Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...béren kívüli juttatásként nem adhat a munkáltató étkezési, vendéglátási szolgáltatást a dolgozóknak. Ha a munkahelyen van dolgozói étkeztetés, és a munkavállalók az ételt ingyen vagy a piaci ár alatt kapják, akkor a piaci ár és a térített összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Költségvetési szervnél, önkormányzatnál és hivatalánál két munkavégzésre irányuló jogviszony egyidejű fennállásának feltételei

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...feladatkörébe tartozó közszolgáltatásnak. Nem közszolgáltatás ugyanis valamennyi önkormányzati feladat.Amennyiben azonban az étkeztetés nem minősül közszolgáltatásnak, akkor az önkormányzatnál szociális segítő munkakört betöltő személy, aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Étkeztetés

Kérdés: Intézményünkben problémát okoz az étkeztetési feladatok személyek közötti megosztása. Kérdésünk lenne, hogy melyek az élelmezéssel foglalkozó munkakörök, a feladatok hol, hogyan kerülnek megírásra, továbbá az élelmezésvezető milyen feladat- és hatáskörrel bír?
Részlet a válaszából: […] ...a költségvetési szervnek erre engedélyezett státusszal kell rendelkeznie, és belső szabályozásban is a feladatukat meg kell határozni. Az étkeztetést ellátó költségvetési szerveknél az étkezők létszámához igazítva szükséges megállapítani az élelmezéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Szakkönyvvásárlási támogatás

Kérdés: Megilleti-e szakkönyvvásárlási támogatás 2005. évben azt a pedagógust, aki 2004. május 14-ével megszakította a GYES-t, munkába állt? Természetesen először a szabadságát vette ki, így tényleges munkakezdése 2004. augusztus 16-a volt.
Részlet a válaszából: […] ...apedagógus a hozzájárulás teljes összegére jogosult, ha a fent felsorolt kétegyüttes feltételnek megfelel, ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy hapl. fennállt ugyan a jogviszonya, de munkavégzési kötelezettsége nem volt,akkor jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Pedagógus szakkönyvtámogatása

Kérdés: Intézményünknél sok részmunkaidős pedagógus dolgozik 30-100 százalékig terjedő munkaidőben. Szakkönyvtámogatás az engedélyezett álláshely után, vagy azt meghaladóan minden kinevezett pedagógusnak – aki a támogatásra jogosult – teljes összegben (14 000 Ft/fő) kifizethető-e?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató intézkedik, hogy a bemutatást követő első illetménnyel együtt kifizessék a hozzájárulást.Ezen szabályokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szakirodalom vásárlásához nyújtott támogatás a pedagógus személyéhez kötött, ha több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Mankópénz

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban, adminisztrátor-pénztárosi munkakörben (ügyviteli dolgozó) van-e, létezik-e még az ún. "mankópénz"? Ha igen, hogyan kell kérni azt a munkáltatótól, mert átlagosan havi 500 000 Ft mozog a pénztárban?
Részlet a válaszából: […] ...a pótlékalap 25%-a.Fentiekből is megállapítható, hogy amennyiben van, akkor is igen sokszínű a szabályozás, általános érvényű következtetés nem vonható le belőlük. Mindenesetre az megállapítható, hogy amennyiben van ilyen szabály, a dolgozónak nem kell azt kérnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.