12 talált cikk az elszámolás , szállítás , kedvezmény , önkormányzat kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk helytörténeti kiadványt jelentet meg. A képeskönyv 300 példányban jelenik meg, amelyet a falu lakosainak fogunk szétosztani egy helytörténeti rendezvény keretében. A kiadványhoz kapcsolódó költségek: grafikai és szerkesztési díj, valamint könyvnyomtatás és könyvkötés díja. Ezen költségek szétosztása után a könyv értéke 6000–8000 forintra fog kijönni. A könyvet a későbbiekben értékesíteni nem szándékozzuk, ha marad belőle, promóciós vagy üzleti ajándékként kerül felhasználásra.
1. Az önkormányzat részéről milyen adófizetési kötelezettség keletkezik?
2. A könyvek előállítását szolgáltatási költségként kell-e könyvelni, vagy készletbeszerzésként, esetleg reklámköltségként vagy reprezentációként?

Kérdés: Az önkormányzat szociális tűzifapályázat keretében beszerzett tűzifa-szállítási költségének elszámolása a számvitelben hogyan történik?

Kérdés: Városunk szociális és gyermekjóléti társulása egyik intézménye által szociális étkeztetést nyújt. Az intézmény nem bentlakásos, a szolgáltatást igénybe vevők az ételt elviszik, vagy házhoz szállítással kapják meg. Az intézmény nem főz, az ételt településenként más-más vendéglátóhelyekről vásárolt élelmezésként biztosítja, ezért településenként eltérő 1-1 adag ebéd ára. A térítési díjakat városunk önkormányzatának rendelete szabályozza a társult településekre vonatkozóan. Az ellátást igénybe vevők jövedelmi helyzete, szociális rászorultsága alapján több térítésidíj-kategória van minden településen. Ingyenes étkezést nem nyújtanak senki részére. Az intézmény az ellátottak által befizetett térítési díjak bevételei áfáját befizeti, a vásárolt élelmezés kiadásának áfáját visszaigényli. Szeretnénk állásfoglalást kérni arra vonatkozóan, hogy helyes-e ez a gyakorlat, illetve hogyan kell helyesen eljárni a szociális étkeztetés áfájának visszaigénylése során.

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében önkormányzatunk a Gyvt. 21. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az óvoda zárva tartása idejére, valamint az általános iskolában a nyári szünet és az őszi, tavaszi és téli szünetek időtartama alatt minden azon gyermek részére biztosítja a szünidei étkezést (déli meleg főétkezést), akinek a szülője vagy törvényes képviselője ezt kérelmezi. [Nem csak azon gyermekek részére, akik étkeztetését a Gyvt. 21/C §-ának a) pontja alapján az önkormányzat ingyenesen köteles ellátni.] Azon gyermekek esetében, akik nem jogosultak ingyenes szünidei étkeztetésre, a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetése mellett igényelhetik a szünidei étkezést, az önkormányzat külön kedvezményt nem nyújt.
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)

Kérdés: A költségvetési szervnél – de minimis támogatás igénybevételével – online pénztárgép beszerzése történt. A pénztárgépet kis értékű tárgyi eszköznek minősítettük, mivel 200 E Ft – áfa nélkül – egyedi értéket nem meghaladó volt a bekerülési értéke. Hogyan történik a pénztárgép könyvviteli elszámolása (figyelemmel a de minimis támogatásra)?

Kérdés: 1. A közfoglalkoztatottak által előállított mezőgazdasági termény értékesíthető-e önköltségi ár alatt külső szerv vagy magánszemély részére, ha a piaci ár alacsonyabb, mint az önköltségi ár? (Az önkormányzatnál feleslegessé vált, a közétkeztetésben történő felhasználást és a természetbeni szociális juttatás formáját már kimerítettük.)
2. Ha a közfoglalkoztatottak által előállított termény önköltségi ára magasabb, mint a piaci ár, melyik áron kell a saját konyhának közétkeztetési felhasználásra átadni, vagy természetbeni szociális ellátás formájában kiosztani?
3. A közfoglalkoztatásra kötött hatósági szerződésben szereplő kedvezményezett (önkormányzat) kötelezettségeinek felsorolásai között az alábbi mondat szerepel: "a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a programból származó bevételeiből kizárólag közfoglalkoztatási programjait vagy a Kftv. szerint létrehozott szociális szövetkezetek működését segíti elő."
Konkrétan milyen kötelezettséget jelent ez az önkormányzat számára? Milyen bevételeket kell ez alatt érteni? Csak a külső szerv vagy magánszemély részére történő értékesítésből befolyó tényleges befolyt bevételeket? Vagy a közétkeztetés, illetve a szociális alapon történő saját felhasználás esetén a számviteli elszámolással kimutatott bevételeket is?

Kérdés: Önkormányzatunk 2013-ban részt vesz az iskolatejprogramban. Az általános iskola tanulóira vonatkozóan 100%-os iskolatej-támogatásban részesülünk. A szállító vállalta a támogatás előfinanszírozását, így a támogatási szerződést is a szállító kötötte az MVH-val, illetve a támogatás lehívását is a cég végzi. A támogatási időszakokhoz igazodóan az önkormányzat nevére kiállított számlát kapunk a szállítótól, amely pénzügyi teljesítést nem igényel, azonban azt le kellene könyvelni. Ebben az esetben, amikor a támogatást nem az önkormányzat kapja közvetlenül, hanem a szállító, mi alapján könyvelhető le az önkormányzatnál a számla, annak pénzügyi rendezése, mint kiadás és bevétel? Sem a 2013. évi óvoda- és iskolatejprogram szabályozásáról szóló 141/2012. (XII. 27.) VM rendelet, sem az MVH honlapján fellelhető útmutatók erről szóló szabályozást nem tartalmaznak. A szállítótól nincs információ az adott számlához kapcsolódó támogatás megérkezéséről sem. Milyen dokumentum alapján könyvelhető a számla, és milyen könyvelési tételek kapcsolódnak ehhez a gazdasági eseményhez?

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkezés. Jogosult-e a polgármesteri hivatal – mint munkáltató – (amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de konyhát nem üzemeltet) dolgozója ilyen jogcímen étkezési szolgáltatást igénybe venni olyan konyhától, amely önkormányzati fenntartású, de nem közvetlenül a polgármesteri hivatalhoz tartozik (tehát a konyhai szolgáltatást nyújtó intézmény nincs feltüntetve a polgármesteri hivatal alapító okiratában telephelyként), a polgármesteri hivatal ugyanakkor székhelyén/telephelyén tud(na) étkezőhelyet biztosítani (kiszállítással), továbbá a konyha nemcsak a saját dolgozóit szolgálja ki, hanem akár külső vendégeket is? Konkrétan: a polgármesteri hivatal dolgozói szeretnék igénybe venni az önkormányzat által fenntartott iskola/városi kincstár konyhája által nyújtott étkezési szolgáltatást a polgármesteri hivatal étkezdéjében (kiszállítással) béren kívüli, kedvezményes adózású juttatásként maximum havi 12 500 Ft értékben. (A konyhát üzemeltető iskola/városi kincstár önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.) Van-e erre lehetőség a vonatkozó jogszabályi keretek között, ha igen, milyen feltételekkel (nyilvántartás, elszámolás stb.)? Ha nem, akkor melegétkezés tekintetében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként csak az Erzsébet-utalvány, illetve a SZÉP kártya adható 2012-ben?

Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.

Kérdés: Önkormányzatunk a vidékről beutazó dolgozók bérletét az önkormányzat nevére szóló számlával vásárolja meg és osztja ki a dolgozóknak. Kötelező-e a dolgozótól beszedni a bérlet 80%-a, illetve vasúti közlekedés esetén a 86% feletti részt? Amennyiben a dolgozótól nem kerül beszedésre a különbözet, természetbeni juttatásnak minősül-e akkor is, ha a számla (a bérletek ára) az önkormányzat nevére szól?