33 cikk rendezése:
1. cikk / 33 Díszpolgári címként adományozott ajándék
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete a községért tett munka elismeréseként díszpolgári címet adományozott községünk egyik lakójának. Ajándékként gravírozott pecsétgyűrűt vásároltak, melynek értéke 165.000 forint. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt az ajándékot besorolni, és milyen adók terhelik?
2. cikk / 33 TOP Plusz pályázat
Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit kft.-je (kedvezményezett) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretén belül a TOP_PLUSZ-1.1.1-21-SB1 Helyi gazdaságfejlesztés tárgyú felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, amelyet a Támogató támogatási döntés szerint támogatásban részesített. A Támogató döntése alapján a Kedvezményezett vissza nem térítendő támogatásban részesül.
1. Támogató: Miniszterelnökség Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság.
2. Kedvezményezett: Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
3. Támogatás tárgya: TOP_PLUSZ-1.1.1-21-SB1 azonosító számú, támogatási kérelemben és annak mellékleteiben rögzített projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása.
4. A támogatás összege és intenzitása: A projektre megítélt támogatás összege 245.436.570 Ft. A projekt támogatásának intenzitása a projekt elszámolható összköltségének 100%-a.
5. A támogatási előleg összege és mértéke: Az igényelhető támogatási előleg mértéke az utófinanszírozású tevékenységekre jutó támogatási összeg legfeljebb 100%-a. Az igényelhető támogatási előleg legmagasabb összege 241.436.570 Ft.
6. A projekt megvalósításának időbeli ütemezése:
A projekt kezdete: 2023. 05. 01.
A projekt fizikai és pénzügyi befejezése: 2025. 04. 30.
Az előleg lehívásakor az Irányító Hatóságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mivel a nonprofit kft.-t 2022. 03. 04-én jegyezték be, és nincs 1 év lezárt üzleti éve, emiatt az előleglehívás nem lehetséges. Az önkormányzat vállalhat-e kezességet a támogatási előleg lehívásához? A Gst-tv. értelmében kell-e a kormány előzetes hozzájárulása ehhez az ügylethez, ha igen, milyen összeghatár esetén? Amennyiben az önkormányzat vállalhatja az ügyletet, milyen szabályok mentén teheti? Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanfedezet felajánlásával le lehet hívni az előleget?
1. Támogató: Miniszterelnökség Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság.
2. Kedvezményezett: Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
3. Támogatás tárgya: TOP_PLUSZ-1.1.1-21-SB1 azonosító számú, támogatási kérelemben és annak mellékleteiben rögzített projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása.
4. A támogatás összege és intenzitása: A projektre megítélt támogatás összege 245.436.570 Ft. A projekt támogatásának intenzitása a projekt elszámolható összköltségének 100%-a.
5. A támogatási előleg összege és mértéke: Az igényelhető támogatási előleg mértéke az utófinanszírozású tevékenységekre jutó támogatási összeg legfeljebb 100%-a. Az igényelhető támogatási előleg legmagasabb összege 241.436.570 Ft.
6. A projekt megvalósításának időbeli ütemezése:
A projekt kezdete: 2023. 05. 01.
A projekt fizikai és pénzügyi befejezése: 2025. 04. 30.
Az előleg lehívásakor az Irányító Hatóságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mivel a nonprofit kft.-t 2022. 03. 04-én jegyezték be, és nincs 1 év lezárt üzleti éve, emiatt az előleglehívás nem lehetséges. Az önkormányzat vállalhat-e kezességet a támogatási előleg lehívásához? A Gst-tv. értelmében kell-e a kormány előzetes hozzájárulása ehhez az ügylethez, ha igen, milyen összeghatár esetén? Amennyiben az önkormányzat vállalhatja az ügyletet, milyen szabályok mentén teheti? Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanfedezet felajánlásával le lehet hívni az előleget?
3. cikk / 33 Önkormányzati bérlakás értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?
4. cikk / 33 Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás
Kérdés: Víziközmű-fejlesztés esetén amennyiben az önkormányzat víziközmű- (ivóvíz-, szennyvíz-) hálózatra történő csatlakozásért (új bekötés esetén) hozzájárulást kér (lakossági befizetés), a számla kiállításakor mi képezi a számlakiállítás alapját? A banki befizetéskor legtöbbször a helyrajzi számot és nevet jelölik meg, azonban hiányoznak a vevő adatai, címe, vállalkozás esetén pedig az adószáma is. Jól gondoljuk, hogy a számlázás alapját nem ez képezi, hanem az új bekötéshez az igénybejelentő? Ám ezt vagy leadják, vagy nem, legtöbbször csak befizetik a megadott bankszámlaszámra, és csak egy banki utalási sort látunk. Mi ilyenkor a megoldás számlázás tekintetében?
5. cikk / 33 Önkormányzati támogatások adózása
Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
6. cikk / 33 Ingatlaneladási szerződés módosítása
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló ingatlan/épület eladására 2021. évben adásvételi szerződést kötött egy vállalkozással. A szerződés értelmében a vállalkozás első lépésben foglalót fizet, majd a vételár fennmaradó részét 2021. december 15-ig bezárólag egy összegben megtéríti. A foglaló az önkormányzat részére meg is érkezett, a beérkező foglalóhoz az önkormányzat elkészítette az előlegszámlát. A vételár fennmaradó részét azonban, szerződéstől eltérően, a vállalkozás nem egy összegben, hanem részletekben törlesztgeti, hiába szól a szerződés szerinti követelés adott évre, a vételár megfizetése át fog húzódni a következő költségvetési időszakra. Fentiek alapján szükséges-e az alapszerződés módosítása, továbbá a beérkező részletfizetésekhez kell-e az önkormányzatnak számlát kibocsátani, illetőleg a végszámla kiállítása, jelen feltételek mellett, mikor esedékes?
7. cikk / 33 Önkormányzati ingatlan eladása
Kérdés: 1. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 01. 11. Földhivatali határozat kézhezvétele: 2021. 04. 08. Földhivatali határozat kelte: 2021. 03. 01. Adásvétel bejegyzés dátuma: 2021. 01. 18. A vevő az értékesítésről kiállított számlát 2021. február hónapban kiegyenlítette. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból? Ha van értékcsökkenés, azt melyik időpontig kell elszámolni? 2. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant, szerződés szerint a vevő részletekben egyenlíti ki a vételárat. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 04. 15. Szerződés szerinti vételár megfizetése: 2021. 07. 14., 2022. 03. 30. Az önkormányzat a tulajdonjogát az ingatlanra fenntartja a teljes vételár átvételéig. A felek közösen kérik a "tulajdonjog-fenntartással történő adásvétel" tényének bejegyzését. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból, illetve elszámolni az értékcsökkenést? 3. Mi a teendő abban az esetben, ha az adásvétel meghiúsul, de a számla már kiállításra került?
8. cikk / 33 A 3657. és 3662. főkönyvi számlák javítása
Kérdés: A 3657. főkönyvi számokon az intézmények esetében Tartozik oldalon, az önkormányzat esetében Követel oldalon nyilvántartott egyenlegek találhatóak, melyek az előző évek könyvelési hibáit tartalmazzák, ezeket nem tudjuk, hogyan kell helyesen javítani. Ugyanez a helyzet a 3662. főkönyvi szám Tartozik egyenlegeivel is. Kérjük, adjanak részletes útmutatást a helyes javítási szabályokra, szükséges javítási lépésekre!
9. cikk / 33 Csoportos taoalanyiság önkormányzati gazdasági társaságnál
Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?
10. cikk / 33 Önkormányzat követelésállománya
Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
