39 talált cikk a rendelkezés , követelés , értékesítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk áfabevallását kívánja önellenőrizni. Ha a benyújtott önellenőrzés az eredeti áfabevallásban feltüntetett következő időszakra átvihető követelés összegét csökkenti, akkor az Art. 212. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alkalmazhatóak? Az említett rendelkezést lehet-e úgy értelmezni, hogy mivel az önellenőrzés nem tárt fel fizetendő adót, ezért a kiszámított önellenőrzési pótlék 5000 forint feletti részét nem kell megfizetni, vagy azért, mert önellenőrzéssel fizetendő adó nem is keletkezett, az Art. 212. §-ának (2) bekezdése nem is alkalmazható? Az önellenőrzés eredményeként kizárólag a következő időszakra átvihető követelés összege csökkent az értékesítést és/vagy beszerzést terhelő adót érintő korrekció eredményeként.

Kérdés: Építési-szerelési projekt során közműcsatlakozást rendelt meg önkormányzati társulásunk. Ezért a kiállított közműdíjszámlák a társulás nevére szólnak. Építési szakaszban viszont a szerződés szerint az építő vállalkozó fizeti a közműdíjat, ezért a projekt befejezéséig ő is szerepel a számlán mint számlafizető. A számlákat az építő cég kifizette és irattározta. Most viszont 3 hónap elteltével jelezték, hogy ők így nem tudják ezt lekönyvelni, mivel a számla a mi nevünkre szól, ők csak mint számlafizetők vannak rajta. Ebben az esetben melyek a helyes könyvelési lépések? És hogyan lehet megoldani ezt a helyzetet?

Kérdés: Egy önkormányzat alapított egy turisztikai nonprofit kft.-t, melynek tevékenységei között szerepel M.N.S. Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése. Az önkormányzat bruttó 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a nonprofit kft. részére, és a támogatási szerződésben kikötötte, hogy a támogatást kizárólag állami és egyházi ünnepek rendezvényeinek szervezésével keletkezett költségek fedezetére használhatja fel. A nonprofit kft. az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítja meg, 2-es áfakóddal rendelkezik. A nonprofit kft. a rendezvények megszervezéséhez és lebonyolításához alvállalkozót is igénybe vett. A nonprofit kft.-nek a rendezvénnyel kapcsolatban árbevétele nem keletkezett. Az Áfa-tv. 120. §-a szerint az áfa akkor vonható le, ha az adóköteles tevékenységet szolgál. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik [6. § (1) bek.]. A nonprofit kft. által végzett cél szerinti tevékenységek is adókötelesek. Az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint e törvény alkalmazásában ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést. Az önkormányzattól kapott támogatás ellenértéknek tekinthető-e? Ha igen, akkor – véleményünk szerint – a jogszabály alapján a nonprofit kft.-nek lehetősége van az áfa visszaigénylésére.

Kérdés: Előző évben a telekértékesítésről helytelenül nem állítottunk ki számlát, és a szerződésbe az értékbecslésben szereplő nettó összeget bruttónak tekintettük. Szeretnénk az idei évben a hibát korrigálni, a tavalyi évre a számlát kiállítani, és az áfabevallásunkat önellenőrizni. A könyvelésben helyesen hogyan tudjuk kezelni, különös tekintettel arra, hogy tényleges pénzmozgás nem fog történni, hiszen egy tavaly lezárt ingatlanértékesítésről van szó?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett, belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett társaság, amelynek fő tevékenységi köre a nehéziparban használatos gépek és berendezések, valamint ezek tartozékainak az értékesítése, a tevékenységi körének bővítése céljából üzletág-átruházási szerződést kötött az egyik partnerével (a továbbiakban: átadó), melynek keretében megszerezte az átadó alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásával kapcsolatos üzletágát (a továbbiakban: üzletág), amely magában foglalja az alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásához szükséges berendezéseket, egyéb eszközöket, készleteket. Az átruházás részeként a társaság átvette az átadónak az üzletághoz kapcsolódó összes vevői, szállítói és egyéb szerződésben fennálló szerződéses pozícióját (a továbbiakban: szerződések) az abban foglalt jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A fentieken túl a társaság megszerezte az üzletághoz kapcsolódó szellemi alkotásokat, know-how-t, üzleti titkot, technológiát és adatbázist is. A társaság átvette az üzletághoz kötődő és az átadó által harmadik személyektől az üzletág-átruházási szerződés megkötését megelőzően történt termékbeszerzésekkel vagy más ügyletekkel kapcsolatos és az üzletág-átruházási szerződésben felsorolt fizetési kötelezettségeket is (a továbbiakban: tartozások). Bizonyos vagyonelemek azonban nem kerültek átadásra, ahogy az üzletág működtetésében részt vevő négy munkavállaló közül is csak két munkavállalót vett át a társaság. A fenti tényállással kapcsolatosak az alábbi kérdéseink:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a tranzakció keretében átruházásra került vagyonelemek összessége az Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontjában meghatározott üzletágnak minősül, mely minősítést nem befolyásolja, ha bizonyos – az üzletág további működtetéséhez nem szükséges – vagyon-elemek nem kerültek átadásra?
2. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a fenti esetben teljesülnek az Áfa-tv. 17. §-ának (4) és 18. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek, ezért a tranzakció az áfa hatályán kívüli üzletág-átruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban az átadónak nem merül fel számlakibocsátási kötelezettsége, és elegendő az ügylet elszámolásához számviteli bizonylatot kiállítania?
3. Helyes-e az a megítélés, mely szerint, amennyiben az átadó áfás számlát bocsátott ki az áfa hatálya alá nem tartozó üzletág-átruházásról, akkor az átadónak gondoskodnia kell a kiállított áfás számla érvénytelenítéséről és ezzel egyidejűleg egy számviteli bizonylat kiállításáról?

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?

Kérdés: Egy számítástechnikai eszközök gyártásával foglalkozó társaság (a továbbiakban: társaság) egy új típusú monitort szeretett volna gyártani, amely modellhez új alkatrészekre és ezen új alkatrészek gyártásához új szerszámokra volt szüksége. A társaság megrendelte az új modell alkatrészeinek gyártására kiválasztott beszállítóktól (a továbbiakban: beszállítók) az új alkatrészek előállításához szükséges szerszámok tervezését és gyártását. A beszállítók elkezdték a szerszámok gyártását, mely több hónapot is igénybe vehet. A szerszámok többsége elkészült, csak az engedélyeztetési eljárások voltak hátra, amikor a megkezdett projektet a hasonló típusú, már a piacon elérhető monitorok keresletének csökkenése miatt leállították. A társaság erről levélben értesítette a beszállítókat. A szerszámokat nem vették át. Ezután a társaság megállapodást kötött a beszállítókkal a szerződés kapcsán felmerült költségek megtérítésére (szerszám ára csökkentve a selejtezés során megtérült hulladékértékkel). A megállapodás szerint a társaság ezt az összeget akkor fizeti ki a beszállítóknak, ha dokumentumokkal igazolni tudják, hogy a szerszámok megsemmisítésre kerültek. A fenti ügylettel kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. A társaság által téríteni vállalt összeg a beszállítók általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség alá tartozó értékesítésének tekintendő-e, vagy kívül esik az Áfa-tv. tárgyi hatályán, és mint ilyen, mentes az adó alól?
2. Amennyiben a beszállítóknak áfafizetési kötelezettsége merül fel ezen összeggel kapcsolatban, a társaság a rá áthárított áfa összegét levonásba helyezheti-e?
3. Amennyiben nem merül fel áfafizetési kötelezettség ezen összeg után, a beszállítók a tervezés és gyártás során felmerült kiadásaik áfatartalmát levonásba helyezhetik-e?

Kérdés: Egy Magyarországon székhellyel rendelkező társaság gazdasági tevékenysége keretében lapterjesztési szolgáltatásokat is nyújt ügyfelei részére. Az ügyletek az Áfa-tv. teljesítési helyre vonatkozó szabályai értelmében minden esetben Magyarországon teljesülnek. A havi, negyedéves előfizetéses konstrukciót megrendelő ügyfelei részére a társaság rendszeres időközönként bocsát ki számlát, minden elszámolási időszakot követően az adott időszakban nyújtott szolgáltatásokról. Amennyiben egy ügyfél a számlán megjelölt határidőig nem fizeti ki a szolgáltatás esedékes díját, a társaság fizetési felszólítást küld számára. Ezt követően, amennyiben az értesítésben megjelölt határidőig sem teljesíti az ügyfél a fennálló fizetési kötelezettségét, a társaság ismételten fizetésre szólítja fel (sms, postai levél, e-mail vagy hanghívás útján). E fizetési felszólítás kibocsátása után a társaság díjat számít fel, amelyet a következő időszak elszámolásakor az ügyfél részére számláz. A díj kiszabása az alapul szolgáló előfizetői szerződés szerinti teljesítés elősegítésére nyújt lehetőséget a társaság számára ügyféli nemfizetés esetére. A szerződéses rendelkezések értelmében a felszólítási díjjal kapcsolatos fizetési kötelezettség az ügyfél szerződésszegő magatartását követően merülhet csak fel, tehát a felszólítási díj nem képezi a szerződés keretében nyújtott szerződésszerű szolgáltatás fejében kapott ellenérték részét. Továbbá az ügyfeleknek nincs ráhatásuk a felszólítási díj kiszabására, a felszólítást mint szolgáltatást előzetesen nem rendelik meg. A társaságnak nincs szerződéses kötelezettsége a díj kiszabására, és az ügyfeleknek sincs jogalapjuk arra, hogy kikényszerítsék a felszólítás kiküldését és a díj kiterhelését. A felszólítás és a kiterhelt díj fogadásával az ügyfelek azonosítható fogyasztást sem valósítanak meg. A felszólítás kibocsátásának célja az ügyfelek fizetési hajlandóságának növelése, a nemfizetésből fakadó károk enyhítése a későbbi, költségesebb végrehajtásra irányuló eljárások elkerülése révén. A fenti tényállással kapcsolatban jól gondolom, hogy a fizetési felszólítási díj nem tekinthető szolgáltatásnyújtás ellenértékének, ezért az áfa hatályán kívül esik?

Kérdés: Társaságunk közvetlen vámjogi képviseletet lát el magyarországi megbízói részére. A?megbízók nevében és érdekében eljárva a NAV-EBÜK rendszeren keresztül megfizetjük a hatóság által kivetett közterhet és áfát a vámhatározat alapján. A vámhatározatot az importőr is megkapja, így annak alapján átutalja társaságunk részére a határozatban szereplő összegeket. Ennek könyvelése társaságunknál a vámhatóság felé előírt kötelezettségként és ezzel párhuzamosan a megbízónkkal szemben fennálló követelésként jelenik meg. Az egyik magyarországi megbízónk azzal az igénnyel kereste meg társaságunkat, hogy a vámhatározat helyett számlába állítva kéri a határozatban szereplő közteher és áfa összegét. Kérdésként fogalmazódott meg, hogy ügyfelünk jogosan kéri-e a számlába állítást?

Kérdés: Egy Spanyolországban székhellyel rendelkező vállalat, amely Magyarországon jelenleg áfaregisztrált adóalany (társaság), a tervezett ügyletei alapján egy magyarországi vevői készletből szolgálja ki vevőjét. A termékek az Európai Unió területéről kerülnek leszállításra a magyarországi raktárba (vevői készletbe). A raktárban a termékek használatára, hasznosítására kitárolás előtt nem kerül sor. A vevő egy magyarországi adóalany társaság, amely áfakötelezettségeit az általános szabályok szerint állapítja meg. A magyarországi készletet a vevő megbízásából egy Magyarországon letelepedett logisztikai szolgáltató kezeli és tárolja. A kitárolásra a vevő utasításai alapján kerül sor. A logisztikai szolgáltató a termékeket más áruktól elkülönítetten tárolja. A termékek tulajdonjoga a tárolás alatt a társaságnál marad mindaddig, amíg a vevő le nem hívja a termékeket, és ki nem tárolja a raktárból. A termékek kezelése keretében a logisztikai szolgáltató végzi a termék betárolását, illetve kitárolását, nyilvántartását és egyéb adminisztrációját. A társaság a készletet az időpont egyeztetését követően megtekintheti a raktárban. A társaság a vevői készletből egyetlen vevőt szolgál ki. A?társaságnak nincs más ügylete, amely magyarországi áfaregisztrációt tenne szükségessé. A fent vázolt ügylettel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy a társaság alkalmazhatja-e a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítést, amennyiben a magyar áfaregisztrációját megszünteti (deregisztrál)?