13 talált cikk a karbantartás , önköltség kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk önálló intézménye a gyermekétkeztetési intézmény. Törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett szerv. Az intézmény egy többfunkciós épületben van elhelyezve, az épület az önkormányzat tulajdona. Ebben az évben a gyermekétkeztetési intézményhez tartozó külső folyosó burkolatát javíttattuk, korlátját újíttattuk fel, melyet az önkormányzat részére számláztak. Az önkormányzatnál használhatjuk-e a 096015 COFOG-ot, elszámolható-e az intézményi gyermek-étkeztetés normatívával szemben?

Kérdés: Önkormányzatunk (áfaalany) a szociális étkeztetés kiszállításához személygépkocsit üzemeltetett. A személygépkocsi meghibásodott, javítása nem volt lehetséges, ezért az önkormányzat megrendelt egy 2 személyes tehergépkocsit, hogy a szociális étkeztetés kiszállítását biztosítani tudja. Az új tehergépjármű árából az áfát vissza-igényelheti az önkormányzat? Az üzemanyag költsége 100%-ban elszámolható? Milyen költségeket lehet elszámolni?

Kérdés: Saját előállítású tárgyi eszköz után az önkormányzatnak mikor kell áfát bevallani, megfizetni? Mikor lehet ennek kapcsán áfát visszaigényelni? Illetve belterületi (önkormányzati) utak saját kivitelezésű beruházása esetén keletkezik-e bevallási, áfafizetési kötelezettsége, illetve levonási joga, ha korábban nem volt ezzel összefüggésben áfalevonási joga?

Kérdés: Önkormányzatunk a külterületi utak karbantartása, rendezése során a karbantartásból keletkező fakivágásból, fák rendezéséből keletkező fát szeretné értékesíteni. Az utak rendbetételével kapcsolatban több esetben is a nyilvántartás szerinti úton már nem volt út, ott fákkal benőtt terület volt található. A terület, ahonnan a fák kivágása történik, az önkormányzat tulajdonában van. Értékesítheti-e az önkormányzat (áfakörös) a fát, ha igen, milyen adókulccsal? Milyen kormányzati funkcióra kell könyvelni ezt a bevételt, illetve milyen rovatra?

Kérdés: TOP 3.2.1-15 támogatással megvalósuló, önkormányzati hivatal épülete energetikai korszerűsítése projekt kapcsán napelem elhelyezésére, külső falfelület és padlásfödém hőszigetelésére, fűtés-korszerűsítésre, akadálymentesítésre és külső nyílászárócserére kerül sor. Ezek a munkálatok együttesen a felújítás/korszerűsítés kategóriába esnek, vagy munkafajtánként kell minősíteni azokat mint felújítás vagy beruházás? A projekt költségvetésében a következő költségkategóriák szerepelnek:
1. Projekt-előkészítés költségei: projektterv, műszaki tervek, kiviteli és tendertervek, ezek hatósági díjai, épületenergetikai tanúsítvány, közbeszerzési szakértő díja;
2. Projektmenedzsment-költség;
3. Beruházáshoz kapcsolódó költségek;
4. Szakmai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költségei: kötelezően előírt nyilvánosság, egyéb mérnöki szakértői díjak, műszaki ellenőr díja, tananyag fejlesztése, felmérések, kimutatások, tanulmányok készítése;
5. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei: munkabér és járulékai.
A fentiekben említett költségek közül melyek a felújítási vagy beruházási költségek, vagyis az épületre aktiválandó költségek, és melyek a működési kiadások?

Kérdés: Egy költségvetési szerv saját munkavállalóival lát el egy másik államháztartáson belüli szerv részére karbantartási, üzemeltetési feladatokat.
A tevékenységre vonatkozóan megkötendő komplex szolgáltatási szerződés éves díját (mely tartalmaz bérköltséget és annak járulékait, valamint dologi kiadásokat is) havonta 12 egyenlő részletben számlázza ki. A kérdésem a számla áfatartalmára vonatkozna, konkrétan hogy a bérköltség és annak járulékai után is minden esetben fel kell számítani az áfát, vagy létezik valamilyen törvényes lehetőség arra, hogy ezek a tételek ne kerüljenek az áfa hatálya alá? Már a szerződés megkötésekor szeretnénk helyesen eljárni.

Kérdés: Intézményünk önkormányzati egészségügyi rendelőintézet. A kiadásaink könyvelésekor másodlagos számlacsoportként előirányzat esetében:
711 Alaptevékenységek költségvetési előirányzata
712 Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzata
Előirányzat-teljesítés esetében:
721 -Alaptevékenységek kiadási előirányzatának teljesítése
722 -Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzatának teljesítése
számlacsoportok alábontott főkönyvi számláit alkalmazzuk.
Könyvelő kolléganőnk – hivatkozva számviteli elő­­adásokon elhangzottakra – úgy tudja, hogy a fenti számlákon nyilvántartott gazdasági események közül azokat, melyek OEP-, illetve önkormányzati finanszírozás terhére történtek, át kell vezetni a 771 és 772 számlacsoport számláira. A kisegítői feladatokat ellátó számviteli munkatárs kolléganőnk szerint ezt a számlát csak az önkormányzatok és egyéb finanszírozást végző intézmények a finanszírozási tevékenységükkel kapcsolatos gazdasági események nyilvántartására használhatják, egészségügyi intézmény ilyen tevékenységet nem végez, ezért ezt a számlacsoportot nem alkalmazhatja. Kérjük szíves állásfoglalásukat a fentiekkel kapcsolatban!

Kérdés: Az önkormányzat a gimnázium kezeléséből a közszolgáltató intézmény kezelésébe adta az 1400 adagos konyháját alaptevékenységként (más alaptevékenységünk strand, temető, sportpálya-üzemeltetés, takarítás, zöldterület-kezelés stb.). A konyha ellátja az általános iskola, a gimnázium, a kollégium, az óvoda és a szociális otthon étkeztetését. Eddigi információnk szerint az 562912. óvodai, 562913. iskolai, 562914. kollégiumi étkeztetés szakfeladatokat a szolgáltatást igénybe vevő intézményeknek kell használni (ők szedik be a térítési díjat, és számolják el az önkormányzattal a rezsiköltséget). Mi mint a konyha üzemeltetője egy összegben számlázzuk az intézmények felé a nyersanyag, a rezsi és az áfa összegét. Helyesen használjuk-e az 562920. Egyéb vendéglátás szakfeladatot, melyen az oktatási intézmények, óvoda, szociális otthon, és ezen intézmények dolgozói étkezését számoljuk el, a saját dolgozóink étkeztetéséhez pedig az 562917. Munkahelyi étkeztetés szakfeladatot használjuk? Ha mi csak az egyéb vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés szakfeladatokat használjuk, kell-e 6-os számlaosztályt vezetni? Az 56/2011. NGM rendelet 3. sz. mellékletének 2.1.2. pontja alapján kell-e intézményünk alapító okiratában feltüntetni az iskolák által használt szakfeladatokat akkor is, ha mi nem számolunk el rajta kiadást, bevételt?

Kérdés: Egy önkormányzat csatornamű-beruházást hajtott végre. Az elkészült szennyvíztisztító és -elvezető rendszert üzemeltetésre átadták a helyi víz- és csatornamű zrt.-nek. A zrt. az üzemeltetési szerződés mellékletét képező megállapodás alapján fél­évente használati díjat fizet az önkormányzatnak. Ezt az összeget mindaddig kifizeti a zrt., amíg a rendszer jótállással rendelkezik. Utána visszatartja, elkülönítetten kezeli, és az esetleges karbantartási, rekonstrukciós kiadásokat fogja fedezni belőle. Az önkormányzat ezáltal mintegy támogatást fog nyújtani a zrt.-nek, tehát pénzmozgás nem fog történni, csak kompenzálják a kiállított számlát a vállalt támogatással. A jótállás időszakában hova kell könyvelni az önkormányzat által kapott használati díjat? Működési vagy felhalmozási bevétel lesz? Milyen számlaszámokra történjen a könyvelés? Milyen könyvelési tételek fognak felmerülni a jótállási időszak letelte után?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk. A saját bevételek növelése érdekében 2009-től vállalkozási tevékenységként ajándékboltot és büfét üzemeltetünk, a városban elsőként, az alapító okiratnak megfelelően. A vállalkozási bevételeket és kiadásokat elkülönítetten számoljuk el, a közvetlen költségekkel nincs is probléma. Ha az önköltségszámításnál az általános költségeket is fel akarjuk osztani, már probléma adódik a számviteli törvény és az államháztartási törvény ellentmondása miatt: az igazgató és a gazdasági vezető bérét is adott százalékban ráosztom a vállalkozásra, akkor a teljesség elve teljesül. Viszont a vezetők bérét az önkormányzat adja támogatásként, s az Áht. szerint vállalkozási tevékenységhez nem használható fel. Ha a vállalkozás "termeli ki" a vezetők bérét, akkor azzal a támogatást csökkentik. Az igazgató egy személyben vezeti az intézményt, munkája kiterjed mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységre. Minden közalkalmazott kinevezési okmány szerinti bérét az engedélyezett létszámkeret erejéig teljes egészében önkormányzati támogatásból fedezi az intézmény. A fenntartó önkormányzaton belül sincs egyetértés az egyes irodák között, hogyan lehetne a támogatás éves összegének meghagyása mellett a költségek között a személyi juttatások egy részét elszámolni. Felmerült az a lehetőség, hogy a támogatás személyi előirányzatából ezen bérhányadot dologi kiadások előirányzatára csoportosítsuk át, ekkor a támogatás összege nem csökken, s teljesül a vállalkozási eredmény jogszabály szerinti elszámolása is. (A vállalkozási eredményt teljes egészében az alaptevékenységbe forgatjuk vissza.) Ha átcsoportosítjuk a személyi juttatásból a dologi kiadásokra tervezett összeget, amely a vezetők, könyvelők bérének bizonyos hányadát takarná, nem minősül-e bújtatottan a vállalkozási tevékenység támogatásának, hiszen pont azért történik az átcsoportosítás, hogy a személyi juttatások között elszámoljuk a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos személyi juttatásokat?