Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozónk 2023. május 2-ától a "nők 40" nyugdíjra jogosult. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) bekezdése szerint ilyen esetben kérésére felmondással meg kell szüntetni a jogviszonyát. A felmondás 2023. május 04-től megtörtént, 90 nap. Ezáltal 2023. június 16-ig dolgozott, és 2023. június 17-től a munkavégzés alól mentesítve van, 2023. augusztus 1-jéig. Kérheti-e visszamenőleg május 2-től a nyugdíj megállapítását, vagy csak a munkaviszony megszűnése után 2023. augusztus 02-től? Kell-e végkielégítést fizetni a dolgozónak?
Részlet a válaszából: […] ...kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ugyanakkor a Tny. azt is kimondja, hogy visszamenőlegesen történő igényérvényesítés esetén nem folyósítható az öregségi nyugdíj arra az időszakra, ami alatt az öregségi nyugdíjas a Tny. 83/C....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...megállapított nyugdíjbanrészesül.Nem minősül viszont öregségi nyugdíjasnak a korhatár előtti ellátásokban (korkedvezmény érvényesítésével megállapított ellátásban, a táncművészeti életjáradékban, az átmeneti bányászjáradékban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
Részlet a válaszából: […] ...tér biztosítása; közművelődési,tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikaikisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségifeltételeinek elősegítése.A köztisztviselők jogállásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartamának meghatározása

Kérdés: Helyettesítés (GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) céljából létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartama meghatározható-e naptárilag, amelyet ismételt határozott idejű kinevezéssel hosszabbítunk meg, amíg a helyettesítés indokolt?
Részlet a válaszából: […] ...joggyakorlás követelményét. A jog gyakorlása különösen akkornem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására,érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására,véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezetne....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Jubileumi jutalomra való jogosultság elévülése

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléga 2004. június 21-én vált jogosulttá a 30 éves jubileumi jutalomra, amelynek kifizetésére azonban nem került sor. A dolgozó ez ellen nem élt kifogással, egészen 2007 szeptemberéig. Ekkor kérte, hogy a korábban esedékessé vált jubileumi jutalmat fizessük ki részére, és arra hivatkozott, hogy a Munka Törvénykönyve alapján, a hároméves elévülési idő leteltét követően további 6 hónapig még érvényesítheti igényét. Ki kell-e részére fizetni a 2004 júniusában ki nem fizetett jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...vagy abból már 6 hónapnál kevesebb volt hátra – az akadálymegszűnésétől számított 6 hónapon belül sor került-e a követelésérvényesítésére. Tehát ha a dolgozó esetében ilyen menthető ok nem állt fenn,akkor a főszabály szerinti 3 éves elévülési időt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Szabadság kiadása

Kérdés: A közalkalmazottak esetében meddig köteles kiadni vagy kifizetni a munkáltató a több éve ki nem vett szabadságot? Van-e elévülési idő?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató által ki nem adottszabadságát. Álláspontunk szerint mindaddig, amíg jogviszonya fennáll, ajogviszonyból eredő igényének érvényesítésére nyitva álló határidő nem évül el.Találunk a szakirodalomban olyan megközelítést is, hogy aszabadságra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Jubileumi jutalom I.

Kérdés: Férjem 1986-ig közel 10 évet dolgozott mezőgazdasági termelőszövetkezetnél, majd gépgyárban, illetve postán. Jelenlegi munkahelyére 1987-ben került mint közalkalmazott. Más kollégája kapott 25 éves jubileumi jutalmat, de ő nem. Részére járt-e a jubileumi jutalom, és ha igen, kifizettethető-e még a munkáltatójával?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnését követően az általános elévülési időn belül – azaz 3 évig- van lehetőség a jogviszonyból eredő követelések, igények érvényesítésére.Tehát amennyiben utólag merül fel olyan körülmény, mely felélesztene valamilyenigényt, 3 év áll rendelkezésre, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.