet. Az eladó önkormányzatunk a vételár maradéktalan kiegyenlítéséig tulajdonjog-fenntartással él. A szerződés áfatartalomról nem tesz említést. 2006 decemberében önkormányzatunk egy másik ingatlan értékesítése kapcsán 4 000 000 Ft-ot meghaladó adóköteles bevételhez jutott. Ezért be kellett lépnie az áfakörbe. Kérdéseink a következők: - Jól értelmezzük-e hogy a lakóingatlanhoz tartozó ingatlan értékesítése tárgyi adómentes? - Első értékesítésnek számít-e a jelen ügylet? - A teljesítés napja a teljes kiegyenlítés, illetve a tulajdonjog-fenntartás dátuma-e (2011. 05. 15.)? - Csak addig kell-e számlát kiállítani a törlesztőrészletekről, amíg az önkormányzat áfaalany? - Tárgyi adómentes-e ez az értékesítés, vagy ha nem, hogyan kezelhető a szerződés?

Kérdés: Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény vagyunk. Bérleti szerződést kötöttünk egy gazdálkodó szervezettel. A bérleti szerződés értelmében a gazdálkodó szervezet 20 éves időtartamra bérel az intézményünktől egy, a kezelésünkben és üzemeltetésünkben lévő sportlétesítmény területéből egy meghatározott területet és ingatlant. A sportlétesítmény az önkormányzat tulajdonában van. A bérelt beépítetlen területen a bérlő beruházást, sportlétesítményt, parkolót épít, a meglévő, kezelésünkben lévő ingatlanon felújítást és bővítést végez. A területhasználatért a tulajdonos döntése alapján 20 évre a bérleti díj megegyezik a meglévő épületen végzett felújítás, valamint a parkolókiépítés kivitelezési költségével. Így a szerződés szerint bérleti díj fizetésére nem kerül sor. A beruházással megvalósított sportlétesítmény és parkoló, valamint a meglévő épület bővítésével kialakított felépítmény a bérlő tulajdonában marad. A beruházás és felújítás kivitelezési költségeiről a bérlő az üzembe helyezés után tájékoztatja intézményünket. A tájékoztatás alapján az egy évre eső bérleti díjat intézményünk kiszámlázza a bérlő részére, melyből a bérleti szerződés alapján a bérlő csak az áfa összegét köteles megfizetni. Helyes-e, ha az intézményünk áfabefizetési kötelezettsége intézményünk áfaelszámolási időszakának utolsó napja (minden év december 31. napja, havi bevalló az intézmény)? A bérleti szerződésben elszámolási időszakot nem állapítottunk meg. Mit kell tenni, ha 2005. évben nem fejeződött be a beruházás, akkor az áfa befizetése, bevallása mikor esedékes? Helyes-e, ha az alábbiak szerint számlázunk: SZJ: 62.62.10 Sportlétesítmény bérbeadása rendeltetésszerű használatra 15 százalék áfa (intézményünk 2005. 01. 01. napjától az ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta). Helyes-e, ha a számlán az adóalapot és az áfát is feltüntetjük, illetve ha ez így jó, a kibocsátott számla alapján helyes-e, ha csak az áfát fizeti meg a bérlő [Áfa-tv. 43. § (4) bekezdés rendelkezései vonatkoznak erre az esetre]?

Kérdés: Intézetünk 2005. március hónapban vásárolt egy röntgenkészüléket. A vételár 40%-át + 25% áfát 2005. évben kifizettük, a fennmaradó 60%-ot 60 hónapon keresztül egyenlő részletben kell megfizetnünk. A megállapodás szerint a részletfizetés is 25%-os áfát tartalmaz. Helyesen járunk-e el, ha 5 éven keresztül 25 százalékos áfatartalommal tartjuk nyilván, illetve utaljuk kötelezettségünket?