Cafeteriamegvonás alkalmazása kötelezettségszegés esetén hátrányos jogkövetkezményként

Kérdés: A munkáltatónak (cafeteriaszabályzat alapján) van-e lehetősége bizonyos esetekben, például ha a munkavállaló fegyelmi vétséget követ el, vagy nem megfelelően végzi munkáját, a munkavállalókat meghatározott időre, 1-2-3 hónapra kizárnia a cafeteria-rendszer kereteiből, olyan módon, hogy szankcióként nem fizet az adott hónapokra a vétséget elkövető munkavállalói részére cafeteriajuttatást? (Természetesen a többi munkavállaló megkapja a cafeteriaszabályzat alapján járó juttatásait.) Amennyiben a munkáltatónak van erre lehetősége, milyen el-járási folyamatra, dokumentációra van szüksége az egyedi döntésének jogszerű érvényesítésére?
Részlet a válaszából: […] Közalkalmazottakra és Mt. hatálya alá tartozó munkavállalókra nézve az Mt. 56. §-a szabályozza, hogy milyen módon lehet a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére hátrányos jogkövetkezményt megállapítani.E szerint kollektív szerződés vagy - ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
Részlet a válaszából: […] ...tér biztosítása; közművelődési,tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikaikisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségifeltételeinek elősegítése.A köztisztviselők jogállásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése, magatartásbeli összeférhetetlensége

Kérdés: Közalkalmazott (közoktatási intézmény gazdasági osztályán könyvelő munkakörben foglalkoztatott) kolléganőnk részére folyamatos szakmai hibáiért, pontatlanságáért írásbeli figyelmeztetést adtunk 2009 októberében. Másnap elment betegállományba. Decemberben megszakította, pár nap után kivette éves hátralévő szabadságát, majd 2010 januárjában újra betegállományba ment, mely azóta is tart. Mivel a gazdasági vezetőn (rajtam) kívül ő az egyetlen, aki megfelelő pénzügyi végzettséggel rendelkezik, így nehézkes mind a helyettesítés, mind az érvényesítési feladat megoldása. Szakmai alkalmatlansága már bizonyított, emberileg is összeférhetetlen, így szeretnénk a legrövidebb úton megválni tőle. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a közalkalmazott munkáját nem végzi megfelelően,illetve a munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, a Kjt.30. § (1) bekezdés c) pont lehetőséget ad - szakmai alkalmatlanság címén - aközalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.